Kreml: Kijevnek nincs béketerve

Egyelőre nem létezik semmilyen ukrán béketerv, azok az elképzelések pedig, amelyek nem veszik figyelembe a mai területi realitásokat, nem lehetnek békések – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov a The Wall Street Journal című amerikai lap egyik cikkére reagált, amely európai és ukrán diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezete véglegesíti az ukrajnai békés rendezésre vonatkozó tízpontos tervét, amelyet február környékén szándékozik nyilvánosságra hozni. Kijev kezdeményezte, hogy az ukrán béketerv alapján februárban tartsanak nemzetközi békecsúcsot az ENSZ égisze alatt.

Egyelőre nincs ukrán béketerv, kezdjük ezzel. Ismétlem, nem létezhet olyan ukrajnai béketerv, amely nem veszi figyelembe a mai orosz területi realitásokat, amelyek a négy új régió Oroszország részévé válásával alakultak ki, és bármely olyan terv, amely nem veszi figyelembe ezeket a realitásokat, nem állíthatja azt, hogy békés lenne

– mondta Peszkov.

Szergej Lavrov külügyminiszter a Pervij Kanal állami csatorna Boljsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorának nyilatkozva leszögezte, hogy Oroszország biztosítani akarja az ukrajnai „különleges hadművelet” céljainak elérését. Prioritásnak nevezte Oroszország négy „új” – Ukrajnától elcsatolt – régiójának megszabadítását az „elnácítás” veszélyétől. A legfontosabb célok között nevezte annak megakadályozását is, hogy Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alakuljanak ki és maradjanak fenn Ukrajna területén.

„Ellenünk a kollektív Nyugat harcol, élén az atomhatalom Egyesült Államokkal. Ezt a háborút már elég régen az Egyesült Államok által (2014-ben) megrendezett ukrajnai államcsíny nyomán meghirdették ellenünk”

– mondta Lavrov.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, nem kell sehogyan sem reagálni az ukrán kormánynak arra a felhívására, hogy Oroszországot kizárják az ENSZ Biztonsági Tanácsából (BT).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter december 20-án közölte, Kijev hivatalos lépéseket készít elő annak érdekében, hogy Oroszországot megfosszák állandó BT-tagságától.

Ugyanakkor azt is elismerte, hogy nem lesz könnyű elindítani egy ilyen folyamatot.

Az orosz diplomácia vezetője korábban többször is kijelentette, hogy Oroszországot nem lehet kizárni a BT állandó tagjai közül. Carine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője a december 15-i sajtótájékoztatóján azt mondta, nincs lehetőség az ENSZ szabályainak megváltoztatására, hogy Oroszországot megfosszák az állandó BT-tagságától.

Nem hívják meg az orosz kormányt a világ vezető biztonságpolitikai konferenciájára

Az Ukrajna ellen indított háború miatt nem hívják meg az orosz kormányt a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumára, a müncheni biztonsági konferenciára (Munich Security Conference – MSC) – mondta a szervezőbizottság elnöke szerdán.

Christoph Heusgen a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a február 17-én kezdődő háromnapos tanácskozásra – amelyet 59. alkalommal rendeznek meg – nem hívnak meg senkit az orosz kormányból, mert a moszkvai vezetés továbbra is kitart a háborús céljai mellett, az MSC pedig nem arra való, hogy „színpadot biztosítson a propagandához”.

A konferencián az orosz ellenzéknek és a civil társadalomnak adnak teret és „nem olyan embereknek, mint Szergej Lavrov (orosz külügyminiszter), akik csak a legrosszabb propagandát művelnék” – tette hozzá a német diplomata, aki tavaly óta vezeti az MSC-t, és előtte 2017-től 2021-ig Németország nagykövete volt az ENSZ-nél, 2005-től 2017-ig pedig az akkori kancellár, Angela Merkel kül- és biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott.

Azzal kapcsolatban, hogy az MSC a nemzetközi közösséget feszítő konfliktusok rendezését szolgáló informális egyeztetések fóruma is, kiemelte, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Kreml törekvéseivel összefüggésben teljességgel eredménytelenek voltak az erőfeszítések.

Mint mondta, a német kormány éppen a 2007-es MSC-n elmondott orosz elnöki beszédből levont következtetések alapján ragaszkodott 2008-ban ahhoz, hogy Ukrajna és Grúzia ne legyen NATO-tag, de Vlagyimir Putyin mégis a háború mellett döntött.

Az orosz elnök azért lépett a konfliktusok békés rendezése helyett a háború útjára, mert „helyre akarja állítani a birodalmi Oroszországot és le akarja igázni Ukrajnát. Ezzel a törekvéssel nekünk szembe kell szállnunk” – jelentette ki Christoph Heusgen.

A többi között arról is szólt, hogy Oroszország bizonyos mértékig elszigetelődött, de tovább kell erősíteni a Moszkvára kifejtett nyomást olyan országok részéről is, mint Kína, India és sok afrikai állam.

„Az oroszok, az orosz elitek előtt is világossá kell válnia, hogy a jövő, egy jó jövő nem lehetséges Putyinnal” – fogalmazott az MSC vezetője.

A legutóbbi MSC-t február 18-tól 20-ig, néhány nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt tartották. A tanácskozáson nagyjából 600 vendég vett részt, köztük bő 30 állam- és kormányfő, valamint száznál is több miniszter. A meghívottak között volt Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov is. Az orosz vezetők nem látogattak el Münchenbe arra hivatkozva, hogy az MSC szerintük elveszítette az objektivitását. Az idei fórumot 1991 óta először tartották orosz résztvevők nélkül.

(Forrás: MTI)

A címlapképen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter beszédét hallgatják a meghívottak a 56. Müncheni Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), a háromnapos rendezvény második napján, 2020. február 15-én. Forrás: MTI/EPA/Philipp Guelland