Az Iszlám Állam fogságából szabadult Jacques Mourad lett Homsz új szír katolikus érseke
A pápa jóváhagyta az antiochiai szír patriarkális egyház püspöki szinódusának döntését, és ezzel a szíriai el-Karjatein Mar Elian-kolostorának egykori elöljárója, Jacques Mourad került a homszi főeparchia élére. Mouradot 2015. május 21-én rabolta el és öt hónapon át tartotta fogva az Iszlám Állam terrorszervezet. A szír katolikus szerzetes pappal a Vatican News készített interjút 2019-ben, melyet a Magyar Kurír közölt.
Az 53 éves Mourad Aleppóban született. Libanonban a Charfet szemináriumban tanult teológiát, licenciátust szerzett liturgiából, majd belépett a Mar Musza szíriai szerzetesközösségbe, amelynek társalapítója volt. 1993. július 20-án tett fogadalmat, majd augusztus 28-án pappá szentelték és a homszi főegyházmegyébe inkardinálták. 2000-től 2015-ig a Mar Elian-kolostor elöljárója és el-Karjatein templomának plébánosa és vezetője volt.
A Mar Elian-kolostor a Damaszkusztól 80 kilométerre fekvő Deir Mar Musza (Etiópiai Szent Mózes)-kolostor filiája, amelynek alapítóját, Paolo Dall’Oglio jezsuita szerzetest 2013. július 29-én rabolták el.
Mourad atyát három álarcos hurcolta el a Damaszkusztól 140 kilométerre északkeletre fekvő el-Karjatein városából.
Négy napot egy autóba zárva töltött, majd Rakkába vitték a többi sorstársával együtt, ahol három hónapig tartották fogságban a város közelében. Öt hónappal az elfogása után szabadult, miután al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője kegyelmet hirdetett az el-Karjateinből származó keresztények számára.
Szabadulását követően az olaszországi Cori, majd az iraki Szulejmánijja kolostorában élt.
2020-ban visszatért Szíriába, a Mar Elian-szerzetesközösség elöljáró-helyettese és ökonómusa lett.
Egy túszul ejtett szerzetes. A dzsihadisták foglyának harca a békéért című, Amaury Guillem újságíróval közösen írt könyvében elbeszélte fogságának történetét. A dzsihadista terroristák túszaként Szíriában töltött időt spirituális élménynek tartja. A rózsafüzér imádsága és Paolo Dall’Oglio tanításai erőt adtak neki és megnyugtatták. Az erőszak, a zaklatás, a nélkülözés, a lelki és fizikai kínzások napjai, a rakkai fogság három hónapja után egy Palmüra melletti börtönbe szállították, ahol találkozott 250 kereszténnyel a közösségéből. Azt mondták neki, hogy visszaviszik őket el-Karjateinbe, ahol egy sor súlyos korlátozásnak lesznek ugyan kitéve, de újra misézhetnek, mert soha nem fogtak fegyvert muszlimok ellen. „Mindenekelőtt megértettem: akik úgy döntenek, hogy nem gyakorolnak erőszakot, döntésükkel megváltoztathatják azoknak a hozzáállását, akik hozzászoktak a fegyverviseléshez” – nyilatkozta erről a Vatican Newsnak. Hozzátette:
Keresztény hivatásunknak köszönhetően menekültünk meg, mert a béke tanúi vagyunk.
A dzsihadisták azt akarták, hogy térjen át az iszlámra, ezért kést szegeztek a torkához, börtönnaplója lapjairól mégis sugárzik a belső béke, az energia és a nyugalom, amely az imádságból fakadt. „Elmondhatom, hogy éppen a fogságom idején kaptam sok ajándékot Istentől – mesélte.
Nem tudom elfelejteni az erőt, a bátorságot, amely lehetővé tette, hogy szembenézzek ezekkel a dzsihadistákkal, és közvetítsem feléjük Jézus szeretetét.
A teljes írás a Magyar Kurír oldalán olvasható.
(Forrás: Vatican News/Magyar Kurír)
Magyarország segít: kétszáz menekült szír család térhetett vissza otthonába
Munkahelyet és otthont teremtett a Hungary Helps – szíriai projektvezető a Vasárnapnak
Magyarország segít: kétszáz menekült szír család térhetett vissza otthonába
A címlapkép forrása: Merényi Zita/Magyar Kurír
