Deutsch Tamás szerint az EU-ban két álláspont van: háborúpárti és békepárti

Az EU-ban az orosz agresszió miatt kirobbant ukrajnai háború kapcsán két markáns álláspont van: a valóságtagadó háborúpárti és a békepárti, amely a valóság tényeiből indul ki – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A képviselő szerint a háborúpárti álláspont minden erőfeszítést szükségesnek tart az EU részéről, ami a háborús feszültségek fokozódásához vezethet, míg a békepárti álláspont abból indul ki, hogy az EU-nak stratégiai érdeke, hogy mielőbb béke legyen a szomszédságában, mert minél később lesz, annál nagyobb árat kell majd érte fizetni. Deutsch Tamás elmondta: a valóságtagadó álláspont szerint, nincs jobb eszköz, mint a szankciók, annak ellenére, hogy valójában nem járultak hozzá a háború végéhez, Oroszország gazdasága nem roppant meg, és nem teljesült az az ígéret sem, hogy csupán minimális gazdasági nehézségeket fognak okozni a tagállamoknak. Hozzátette: a valóságon alapuló álláspont szerint viszont a háború önmagában is rendkívül súlyos következményekkel járt Európára nézve, és az uniós büntetőintézkedések, különösen az energetikai szankciók, ezt csak súlyosbították. Emlékeztetett, hogy a harmadik negyedévben már nyolc európai tagállamban esett vissza a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, és 14 országban esett vissza az ipari termelés szeptemberben. A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt. A The Economist című brit gazdaság hetilapra hivatkozva leszögezte: az energiaválság nem múlt el, hiszen a gázár még mindig hatszorosa a hosszú távú átlagnak.

Sőt: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolhatunk. Azt látjuk tehát, hogy már nem csak az okoz súlyos gondot, hogy az egekben vannak az árak, hanem az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán gáz jövőre

– fogalmazott Deutsch. A képviselő arra is kitért, hogy véleménye szerint az EP baloldali többsége szektás álláspontot képvisel: mindent imádnak, ami Brüsszel, de a tagállamokról gyűlölet hangján beszélnek, gyökeresen át akarják alakítani az EU intézményeit, fel akarják számolni a nemzetállami szuverenitást, és minden lényeges kérdést egy birodalmi központban, Brüsszelben akarnak kezelni.

Ez például az egyhangú döntéshozatal elleni indulataikban nyilvánul meg 

– mutatott rá az EP tagja. Deutsch Tamás szerint abszurd kettős mércéről van szó, amikor az európai baloldali politikusok azon siránkoznak, hogy Magyarország a konszenzussal eldöntendő kérdésekben más nézőpontot vall, de elsiklanak afölött, hogy két uniós tagállam előzetes ígéreteit megszegve megvétózta Bulgária és Románia schengeni csatlakozását.

Itt nem vétóval való fenyegetésről van szó, amire a baloldal szívesen hivatkozik, hanem két magát felsőbbrendűnek gondoló nyugati tagállam konkrét méltatlan vétójáról

– emelte ki az EP-képviselő. Magyarország és Brüsszel megállapodásával kapcsolatban kiemelte: az értelmes párbeszédnek értelmes megoldás lett az eredménye. A globális minimumadó kérdésében konkrét garanciákat kapott a magyar kormány, így a versenyképességet nem fenyegeti tovább veszély. Az Ukrajnának nyújtandó, uniós hitelfelvétellel járó támogatással kapcsolatban kijelentette: az EU-s döntéshozatalnak az is része, hogy egy tagállam az egység kedvéért képes saját nemzeti álláspontján felülemelkedni. Az EP-t érintő korrupciós botránnyal összefüggésben rámutatott: a brüsszeli korrupció rendszere lelepleződött, harmadik országbeli szereplők hatalmas összegekért vásárolnak politikai befolyást.

Ez hasonló ahhoz, hogy a magyar ellenzék – a dollárbaloldal – titokban 3 milliárd forintnyi kampánypénzt kapott az Egyesült Államokból

– tette hozzá Deutsch Tamás EP-képviselő.

(MTI)

A címlapképen Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetõje beszédet mond a párt 29. tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2021. november 14-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd