Szlovákia Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere, idén 43 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Jövőre három Ipoly-hidat, egy határkeresztező utat és egy kompkapcsolatot adunk át.
Korábban nem hagytuk magunkat lebeszélni arról, hogy a gázvezetékek összekötése után az energiahálózatainkat is összekapcsoljuk. Szerintem ilyen dolgokra kell összpontosítani. Ezért arra kértem szlovák kollégámat, ezek a kérdések uralják a napirendet, és felesleges nyilatkozatokkal ne terheljük meg a kétoldalú kapcsolatokat
– hangsúlyozta a magyar–szlovák kapcsolatok fontosságát Szijjártó Péter a felvidéki Ma7 médiacsaládnak adott interjúban. A tárcavezető decemberben járt Pozsonyban, ahol Rastislav Kácer, szlovák külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz. Korábban Kácer jelezte, hogy a Benes-dekrétumok máig ható következményeit Szlovákia nem tekinti kisebbségi ügynek. Ennek kapcsán Szijjártó Péter elmondta, vannak olyan kérdések, amelyekben eltérő álláspontot képviselünk, s ez az ukrajnai háború alkotta kontextusban talán még hangsúlyosabban van jelen, de sokkal több kérdésben van egyetértés köztünk, mint vita. Hozzátette: a magyarok és a szlovákok több száz kilométeren érintkeznek egymással, emellett magyar közösség él Szlovákiában, Magyarországon pedig szlovák közösség él.
hirdetésMindenki, akinek egy cseppnyi realitásérzéke van, látja, hogy mi, magyarok és szlovákok sok kérdésben egymásra vagyunk utalva
– szögezte le Szijjártó Péter, majd hangsúlyozta, akárkit is választanak meg a szlovákok, mi azzal szeretnénk jól együttműködni.
Robert Fico miniszterelnöksége idején egy új dimenzió nyílt meg a szlovák–magyar kapcsolatokban. Közösen léptünk fel az illegális migráció feltartóztatása érdekében, összekötöttük a földgázvezetékeket, új határátkelőket nyitottunk meg. De itt van a másik oldalról Igor Matovic, aki kormányfőként mindig megvédett minket, Brüsszelben, ha kellett, együtt harcoltunk
– fogalmazott. A tárcavezető hangsúlyozta, ha a magyar érdekképviselet az adott országban erős, az jó hatással van a kétoldalú kapcsolatokra. Hozzátette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalása kifejezetten segít a magyar–román kapcsolatok folyamatos javításában, Belgrádban pedig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) számít erősnek, mely államtitkárok sorát adja a szerb kormányba, és ez szintén jót tesz a kapcsolatoknak.
Azzal, hogy a magyar nemzetiségi képviselő Zágrábban a hivatalban lévő horvát kormányt támogatja, szintén az államközi viszonyt erősíti, de ugyanígy Szlovéniában is. Ha Pozsonyban is egy erős magyar párt lenne a kormánykoalícióban, az segíteni tudná a kétoldalú kapcsolatokat
– vélekedett Szijjártó Péter. Az interjúban szó esett a magyar-ukrán kapcsolatokról is, ahol a külügyminiszter elmondása szerint számos olyan ügy van, melyek megvitatása békeidőben szükséges lenne, de háborús körülmények között nem helyénvaló azok felvetése.
Ha béke lesz – s adja Isten, hogy mielőbb az legyen –, ezeket asztalra kell tenni
– szögezte le. Elmondta, a háború előtt a Kárpátalján élő magyarok jogait jelentősen visszaszorították, ennek ellenére a magyar kormány minden létező támogatást megad az ukránoknak. Említést tett arról is, Ukrajna történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, melynek keretében egymillió menekültet fogadott be Magyarország, a gyermekeket 1300 magyar iskola és óvoda fogadta.
