A Századvég kutatóintézet a háborút megelőző – 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan – a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel döntéseit az európai energiaválságért.
Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának a következménye – állapította meg a Századvég az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
Emlékeztettek: számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei.
Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges – idézte fel közleményében a Századvég. Hozzátették: a háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét.
hirdetés
A kép forrása: Századvég Alapítvány
A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért. Már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével.
Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte
– mutatott rá a Századvég. Közölték: a kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért. A vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt. Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi – háború előtti – energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel – írták.
Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60-40 százalék), a magyar (65-35 százalék) és a holland (67-33 százalék) válaszadókat osztja meg, a korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók – részletezte a Századvég. Megjegyezték: Magyarországon az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság más európai országok polgárainál kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.
A kép forrása: Századvég Alapítvány
(MTI)
A címlapképen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóra érkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Forrás: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron
