A múlt hét végén bombaként robbant a hír, amely szerint letartóztatták, majd vasárnap vizsgálati fogságba is helyezték az Európai Parlament görög, szociáldemokrata alelnökét és néhány társát. Melyek az ügy számunkra legfontosabb tanulságai?

Eva Kaili alelnök letartóztatása azért kifejezetten súlyos ügy, mert az Uniós szabályok szerint mentelmi jog illetné meg és csak abban az esetben lehet egy képviselőt letartóztatni, ha tetten érik. Bár hivatalosan még nem derült ki, hogy ez történt, az eddigiek alapján ez szinte egyértelmű. A nyomozás mindenesetre korrupció gyanúja miatt folyik Dobrev Klára frakciótársai ellen. A vád pedig az, hogy 600 ezer eurós kenőpénzt és további ajándékokat fogadhatott el katari politikusoktól annak érdekében, hogy az Európai Parlament a közel-keleti államnak kedvező döntéseket hozzon. Még csak az ügy kivizsgálásának elején járunk, néhány tanulság azonban már most is levonható.

Valójában ugyanis az derült ki, hogy egyes szociáldemokrata képviselők pénzért idegen érdekeket képviseltek tágabb értelemben vett hazájukban.

Ezek után persze felmerül a kérdés, hogy az egyébként is lobbisták ezreitől hemzsegő Brüsszelben vajon hány olyan EP képviselő van még, aki másnak az érdekeit képviseli? Vajon nem kellene-e egy ilyen eset után a teljes intézményrendszert átvilágítani? Mert gondoljunk csak a magyar sajtóban is feltárt összefüggésekre egyes baloldali képviselők és mondjuk Soros György, vagy az ő NGO-i között! Nem állítom, hogy ezek mindegyike korrupciógyanús kapcsolat, de egy alapos kivizsgálás azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben sem ártana.

Eva Kaili és társai példája emellett azt is megmutatja, hogy a baloldal máshol sem különb, mint Magyarországon. 

hirdetés

Csak az változik, hogy éppen dollárok, vagy olajmilliók gurulnak az adott politikusokhoz és persze valószínűleg a cserébe elvárt viszonzás is más.

Az viszont ugyanaz, hogy a baloldaliaknak teljesen mindegy, hogy honnan és milyen pénzt kapnak, jó eséllyel képesek a hazájuk ellen dolgozni, idegen érdekek képviselőiként. Hogy ezt a pénz, vagy az esetlegesen megszerezhető hatalom miatt teszik, ebből a szempontból már mindegy is.

Persze a mostani eset után innen, Magyarországról egy különösen nagy félmosollyal tekinthetünk Brüsszelre. Arra az Európai Parlamentre, amely már ki tudja hány állásfoglalásban, dokumentumban és szavazáson hívta fel a figyelmet a Magyarországon tapasztalható „rendszerszintű korrupcióra”. Ehhez képest most nem egy magyar jobboldali, hanem egy görög baloldali képviselő keveredett korrupciógyanúba. Sőt, nemhogy gyanúba keveredett, hanem konkrétan lebukott.

Ezek után bármilyen olyan Európai Parlamenti dokumentum, amely Magyarországgal kapcsolatban korrupcióról beszél, teljesen hiteltelen.

Persze jön majd a kifogás, hogy ott ez csak elszigetelt eset, míg Magyarországon ez a bevett gyakorlat. Ezzel csak az a probléma, hogy egyrészt utóbbi nem bizonyított, másrészt Brüsszelben sem példa nélküli az, amit most láttunk. Persze ennyire egyértelmű lebukás még ott is ritkán történik, van azért néhány emlékezetes eset a közelmúltból is. Elég csak a vakcinabeszerzések ügyére gondolnunk, amelyben az Unió egészségügyi biztosa mellett maga a Bizottság elnöke, von der Leyen is érintett lehet. Persze az az ügy annyiban biztosan különbözik a mostanitól, hogy azt el lehetett intézni annyival, hogy „kitörlődtek” az sms-ek von der Leyen telefonjából. És a probléma valahol itt gyökerezik:

amíg ugyanis a brüsszeli elit összezár és védi saját magát, addig az ottani korrupciós ügyeknek a nagy többsége felderítetlen marad.

Addig lehet egyedi esetekről beszélni és lehet a patyolattiszták pozíciójából a korrupt Közép- és Kelet-Európát köpködni. A róluk kialakult kép azonban egyre halványul és reméljük hamarosan olyan vezetése lehet a kontinensnek, amely feltárja majd ezeknek az eliteknek a piszkos ügyeit.

A címlapkép 2022. október 10-én, a marokkói parlament rabati épületében készült kép Eva Kaili görög szocialista képviselőről, az Európai Parlament alelnökéről, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek Belgiumban 2022. december 11-én. Forrás: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi