Hornung Ágnes: A jövőt a gyermekeink írják

A családpolitika jövőbeli lehetőségeiről, eddigi eredményeiről, valamint a jelen legfontosabb kihívásairól beszélgettünk a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkárával. Hornung Ágnes úgy látja: a szülőknek joguk van hosszú távon tervezni, ezért világosan kell látniuk azt is, milyen támogatásokra számíthatnak, ha gyermeket vállalnak.

– Óriási dolog, hogy az elmúlt 10 évben több mint 1,5-re emelkedett a termékenységi ráta Magyarországon, ám még mindig van elérendő cél, hiszen ahhoz, hogy a népességfogyás megálljon, 2,1-es számot kellene produkálni. Ezzel szemben ez még az első helyen lévő Franciaországban is csak 1,8 a mutató, sőt, több helyen inkább csökken a termékenységi ráta. Mi az európai, illetve a magyarországi trend? Elfogy az európai lakosság?

– Sajnos Európa évtizedek óta küzd az elöregedés problémájával, és jelenleg valóban úgy látszik, hogy a folyamat középtávon nem megfordítható. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feltartott kézzel, tétlenül kellene várnunk a legrosszabbat, sőt!

A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a háttérben két ok húzódik meg. Egyrészt a születésszámok csökkenése, másrészt a várható élettartam emelkedése. Míg az első meglehetősen szomorú hír, a másik inkább örömteli. Hiszen az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre jobbak az életkilátásaink, egyre nagyobb esélyünk van arra, hogy láthassuk unokáinkat, dédunokáinkat felnőni.

Ugyanakkor aggasztó eredményeket közölt nemrég az Európai Unió Statisztikai Hivatala is. Ebből nem csak az olvasható ki, hogy csökken az Unió lélekszáma, hanem az is, hogy egyre kevesebben vannak közöttünk fiatalok. Míg 2021 elején a 15 és 29 év közöttiek az EU népességének 16.3 százalékát tették ki, az előrejelzések szerint 2050-re több, mint 2 százalékponttal kevesebb lesz az arányuk. Persze a változás nem lesz egységes, régiónként, országonként különböző eltérésekkel kell számolnunk. Az mindenesetre jól látható, hogy Európa egyes területeit az elnéptelenedés fenyegeti. Az egyik régió, ahol mintegy 30 százalékos csökkenést várnak a fiatalok számában, Európa kultúrájának fontos bázisa: Párizs.

Mindebből számunkra két fontos üzenet olvasható ki.

Az egyik, hogy látható, a bevándorlás közép- és hosszú távon nem jelent megoldást, hiszen a migrációval nem lehet megfordítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A másik, hogy a családközpontú politikának át kell hatnia a szakpolitika összes területét, ha nem szeretnénk a nagy károkat elszenvedő régiók közé kerülni. A 2010-es családbarát fordulat pontosan ezt jelentette: a családok, tehát a nemzeti jövőnk érdekei éppen időben jelentek meg a gazdaságpolitikai, területfejlesztési és egészségpolitikai döntésekben.

Szerencsére azért a gyermekvállalási kedv rövid távon is befolyásolható, ha szem előtt tartjuk a gyermekvállalásra készülők igényeit, elvárásait. A tartós változás eléréséhez azonban nagyon komoly elköteleződés és türelem szükséges, hiszen ilyen hosszú hanyatlás után a sikeres demográfiai fordulat eredményei majd csak közép- és hosszú távon látszódnak. Azért mintegy tízéves időtávban is vannak látható sikerek, hiszen tavaly a termékenységi ráta már megközelítette az 1,6-os szintet. Európa lakossága természetesen nem fog elfogyni, de egy zsugorodó Európa elhúzódó gazdasági recessziót, csökkenő jólétet, szomorúbb valóságot jelent.

– Itthon fokozatos, folyamatos emelkedésről beszélhetünk? Elérhető a kormány által kitűzött cél (a 2,1-es mutató), ha minden ezzel megy szembe?

– A termékenységi mutató egy olyan adat a statisztikában, amely azt fejezi ki, hogy egy nő hány gyermeknek adna életet. Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy rendkívül örvendetes lenne, ha minden családban legalább két gyermek születne.

A 2010-es családbarát fordulat meghirdetése óta eltelt közel egy évtized azt mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv tartós növekedésének elérése nem hiú ábránd. Ha ezt a folyamatot tovább tudjuk vinni, akkor van esély a sikerre.

Ezért van szükség olyan családpolitikára, amely hosszú távon képes biztonságot és stabilitást nyújtani. A gyermekvállalás nem rövidtávfutás, ezért a szülőknek is hosszú távon kell gondolkodniuk, világosan kell látniuk, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe, ha belevágnak abba a csodálatos elköteleződésbe, amit gyermekvállalásnak nevezünk.

A gyermekvállalási kedv emelkedése mellé odatennék még egy fontos mutatót, ami reménységre ad okot.

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb eredménye volt, hogy a házasságkötés újra népszerűvé vált, négy gyerekből három házasságban jön a világra. Ez a gyermekvállalás szempontjából azért lényeges, mert stabilabb párkapcsolatokban nagyobb valószínűséggel születik több gyermek.

– Lehet már látni, hogyan hatnak a közelmúlt válsághelyzetei (covid, orosz-ukrán háború) a gyermekvállalási kedvre? Érezhető valamilyen megtorpanás ezek hatására?

– A koronavírus járvány, illetve a szomszédunkban dúló háború nagy lelki, valamint létbiztonsági terhet tesz Európa és a világ minden lakosára. Ezért is valljuk, hogy a legfontosabb most a béke, a béketárgyalások elkezdése, hogy az egymásnak feszülő felek újból tárgyalóasztalhoz üljenek. Csak így térhetünk vissza a régi életünkhöz, csak így állhat vissza a háború előtti helyzetünk.

Az, hogy 2022-re összességében mennyire hatott ki a járvány, majd szintén az egész éves adatok alapján állapítható meg. Hozzá kell tenni, hogy az idén februárban kitört orosz-ukrán háborús konfliktus még nem befolyásolhatta a születésszámok mostani trendjét.

– Lassan kifut több családtámogatási forma, amelyek helyett egyelőre még nem jelentettek be újat. Mi várható, mely területeken kívánja a kormány a továbbiakban a családokat segíteni?

– Ahogy a koronavírus nyomán létrejött válsághelyzetben, úgy a kialakult európai energiaválságban, a háború okozta inflációs környezetben is elkötelezettek vagyunk a magyar családok és családtámogatási rendszerünk mellett.

Célunk továbbra is a családok támogatása, anyagi helyzetük javítása. Folytatni kívánjuk – sőt lehetőség szerint bővíteni szeretnénk – családtámogatási programjainkat, ennek megfelelően a jövő évben is biztosítjuk a jelenlegi családpolitikára fordított forrásokat teljes egészében.

A jövőben is az a legfontosabb feladatunk, hogy segítsük a családalapítást, az otthonhoz jutást, a vágyott gyermekek megszületését, továbbá a családtámogatási rendszerünk elemei az élet minden nehézségeire hathatós megoldást kínáljanak.

– Az eddigi intézkedések közül melyik hatott leginkább a gyermekvállalási kedv fellendülésére és miért?

– A gyermekvállalás kulcsa a családalapítás, hiszen a gyermekek 90 százaléka párkapcsolatban születik. Több szakmai kutatás, például a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) ide vonatkozó tanulmánya is megállapította, hogy a gyermekvállalás legideálisabb színtere – a párkapcsolatokon belül is – a házasság, ezért a kormány kiemelten igyekezett ösztönözni a házasságkötéseket.

Ilyen ösztönző például a babaváró támogatás, melynek sikerességét mutatja, hogy ma a gyermekek 73 százaléka házasságban jön a világra, míg ez az arány 2010-ben csak 59 százalék volt, mindez ráadásul az akkori csökkenő tendencia mellett.

Sikeresnek gondoljuk a családok lakhatási helyzetének javítását is. A családi otthonteremtési kedvezménnyel 2015 óta 37 ezer család tudott újabb, tágasabb, saját otthonba költözni, vagy meglévő otthonát bővíteni. Tehát az intézkedéssel már mintegy 975 ezer embernek, máshogyan megfogalmazva ennyi családtagnak – szülőknek és gyerekeiknek – nyújtottunk már segítséget.

Kifejezetten, közvetlenül gyermekvállalást segítő juttatás a jelzáloghitel-csökkentési támogatás, illetve a diákhitel-támogatás. A jelzáloghitelek csökkentését 2018 óta közel 40 ezren igényelték, ami legalább ugyanennyi második, illetve további gyermek megszületését jelentette, nem szólva azokról az igénylésekről, amelyek egyszerre több gyermekre vonatkoznak, például ikerszülések esetén.

A családbarát szülészetek kialakítására irányuló program is fontos kezdeményezés, hiszen a pozitív szülésélmény is meghatározó lehet a későbbi gyermekvállalási döntéseknél. Mindezek mellé társul az örökbefogadási lehetőségek javítása érdekében tett számos kormányzati lépés is.

A családokra fordított kiadásokat 2010-hez képest több mint háromszorosára növeltük, ezzel párhuzamosan emelkedett a gyermekvállalási kedv is. A termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-ról 2021-re 1,59-re nőtt, ami 26 éves csúcsnak számít. Ez 29 százalékos növekedés, ami a legnagyobb mértékű bővülés az egész Európai Unióban.

Azt hiszem, erre joggal lehetünk büszkék.

– Mi lenne a magyar demográfiai helyzettel most, ha nem sikerült volna elérni a jelenlegi emelkedést? Milyen ütemben fogyna a népesség hazánkban, hányan lennénk 10-20-30 év múlva? Milyen hatással lenne ez a társadalomra, illetve a gazdaságra?

– Bő egy étvizeddel ezelőtt, 2010 környékén a magyar termékenység Európában a legalacsonyabbak közé tartozott, és az akkor készült demográfiai tanulmányokból úgy tűnt, hogy megállíthatatlanul tovább fog esni. Ezzel párhuzamosan a házasságon kívüli gyermekvállalás aránya nagyon magas, 42 százalék volt.

A szülők egyre később vállaltak gyermeket, 2011-ben a gyermeket vállaló nők átlagos kora elérte a 30 évet. A gyermekvállalás kitolódásának okai közé tartozott több más mellett a házasság népszerűségvesztése, az önálló egzisztencia megteremtésének nehézségei, valamint a család és munka összehangolásának problémái.

Ha a termékenységi ráta tartósan 1,3 alá esik – a szakirodalom ezt hívja szuper alacsony termékenységi szintnek – egy olyan társadalomban, ahol a nők átlagosan 30 éves korukban vállalnak gyermeket, azzal a következménnyel jár, hogy 45 évenként megfeleződik az adott terület lélekszáma.

Mindez egyre gyorsabban elöregedő magyar társadalmat jelentett volna, amely egyre nagyobb terhet ró a gazdaságilag aktív korcsoportokra. Hadd hozzak fel egy konkrét példát! Gyakran előkerül a közbeszédben, hogy mennyire kevés a fiatal egyes szektorokban. Ez nem csak az adott szektor gazdasági vonzerejével függ össze, hanem azzal is, hogy

Magyarországon is egyre alacsonyabb a fiatalok aránya. Már az 1990-es években nem születtek meg a 2020-as évek fiatal orvosai, ápolói, mérnökei, és sajnos ez a tendencia felerősödve folytatódott a 2000-es években is, amit a társadalom és a gazdaság egyre nagyobb mértékben érzékel majd. Nemcsak a szakemberhiány válhat látványossá, hanem az innovációra, megújulásra való képességünk is gyengülhet. A családpolitika éppen ezért talán ez egyik legfontosabb befektetésünk, hiszen eredményei alapvetően befolyásolják Magyarország fejlődési pályáját.

Éppen ezért továbbra is támogatjuk a magyar családokat, hiszen a jövőt a gyermekeink írják.

A címlapképen a Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című konferencián látható Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár. Forrás: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián