A vallásszabadság napjára emlékeztek az erdélyi Tordán

Mindenki azt a vallást gyakorolja, amely felfogásával megegyezik, hiszen a hit Isten ajándéka. Ezen igazság 455. évfordulóját ünnepeljük ma – fogalmazott pénteken, a vallásszabadság ünnepén Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója a tordai unitárius templomban.

Tordán arról emlékeztek meg, hogy 1568. január 6–13. között itt fogadta el az erdélyi országgyűlés azt a törvényt, amely a világon először kimondta a lelkiismeret és a vallás szabadságát, elismerve ezzel a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás egyenjogúságát. A határozat egyben az unitárius egyház megalakulásához vezetett. Ezt a tordai lakosok az istentiszteletet követően a Vallásszabadság emlékművénél koszorúztak. 

Gyermekként legendának gondoltam, de ma meggyőződéssel mondom, hogy magyarságunk, kereszténységünk, sőt emberi gondolkodástörténetünk kiemelkedő mozzanata az 1568-as vallásszabadsági törvény

– hangsúlyozta Lőrinczi Lajos a prédikációjában.

Mégpedig azért, mert a törvény arra a jézusi igazságra alapult, amit Dávid Ferenc egyházalapító püspökünk így ismert el és fogalmazott meg: nincs nagyobb esztelenség és lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, aki felett egyedül csak a teremtője bír

– tette hozzá.  A lelkész elmondta, hogy akik ezt a törvényt előkészítették, elfogadták és elfogadtatták, a művelt Európában dúló háborúk, politikai és teológiai békétlenség közepette Erdélyben a megbékélést keresték.

Engedjük, hogy megelevenedjen újra bennünk az a büszkeség, hogy mi, mai ünneplők azoknak az ősöknek az utódai vagyunk, akik Dávid Ferenc tanítása nyomán Jézus tiszta tanítását keresték, és azzal Isten dicsőségét, az ember felemelkedését kívánták szolgálni

– folytatta Lőrinczi Lajos. Úgy fogalmazott, hogy az ünnep az önmagunkhoz való visszatérés lehetősége: karácsonykor visszatérünk a bölcsőhöz, húsvétkor a nyitott sírhoz, január 13-án pedig Tordára térünk vissza. A lelkész felemlegette, szerinte Isten elleni támadás, ha egyik ember a másiknak lelkét, hitét kényszeríteni próbálja, ahogyan tették évszázadokon keresztül, amikor megmondták, ki mit higgyen. A határozat a korabeli Európában ugyanis példátlan módon tette lehetővé a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.

A Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója arról is beszélt, hogy ma a fejlett világ törvényei teljes vallásszabadságról beszélnek, a valóság azonban más, emberek százezreit üldözik, alázzák meg, végzik ki a vallásuk miatt, és sokszor még családon belül is lenézik az embereket a hitük miatt. Az emberiség ma sem nőtt fel teljesen oda, ahol 455 évvel ezelőtt Erdély Tordája volt – jelentette ki Lőrinczi Lajos. Hozzátette: hiába az ünnepek felemelő Tordája, ha a hétköznapokban a megaláztatások kalitkába záró Déváját éljük.

Értelmetlen volt tehát 1568? Természetesen a válaszom: nem. A szabadság magját akkor kiérlelték és itt, Tordán elvetették

– fogalmazott a prédikációban a lelkész.  Az istentiszteleten ezután beszédet mondott Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkipásztora, Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzul, illetve Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.

Mindannyiunk ünnepe ez a mai nap, felekezeti hovatartozástól függetlenül

– emelte ki a beszédében Kovács István. Elmondta, január 13. nemcsak az unitáriusok ünnepe azóta, hogy 2018-ban a magyar Országgyűlés a vallásszabadság törvényét a nemzet kiemelkedő értékének és az egész nemzet számára a vallásszabadság napjává nyilvánította.

A beszámolót eredeti terjedelmében a Maszol oldalán olvasható. 

Forrás: Maszol.ro

A címlapkép forrása: Maszol.ro/Kiss Gábor