Kaszab Zoltán: Diplomáciai nagyüzem a háború árnyékában

Pénteken lesz egy éve, hogy új világ kezdődött Európában. 2022. február 24-én ugyanis megindultak az orosz tankok Ukrajna felé és Oroszország elkezdte a háborút keleti szomszédjával. A konfliktus vége 365 nap leforgása alatt semennyit sem közeledett, a megmerevedett frontvonalak mögött pedig egyre fásultabb katonák és társadalmak vannak. Ezen igyekezett változtatni az elmúlt napokban az orosz és az amerikai elnök is.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a moszkvai parlament két házának együttes ülésén tartott évértékelő beszédet, amelyben továbbra is a nyugatot okolta a háború kitöréséért. Sőt, úgy fogalmazott, hogy Ukrajna védőinek mindegy is, hogy valójában kiket védenek, ha Oroszország ellen kell harcolni. Érdekes, hogy pár órával később Joe Biden amerikai elnök Varsóban azt mondta, hogy Washington és szövetségesei nem Moszkva ellenségei.

Két beszéd, két elnök, két párhuzamos valóság. Ide jutott egy év alatt ez a háború.

Egy helyi, regionális konfliktust sikerült világméretűvé eszkalálni, amelyben az Európai Unió – anyagilag legalábbis – ugyanúgy áldozatokat hoz, mint a harcoló felek. Sőt! Putyin ugyanis arról is beszélt, hogy az orosz gazdaság sokkal erősebbnek bizonyult, mint ahogyan azt a Nyugat gondolta és nem roppant össze a szankciók súlya alatt. Korábbi cikkeinkben már utaltunk rá, hogy a moszkvai vezetés sok mindent elszámolt a háborúval kapcsolatban, amit viszont Brüsszelben mértek fel pontatlanul, az a szankciók hatása volt. Az orosz gazdaság ugyanis tényleg nincs összeomlás-közeli helyzetben, az Uniós polgárok viszont az energiaárak robbanása és az ezt követő szankciós infláció miatt rosszabbul élnek, mint egy éve. Nem véletlen tehát az sem, hogy Biden Európába jött.

Az amerikai elnöknek ugyanis bizonyosságot kell szereznie, hogy az egyre inkább megfáradt európai partnerek továbbra is hajlandóak részt venni ebben az őrületben.

Mert valljuk be, hogy a konfliktus minél további fenntartása Washington érdekeit biztosan szolgálja. Minél gyengébb lesz ugyanis Oroszország, annál kevésbé kell az európai kontinensre fókuszálnia az amerikai vezetésnek. És minél kevésbé kell erre a régióra koncentrálni, annál több erőforrást lehet átcsoportosítani a Csendes-óceánra, a valódi nagy ellenfél, Kína közelébe. 

Vegyük hát végre észre: a „nagyok” geopolitikai játszmájában az Európai Unió és Ukrajna is csak egy eszköz.

Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt végre felismeri-e a brüsszeli elit és a háborúpárti tagállamok vezetése. És éppen ezért jött Joe Biden Kelet-Európába. Hogy azt üzenje az ukránoknak és az EU-nak is: tartsanak ki mellette. Sőt, adott esetben akár fokozzák is az Ukrajnának nyújtandó támogatást – bármi áron. Persze ő ezt a demokrácia és a nyugati értékek védelmében kéri, véletlenül sem azért, mert ezzel Amerika jól jár. Aztán Joe Biden szépen hazamegy a konfliktustól több ezer kilométer távolságba lévő Fehér Házba és továbbra is messziről figyeli a vérontást. Messziről figyeli azt, ahogyan Ukrajnából lassan semmi sem marad. Messziről figyeli a menekülő százezreket, a szétbombázott városokat. Természetesen azt is hangsúlyozni kell, hogy ezeket a borzalmakat Oroszország követi el és nincs mentség rájuk. Arra sincs ugyanakkor magyarázat, ha a másik oldalról akarják meghosszabbítani a vérontást.

És ebben a helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy Magyarország a konfliktus kezdete óta következetesen és kitartóan a békét hangsúlyozza. 

Mert előbb-utóbb a társadalmakhoz igazodva a nyugati politikai elit véleménye is változni fog. És akkor lesz kihez húzni, lesz kinek az álláspontja mellé odaállni. Nem másnak kell majd megtörnie a csendet és végre a békéről beszélni. Ugyanaz fog történni, mint a migrációnál, amellyel kapcsolatban Magyarország 2015 óta állt a szigorú határvédelem pártján. Most, 2023-ban már ezt az álláspontot képviseli az Uniós országok többsége. Reméljük, most nem kell ennyit várni. Mert ennyi ideje sem az ukrán népnek, sem az EU-nak nincs. 

A címlapképen Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök látható a kijevi Bátrak sétányán 2023. február 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat