A kicsik sokkal többet értenek a beszédből, mint gondolnánk

Minden kisgyermek beszéde eltérő ütemben fejlődik, de vannak olyan mérföldkövek, amelyeket mindenképpen be kell járni a gyermeknek ahhoz, hogy kialakuljon a megfelelő kommunikációképessége. Az esetek nagy részében mindez magától megtörténik, ám egyes esetekben szükség lehet értő segítségre. Mint minden más helyzetben, megkésett beszédfejlődés esetén is fontos a megfelelő időben elkezdett fejlesztés. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a szülők és a szakemberek együttesen, odafigyelve egyengessék a kicsit ezen az úton. A megkésett beszédfejlődésről és annak orvoslásáról Koncz Angéla logopédus szakértővel beszélgettünk.

– Sokszor nem teljesen egyértelmű a szülők számára, ezért először tisztázzuk a fogalmat: mi számít megkésett beszédfejlődésnek? 

– Nemzetközileg meghatározott kritérium szerint akkor van szó a beszédfejlődés késéséről, ha 24 hónapos korban a gyermek aktív szókincse nem éri el az 50 szót, vagy nem használ legalább kéttagú kifejezéseket.

A gyermekek beszéde egyéni ütemben fejlődik, azonban vannak bizonyos mérföldkövek, melyeket elvárhatunk az adott életkorokban.
3 hónapos korig megjelenik a gagyogás és a kacagás, valamint a gyermek odafordul a hangok irányába.

Ha nem fordul a hang felé, akkor gyanakodhatunk valamilyen hallással kapcsolatos problémára. A megfelelő hallás pedig a beszéd kialakulásának feltétele.

– Mikor, mennyit „kell” tudnia egy kisgyermeknek, vagy kisbabának?

– 6 hónapos korig megjelenik a babáknál a hangutánzás, valamint elkezdik hangadással jelezni izgalmukat és nemtetszésüket is. 9 hónapos korig kialakul, hogy elkezdenek beszédhangokat is használni a figyelem felkeltésére, a sírás helyett. A gagyogásában pedig megjelennek a magánhangzók is. A gyakran használt szavakat ebben a korban már megértik a babák.

12 hónapos korig látványos fejlődésen megy át a kisgyermekek beszéde: ekkor már megértik a „nem” szót, reagálnak a nevükre, szemükkel keresnek a „Hol van?” kérdésre, különböző szótagokat alkotnak, például papapapa, bababa. Szokásokat utánoznak: pá-pát integetnek. Egyszerű, gesztussal kísért utasításokat végrehajtanak, például „Add ide”. Ekkor már néhány szót is használnak, ilyen a vau-vau vagy éppen az, hogy miaú.

Koncz Angéla logopédus: Csökkentsük a gyerekek képernyő előtt töltött idejét!

15 hónapos korig gondolkodásuk is jelentősen fejlődik, így már meg tudják mutatni például egy képeskönyvben a hallott szavakhoz tartozó képet. 18 hónapos korig legalább 20 szót, vagy szókezdeményt használnak, és már nemcsak megértik, hanem használják is a „nem” szót. Szóbeli utasításokat ekkor már gesztusok nélkül is megértenek, végrehajtanak.

24 hónapos korig megjelenik az, hogy a tárgyak mellett már tevékenységeket is megneveznek. Ebben a korban már ismerik a családtagok nevét és számos testrészt is meg tudnak nevezni. Összekötnek két szót, például „Még inni”. Utánozzák az állathangokat. Használnak néhány önmagukra vonatkozó névmást, például azt hogy „enyém”.

– Mi az a határ, amikor már arra gyanakodhatunk, hogy megkésett beszédfejlődéssel van dolgunk, mikor érdemes a problémával szakemberhez fordulni?

– A védőnői státuszvizsgálatoknak része a beszéd- és a nyelvfejlődés követése is, így

amennyiben a védőnő eltérést lát, jelezni fogja a szülőnek és elirányítja a megfelelő szakemberhez.

Abban az esetben, ha ezeken a státuszvizsgálatokon „nem akad fenn” a gyermek, akkor a 3 éves korban kötelező logopédiai szűrőeljárás mindenképpen fényt fog deríteni arra, ha nyelvfejlődési késésben érintett. Ez egy szülői kérdőíven alapuló szűrés, melynek célja ennek az állapotnak a kiszűrése. Ebben az esetben az óvoda logopédusa fogja értesíteni a szülőt és óvodai keretek között fog megkezdődni a gyermek fejlesztése.

– Milyen okok állhatnak a megkésett beszédfejlődés hátterében?

Rizikófaktornak tekinthető a koraszülés, az értelmi képességeket érintő állapotok, mint például a Down-szindróma, vagy a Williams-szindróma, az autizmus spektrumzavar, valamint a hallássérülés is.

Ezek mellett pedig meg kell említeni, hogy a gyermekek nem tudnak megtanulni maguktól beszélni, ez egy tanult folyamat, melyhez elengedhetetlen a megfelelő minta. Így a nem megfelelően motiváló anyanyelvi környezetben nevelkedő gyermekek is nagyobb arányban érintettek a megkésett beszédfejlődésben.

– Minden esetben orvosolható a probléma?

– A jelenlegi adatok szerint a gyermekek körülbelül 20 százaléka érintett a megkésett beszédfejlődésben.

50 százalékuk megfelelő logopédia terápiával sikeresen fel tud zárkózni a tipikus nyelvfejlődésű társaihoz, míg a másik 50 százalék nem tud felzárkózni, melynek a nyelvfejlődési zavar az oka.

A nyelvfejlődési zavar a nyelv elsajátításának és használatának olyan tartós és súlyos problémája, mely a társas kapcsolatokat és a tanulási funkciókat is korlátozza.

Amikor a 2 éves gyermek bekerül a logopédiai ellátásba, még nem lehet meghatározni, hogy egy egyszerű nyelvfejlődési késéssel vagy a súlyosabb nyelvfejlődési zavarral küzd-e. A nyelvfejlődési zavart 4 éves korban diagnosztizálhatjuk, hogyha addig nem sikerül a gyermeknek felzárkóznia a kortársaihoz.

– Milyen terápiák léteznek a megkésett beszédfejlődés előmozdítására és hol érhetőek el ezek?

– A Pedagógiai Szakszolgálatoknál elérhető a korai fejlesztés, melynek keretében a megkésett beszédfejlődés terápiáját logopédus szakember végzi. Emellett léteznek magán fejlesztőközpontok is.

A terápia nemcsak a beszéd, hanem a mozgás és a gondolkodás fejlesztését is magába foglalja, hiszen ez a három terület egymásra épülve fejlődik. A gyermek mozgásának fejlődésével elindul a gondolkodás fejlődése is, majd a gondolkodás fejlődésével megindul a beszéd fejlődése is (először tehát a passzív, majd az aktív oldalon).

Egy mozgásos, játékos terápiát kell elképzelni, mely a beszéd szempontjából is az egyszerűtől halad a bonyolult felé – először főneveket, igéket tanítunk a gyerekeknek, ahonnan majd eljutunk a mondatalkotáshoz is.

– Mit tehetnek a szülők otthon, hogy a gyermekük beszédfejlődése a megfelelő mederben haladjon?

– A gyermek születésétől fogva beszéljenek hozzá minél többet, meséljék el neki, hogy éppen mi történik vele, mit látnak éppen a környezetükben. Használjanak egyszerű mondatokat és tartsák a babával a szemkontaktust. Nézegessenek sokszor képeskönyveket és nevezzék meg, hogy mit látnak a képen, és meséljenek az adott állatról vagy tárgyról a babának. Utánozzák az állathangokat, énekeljenek, mondókázzanak, játsszanak sok ölbéli játékot.

Lefekvéskor meséljenek a babának, nem kell ragaszkodni a mesekönyvekhez, meséljenek bátran fejből, akár azt, hogy mi történt aznap a babával, merre járt, mit játszott, mit evett stb. 1 éves kor körül már el lehet kezdeni mesekönyvből is mesélni a gyerekeknek. Ha esetleg úgy érezzük, hogy nem figyel oda a gyermek, mert például elmegy játszani, akkor is fejezzük be a mesét, mert a kicsi mindent hall és passzív szókincse ezáltal gyönyörűen fejlődik.

Fontos, hogy ebben az életkorban a gyermekek sokkal több mindent megértenek, mint amennyit el tudnak mondani, azaz elsődlegesen a passzív szókincsük fejlődik, amely később a gondolkodás fejlődésével átemelődik az aktív szókincsbe is. Beszélgessenek velük minél többet, ha rámutat a gyermek a macira, mondjuk azt: „Igen, ott van a maci!”, vagy „A macit szeretnéd?”. Ne elégedjünk meg azzal, hogy mutogat, hanem mindent mondjuk neki vagy kérdezzünk tőle, így alakítva ki párbeszédeket.

Mindezek mellett pedig 2 éves koring ajánlott a képernyő előtt töltött időt mellőzni.

Kiemelt képünk forrása: Koncz Angéla magángyűjteménye