A kormánynak és a nemzetiségek képviselőinek közös és egyértelmű célja, hogy megmaradjon és megerősödjön a 13 őshonos nemzetiség Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Nemzetiségekért-díjak átadásán.
Soltész Miklós nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen azt mondta, a kormány az elmúlt években a nemzetiségek megmaradása érdekében megerősítette a parlamenti jelenlétüket, segítette a nyelvük megőrzését és továbbadását, kultúrájuk és hagyományaik ápolását, támogatta egyházaik jelenlétét, valamint megerősítette intézményeiket, óvodáikat és iskoláikat. A nemzetiségek képviselői nemcsak a magyar nemzetet, hanem az országok közötti kapcsolatokat is erősítik – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kitüntetést ugyan csak egy ember kapja, de a mögötte álló közösségnek is elismerést jelent. Soltész Miklós úgy fogalmazott, 2022 nagyon nehéz év volt, a szomszédban háború zajlik, amelynek a gazdasági következményei szörnyűek, de büszkék lehetnek a nemzetiségek érdekében idén elvégzett munkára, amit tovább folytatnak majd jövőre. Beszámolója szerint idén is nemzetiségi óvodák, iskolák, közösségi házak, templomok újultak meg, illetve épültek fel.
Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák. A díjat idén 11 embernek és két szervezetnek ítélték oda. Elismerést vehetett át mások mellett Sárközi Gyula balettművész; Siluan Manuila, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye püspöke; az Arménia Népe Kulturális Egyesület és a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület. Soltész Miklós a díjakat Fülöp Attilával, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárával közösen adta át.
hirdetésAz ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért Díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította.
(MTI)
A címlapképen Siluan Manuila, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye püspöke (k), miután átvette a Nemzetiségekért Díjat a budapesti Bolgár Művelődési Házban 2022. december 16-án. Mellette Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j) és Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. MTI/Máthé Zoltán
