Ukrajnán át érkező migránsoknak belépés csak schengeni iratokkal
A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére.
Magyarország a háború kitörése óta minden, a konfliktus elől menekülő ukrán állampolgárt befogadott, valamint azokat is átengedték, akik nem ukránok, de ott tanultak vagy dolgoztak – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez a rendszer továbbra is működik.
A háborút kihasználva ugyanakkor az illegális bevándorlók „direkt” Ukrajnába utazva, a konfliktus elől menekülőként beállítva magukat próbáltak átjutni a határon – ismertette a helyzetet Rétvári Bence.
Elmondta, 2021-hez képest 2022-ben a magyar-ukrán határszakaszon a migrációs szempontból kockázatot jelentő országok állampolgárainak átlépése 11-szeresére emelkedett, a 2021-es 2246-ról 2022-ben 24 988-ra.
A Marokkóból érkezők száma a 87-szeresére, az Indiából érkezőké 475-szörösére emelkedett, Nigériából pedig a korábbi egy ember helyett 5181 ember lépett át az ukrán-magyar határszakaszon – közölte az államtitkár.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt.
Szólt arról is, hogy a déli határon is folyamatos és jelentős a migrációs nyomás 2015 óta: 2015 és 2023 között 958 847 embert fogtak el a déli határon és 5656 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást.
Idén a déli határon eddig 13 297 határsértőt és 144 embercsempészt fogtak el, a román határszakaszon pedig 993 embert, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor ez a szám 295 volt – tette hozzá.
Rétvári Bence a határvadász ezreddel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy folyamatosan emelkedik a határvadászok száma, mostanra 1300 megkötött szerződésnél tartanak, a toborzás és a kiképzés pedig folyamatos.
Az ezred felállítását eredményesnek ítélte, mivel tehermentesíteni tudták a honvédséget, és megfelelően védik a déli határt.
Bakondi György szintén kérdésre válaszolva Horvátország csatlakozását a schengeni-övezethez Magyarország szempontjából kedvező fejleménynek nevezte, mivel – mint mondta – most már Horvátországot terheli schengeni-övezet külső határának védelme.
Hozzátette: ugyanakkor egyelőre nem látszik olyan tendencia, hogy a szerb szakasz helyett a horvát határ felé mozognának a migránsok.
Rétvári Bence arra felvetésre, változhat-e az Európai Unió migrációs politikája, azt válaszolta, hogy az uniós politikusok sokszor valójában a Frontex, az Európai Unió határvédelmi szerve megerősítésére gondolnak, amikor a külső határok megerősítéséről beszélnek.
Magyarország azt várná Brüsszeltől, hogy fizesse a határvédelem költségeit, valamint, hogy az EU a legkülső határain, azaz Bulgária és Görögország Törökországgal határos részén biztosítsa a határvédelmet
– jelentette ki az államtitkár.
(MTI)
A címlapképen Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója látható A magyarországi migrációs és menekültügyi helyzet aktualitásai 2023-ban címmel tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2023. február 17-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
