A norvég kulturális és esélyegyenlőségi miniszter, Anette Trettebergstuen öt lehetőséget mutatott be a harmadik nem jogi megvalósítására Oslóban. Egy ügyvédi iroda dolgozta ki a megvalósítási terveket, miután a parlament januárban elutasított egy korábbi javaslatot.
A Lund & Co ügyvédi irodát még tavaly bízták meg a harmadik nem jogi megjelenítésének vizsgálatával. Az ügy a norvég Gyermek-, Ifjúsági és Családügyi Igazgatóság (Bufdir) hatáskörébe tartozik.
A most bemutatott jelentésben a norvég jogi szakértők hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatuk alapján az emberi jogokat nem sérti a harmadik nem, de a szabályozásnál más emberi jogokat, mint például a nők és gyermekek jogait is szem előtt kell tartani
– adta hírül a Christian Network Europe a Vart Land híroldalra hivatkozva.
A harmadik nem jogi megvalósításának öt lehetőségét a Dagen norvég lap részletezi.
Az első lehetőség szerint az útlevelekben a férfi és női választási lehetőségek mellé az X opciót is hozzáadnák. A személy születési nemét ebben az esetben nem változtatnák meg a nemzeti nyilvántartásokban. Így hivatalosan azok a nem bináris emberek, akik nem férfiként vagy nőként azonosítják magukat, továbbra is olyan jogi nemet kapnának, amely nem felel meg annak, amivel azonosulnak.
hirdetésA második lehetőség egy harmadik jogi nemi kategória felvétele a nemzeti nyilvántartásba. Így a magukat nem-binárisnak tartó emberek nem-binárisra változtathatnák magukat. A jelentést készítő ügyvédi iroda ezt a lehetőséget nem tartja reálisnak, mivel a hivatalos regisztráción kívül semmit sem változtat.
A harmadik változat szerint a kormány összekapcsolhatna bizonyos jogokat az országos nyilvántartásba való hivatalos bejegyzéssel. Ebben az esetben viszont előre nem lehet meghatározni, hogy ez milyen következményekkel járhat, hiszen ezt a nem bináris emberekre alkalmazott törvények befolyásolják – írja a Dagen.
Negyedik lehetőségként a kormány úgy oldhatná meg a nem bináris személyek nemi regisztrációjának problémáját, hogy minden nemet kivesz a jogszabályokból. Ez azonban alapvetően befolyásolná a jelenlegi norvégiai jogszabályokat. Többek között olyan törvényeket kellene módosítani, mint a házassági törvény, a biotechnológiai törvény, a krízisközpontokról szóló törvény, a büntetőeljárási törvény, az egyenlőségről és diszkriminációról szóló törvény és a gyermekjogi törvény.
Az ötödik lehetőségként az ügyvédi iroda megemlíti, hogy szerintük a felvázolt megoldások kombinálása is lehetséges lenne.
A Lund & Co jelentése arra a következtetésre jut, hogy Norvégia nem köteles harmadik jogi nemet bevezetni azért, hogy megfeleljen az európai jogi normáknak. Anna Bjørshol, a Bufdir részlegvezetője szerint azonban Európában folyamatos előrelépés tapasztalható a harmadik nem elismerése felé.
Forrás: Christian Network Europe/Vart Land/Dagen
Címlapkép: Szoborpark Oslóban. Fotó forrása: Pixabay/office8
