Illyés Szabolcs: Elfogadhatatlan a politikai janicsárok és szórakoztatóipari szakmunkások által végzett gender-propaganda

Nagy port kavart a hír, miszerint Petróczi Zoltán – művésznéven Lady Dömper – fog előadást tartani a FREE Egyetem szervezésében a CEU épületében.

A szervezők „Magyarország egyik legszórakoztatóbb és legkülönlegesebb transzvesztita előadójaként” reklámozzák a fellépőt, aki az előzetesek szerint életéről, transzvesztita múltjáról és jelenéről fog beszélni, illetve megosztja véleményét 2023 Magyarországáról is.

Illyés Szabolcsot, a KDNP Oktatáspolitikai Szakbizottságának elnökét kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy ilyen jellegű eseményt szerveznek egy egyetemen.

— Mit gondol arról, hogy ugyan tanórán kívül, de mégis egy egyetem ad otthont ilyen jellegű eseménynek?

— Egy személyes történet jut eszembe: hosszú évekkel ezelőtt, még hallgatóként egy vidéki város egyetemén szerveztem oktatási időn kívül olyan eseményt, amelyre keresztény közösségeket hívtunk bizonyos társadalmi kérdések megvitatására. Ennek az lett a következménye, hogy évekre „sarokba állítottak”, „mentesítettek” az intézményben való aktivitástól. Ott és akkor megtanultam a leckét: egyetemre semmilyen ideológia nem vihető be.

Ebből fakadóan, ha az arra különösképpen érzékeny cenzorok a keresztény szemlélet egyetemi megjelenését a 2010 előtti világban már ilyenképpen elutasították, úgy korrekt, ha a gender ideológia propagandája ma is épp ilyen „vasszigorban” részesül.

Pontosan ugyanolyan eljárás tűnik méltányosnak továbbá minden hasonló esetben, mint ahogy azt sok évvel ezelőtt elvhű barátaik a keresztény gondolkodásmóddal tették.

— A CEU képzései között szerepel gender szak is. Véleménye szerint így sem fér be a közelgő esemény egyetemi keretek közé?

— Váltsunk nézőpontot. Amennyiben szakmai természetű rendezvényről van szó, nemzetközi tudományos térben megmérettetett, közleményeik alapján elismert szakemberek eszmecseréjéről természetesen bármilyen, társadalomtudományi vonatkozású téma helyt kell, hogy kapjon egy nívós egyetemen.

Mivel azonban, tudomásom szerint jelen esetben egy – számomra sem kutatói, sem oktatói refenciájáról nem ismert – humorista előadása került meghirdetésre, nem látom át, hogy ő milyen felhatalmazással és milyen eszközökkel vehetne részt tudományos természetű diskurzusokban. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy egy népszerűsítő eseményről van szó, ami egyértelműen provokatív hangot üt meg. Nyilván ez – a botrány keltette ingyenreklám biztosítása – volt a valódi cél.

— Az esemény felhívásában néhány idézetet is megosztottak az érdeklődőkkel, amely a transzvesztita művésztől származik. Ezek között szerepel olyan, amelyben arra utal, hogy a Háttér Társaság középiskolákba is jár LMBTQ felvilágosítást tartani. Ugyan kiemeli, hogy az intézmény hívására, igazgatók beleegyezésével történik mindez, de helye van egyáltalán LMBTQ felvilágosításnak a középiskolákban?

— Bizottsági elnökként és keresztény elköteleződésű, egyetemi oktatóként is személyes meggyőződésem, hogy egyetlen szakmabeli sem dughatja homokba a fejét: a tinédzser korosztály számára a szexuális felvilágosítás, annak a releváns társadalmi vonatkozásaival együtt fontos és megkerülhetetlen, továbbadandó ismeretanyagot képez. Ez úgy látszik, a rendszerváltás óta számos okból a mai napig keresi a helyét az oktatás struktúrájában.

Jelenleg is a szakmai szabályzás része, hogy a köznevelésben résztvevő tanulók részesüljenek releváns felvilágosító képzésben azzal együtt, hogy

maximálisan védeni kell a kiskorúakat bármiféle extrém, nem az iskola falai közé való prezentációs módszertől, valamint a biológiai és társadalmi nemekkel kapcsolatban esetlegesen propagált, bármilyen tudománytalan tartalomtól.

Specializálni lehetne például azt is, hogy milyen típusú szakirányú végzettség alapján tarthat bárki gender tematikájú képzést a köznevelési intézményrendszeren belül. Ezzel együtt össztársadalmi érdek annak a szakmai és oktatás-irányítási volumenű, átfogó tisztázása, hogy nonprofit szervezetek milyen szakmai garanciák mellett végezhetnek felvilágosító, érzékenyítő témakört érintő aktivitást köznevelési, vagy felsőoktatási intézmények falai között.

— Amerikában már volt precedens arra, hogy „gyermekbarát” drag queen show-t szerveztek családoknak.

— A politikai irányultságú missziók szórakoztatóipari jellegzetességű „prezentációs módszereinek” sem a köznevelés, sem a felsőoktatás nem lehet színtere. Bár, legyünk józanok, a társadalmi nemek témájának politikai természetű felhasználása egyfajta muníció a politikum egészét jellemző, szünet nélküli háborúban, egy komplex társadalmi paradigmát egyetlen, felelős keresztény konzervatív gondolkodóknak sem szabad figyelmen kívül hagynia.

Bízom benne tehát: oktatásszervező kollégák azért létesítenek és működtetnek bármely felsőfokú oktatási intézményben „gender tematikájú” képzéseket, hogy kimenetként olyan, valid szakismerettel rendelkező szakemberek szerezzenek végzettséget, akik tudományos diskurzusokat kezdeményezhetnek és nem pártkatonákat képeznek felsőoktatási kvótákból.

Nem mindegy azonban, hogy erről a témáról egyetemen folyik vita szakmai felügyelet mellett, vagy egyesek szórakoztatóipari elemeket felhasználva végeznek sajátos missziót – pláne kiskorúak számára. Ez utóbbi semmilyen szakmai érv mentén nem egyeztethető össze a közoktatás szellemével.

A társadalmi nemekkel kapcsolatos diskurzust, mint létező jelenséget be kell mutatni szabályozott és felügyelt oktatásszakmai keretek között, de

nem tartok elfogadhatónak semmiféle köznevelési intézményben, ideológiailag elkötelezett, politikai janicsárok és szórakoztatóipari szakmunkások által végzett „gender propagandát”.

Hitem szerint a kereszténydemokrata oktatási koncepció elsődleges fókusza az okuló elme, a gyermeki és az ifjúi, fejlődő tudat, nem pedig bármiféle konstruált paradigma, pláne politikai üzenet mindenáron való sulykolása.

— A közoktatási intézményekben történő szexuális felvilágosító órákkal kapcsolatban hol van a szülő szerepe?

— Normális esetben a gyermeklét elsődleges szociális közege, így a szexuális nevelés primer színtere is a család, és ez – nyilván a szélsőséges, kiskorúakat veszélyeztető szituációkat kivéve – így is van rendjén. Ideális, ha egy gyermek számára az anya és apa kapcsolatán alapul a nemi szerepek felismerése, a kisiskolás számára fontos, hogy milyen családmodellt lát.

Ezért különösen nagy kockázat a mai családokat sokszor jellemző széttöredezettség, a csonka- és mozaikcsaládok sokasodása. A társadalmi nemekkel kapcsolatos ismeretek egy  komplex megismerési folyamat, ezért is kell, hogy tudományosan megalapozott, szervezett keretek között álljon a fejlődő-nyíló elmék rendelkezésére.

Nem lehet felelős döntés a családok szerepével szemben egyetlen oktatási intézményben sem NGO-kra szignálni a nemi felvilágosítás elsődleges feladatát, ezt a legmeghatározóbb, akár globális gender missziót végző szervezetek politikai szándékai sem írhatják felül. Ezt a koncepciót az államnak is védenie kell.

Így a köznevelésben megjelenő felvilágosító aktivitás csakis a család szerepét követően, mint másodlagos megismerési dimenzió léphet be a diákok életébe, a civil szervezeteknek pedig tudomásul kell venniük az ezt megerősítő, hatályos szabályozást.

— Szemfülesek a Lady Dömperrel készülő eseményből azt is kiolvashatják, hogy létezik a CEU. Mi is történt valójában a kiüldözéssel?

— Magyarországon a felsőoktatás működését alkotmányos formában törvény szabályozza (felsőoktatásról szóló törvény). Eszerint idehaza az alapítói jogok birtokában bárki létesíthet egyetemet, ezután pedig az intézményeknek minden szempontból meg kell felelniük a hatályos szabályzásnak, ha oktatási tevékenységet akarnak végezni. A jogszabályok betartásával – ahogy a példák is mutatták – akár „gendertudományi” képzés is folytatható.

Kiemelkedő értéknek tartom, ha bármely intézmény szabályszerű felsőoktatási tevékenységet végez, hiszen minden kiművelt fő gazdagítja hazánk tudáskincsét – számomra pedig külön öröm, ha mindennek idehaza a Közép-európai Egyetem is megfelel, még ha így nem is bizonyult igaznak, hogy bárki is elüldözte őket Budapestről.

A címlapkép forrása: Facebook/Illyés Szabolcs