Barabás Richárd: A KDNP vitt engem az LMBTQ politizálás irányába

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Hegyvidéki szervezete „Esti kvaterka” című vitaest-sorozatának első alkalma március 9-én került megrendezésre „A szivárvány két végén” címmel, amely során két ellentétes világnézetű szereplő ütköztethette véleményét az LMBTQ+ politizálás, valamint az LMBTQ+, mint társadalmi jelenség tekintetében. Az est vendége Barabás Richárd, XI. kerületi alpolgármester és Szilvay Gergely újságíró, kutató volt.

A beszélgetés kezdetén arra keresték a választ, hogy létezik-e Magyarországon LMBTQ politizálás és ha igen, milyen formában.

Szilvay Gergely rámutatott, hogy az ellenzéki pártok programjai – a Momentumot leszámítva – elég szűkszavúak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ellenben rengeteg LMBTQ szervezet létezik az országban. Az újságíró szerint erről a jelenségről 2015 és 2016 óta beszélhetünk hazánkban, amikor Amerikában legalizálták a melegházasságot, hiszen ennek nemzetközi hatása is volt.

Barabás Richárd úgy gondolja, hogy többféleképpen is meg lehet határozni, hogy ki és miként LMBTQ politikus, saját „coming outjára” visszemlékezve pedig elmondta:

„Amikor coming outoltam az Index készített velem egy interjút és akkor úgy fogalmaztam, hogy nem akarok »díszbuzi« lenni. De ha belegondolunk, akkor ez nagyon furcsa, mert miért menekül az ember az elől, ami?”

Az alpolgármester elmondta, hogy ő maga kiáll az LMBTQ közösség mellett, részt vesz a Pride-on és a teljes jogegyenlőségre törekszik. Az előadáson való részvétellel úgy érezte nagyobb lendületet kapott az LMBTQ jogokért való küzdelemért, ezért Barabás Richárd úgy fogalmazott:

„A KDNP vitt engem az LMBTQ politizálás irányába.”

Az est folyamán sor került a gyermekvédelmi törvény szigorítása szükségességének kérdésére is, kiemelten az elmúlt hetekben kirobbant hír tükrében, amely egy budapesti iskola pedagógiai asszisztensének kiskorúval folytatott homoszexuális viszonyát, továbbá az Amerikában előforduló „családbarát” drag queen show-kat illeti.

Szilvay Gergely a hazai ügyet tekintve elmondta, hogy a hierarchikus viszonyban, például tanár-diák tipikus esetében az ilyen helyzetek nem biztos, hogy legálisak. Az újságíró szerint a gyermekvédelmi törvény szigorítása esetleg a 18 év alattiak és felettiek közötti korhatár-olló csökkentésével elérhető lenne, de erre nincs konkrét javaslata.

Barabás Richárd szerint a pedofília ellen szigorúan kell fellépni, ellenben a kiskorúval homoszexuális viszonyt folytató férfi esetében úgy nyilatkozott:

„ha jól láttam a híreket, nem pedofíliáról volt szó, mert 14 éves volt az érintett.”

A politikus véleménye szerint ez ügyben a beleegyezési korhatár megfelel a törvényeknek, viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az összes etikai megfontolás alapján nem felel meg semminek.

A nemzetközi példákat az alpolgármester feleslegesnek tartotta, mivel úgy gondolja, így nem a lényegre kerül a fókusz.

Szilvay Gergely ellenben úgy gondolja, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt években exponenciálisan növekedett a magukat hirtelen ellenkező neműnek valló lányok száma főleg az angolszász világban, valamint az a kérdés sem, hogy műtenek-e át kiskorúakat nyugaton, vagy nem —

„tekintve, hogy Amerikában — Amerika pedig nagy hatással van Európára — a pubertásblokkolót 8-12 éves kor körül adják be, a hormonkezelést 16 éves korban kezdik, utána pedig  jön a műtéti nemváltás”

– mondta az újságíró.

Szilvay Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai gyakorlatban olyan ajánlás fogalmazódik meg, amely szerint, ha egy kisgyerek identitászavarral küzd, akkor 4 éves korától társadalmi átmenetben részesül, vagyis kap egy ellenkező nemű nevet, majd a jogi procedúra után következnek az orvosi beavatkozások.

„Tehát van egy nyugati mintázat, amelyet a nemzetközi szervezetek képviselnek, amellyel kis kortól kezdve a nemi identitászavarral küzdő gyerekeket a transzneműség felé terelik” – mondta az újságíró.

Barabás Richárd úgy véli, hogy a kormány is előszeretettel foglalkozik más nemzetek anekdotikus eseteivel, ellenben Szilvay Gergely szerint ezt a jelenséget nem érdemes alábecsülni, mivel ez Amerikában már tendencia.

Címlapkép: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián