Nagy Márton: Év végére egy számjegyű lehet az infláció, a gazdaság jövőre újra felpöröghet

Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egy számjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán „kilőhet a magyar gazdaság”, a növekedés elérheti a 4 százalékot – nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Mandiner című hetilapnak.

 Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta, hozzátéve, hogy „tudtunk alkalmazkodni és a most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések is érhetnek”. A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.

Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – hangsúlyozta. Hozzátette, a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.

Az inflációról a miniszter kiemelte, hogy az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a januári inflációt és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet és az év végére már ismét egy számjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszottak szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését, valamint a bérnövekedést említette.

Nagy Márton szerint amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére. Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.

A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betéti kamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe. A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján és amennyiben az év végére valóban egy számjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előre tekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP prognózisa felett, amely gazdasági szempontjából nem indokolható – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozási feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekord szintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartaléka január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.

A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak.

A Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett 4iG informatikai vállalat, 49 százalékát az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerezte meg 660 milliárd forintért.

Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát, vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A témára akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát – mondta, megjegyezve: Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.

(MTI)

A címlapképen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszél a Magyar Posta által kibocsátott, a kínai újévhez kapcsolódó bélyegkisív ünnepélyes kibocsátásán a Bélyegmúzeumban 2023. január 16-án. Forrás: MTI/Bruzák Noémi