Eltűnt épületek nyomában (64.) – József főherceg palotája

Szent György egyike a leghíresebb katonaszenteknek, aki leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert. A György legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A Budavári Palota északi épületszárnya előtt elterülő L alakú tér nem véletlenül kapta az egykori római katonáról a nevét, hiszen az utóbbi évszázadokban itt mindig katonai jelenlét nyomaira bukkantak.

Buda 1686-os visszavételét követően az elpusztult török épületek helyére a Királyi Palota védelmére katonai célú épületeket emeltek, hogy elejét vegyék egy esetleges újabb török támadásnak. Ekkor épült fel a későbbi tér déli oldalára a Zeughaus (katonai szertár) hatalmas épülete. A teret sokáig erről elnevezve Zeughaus Platzként emlegették, majd a 18. század közepétől a középkorban jóval északabbra – a mai Dísz tér helyén – elterülő Szent György tér neve után Georgi Platzként.

Két kaszárnyaépület került a Georgi Platz keleti oldalára a mai Sándor palota helyére, egy tüzérlaktanya pedig a nyugati oldal déli részére. A nyugati oldal északi része egyelőre beépítetlen maradt, mivel a bécsi haditanács kisajátította katonai célokra, ütegállás létesítésére. 1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József ugocsai főispán koronaőr vásárolta meg titkára, Cornides Dániel, a pesti egyetem tanára javaslatára. Teleki egy U-alaprajzú, kétszintes, tizenkét lakásos palotát építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban. A palota 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki palotát, amelyben a család rezidenciáján kívül bérlakások is helyet kaptak. A Teleki palotát 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, majd a kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot helyezték el az épületben. Ezt követően, Frey Lajos és Kauser Lipót tervei alapján átalakították és kibővítették a Honvéd Főparancsnokság számára. A Honvéd Főparancsnokság 1896-ban költözött ki a Teleki palotából végleges otthonába, a Kallina Mór által tervezett Dísz-téri épületbe.

József nádor fia, József Károly főherceg, akit a köznyelv csak „Palatinus Jóskának” hívott, megvásárolta a Kincstártól az üresen álló Teleki palotát és megbízta Hauszmann Alajos tanítványait, Korb Flórist és Giergl Kálmánt, hogy tervezzenek számára egy minden igényt kielégítő reprezentatív palotát. A budapesti Klotild palotákat, a Zeneakadémiát és a Királyi bérházat is jegyző páros tervei szerint 1902-re el is készült József főherceg historizáló palotája.

Az új palota elődjéhez képest jóval nagyobb alapterületű volt, új főbejárata a keleti, Szent György-téri homlokzatról az északi, kerti homlokzatra került át. A palotától északra lebontották a Szent György utcai házakat, melyek helyén kertet hoztak létre, északi végében pedig 1903-ra készült el a pártázatos tetővel rendelkező neoreneszánsz stílusú istálló. A Szent György utca felé vastag falat építettek, melynek robusztus tetejét pergolával, illetve két keleties toronnyal szelídítették.

Míg a copf stílusú Teleki palota keleti és déli szárnya lényegében megmaradt, csak új architektúrával látták el, addig a nyugati oldal egy új traktussal bővült. Az északi szárnyat lebontották és helyén egy derékszögben elhelyezkedő szárnyépület létesült, az íves kocsiáthajtóval is rendelkező új bejárati középrizalittal. Mind a nyugati, mind a keleti homlokzat új architektúrája a francia kastélyépítészetet idézi meg. A Szent György térre néző főhomlokzat szélső kéttengelyes részei egytengelyessé változtak, rajtuk négyzetes tornyok épültek, amelyek között pártázat zárta le a tetőt. A déli homlokzat legérdekesebb új eleme a délkeleti toronyhoz csatlakozó második emeleti loggia volt.

József főherceg csak rövid ideig élvezhette meseszép palotáját, mivel 1905-ben elhunyt. Halálát követően fia, József Ágost költözött a palotába, aki nem sokkal később automobil garázst építtetett tucatnyi gépkocsija számára a Palota úton.

1944 október 16-án, a Horthy kiugrási kísérlete utáni reggelen Otto Skorzeny elit alakulata néhány Királytigris támogatásával el akarta foglalni a Királyi Palotát és az állami intézményeket. A támadásra a néhány száz főből álló testőrség felkészült. A közel fél órás tűzharcban a támadók hét katonát, míg a védők csupán két főt vesztettek. A harc során a József főhercegi palota főhomlokzata géppuska találatokat kapott. A tűzharc megkezdése előtt a főhercegi család elhagyta az épületet, majd a nyilas hatalomátvétel után visszaköltözött. József Ágost és felesége Auguszta főhercegnő végül 1945 januárjában emigrált. 1945 februárjában a budai Vár ostromakor a királyi palota és a Várnegyed a német csapatok fő ellenállási pontja volt, így a pusztulás itt volt a legnagyobb az egész városban. A főhercegi palota Szent György-téri homlokzata nem sérült meg különösebben, a nyugati, krisztinavárosi oldalon a tetőzet és a homlokzat egyes részletei jelentősen károsodtak, de egyik sérülése sem volt végzetes. A bálterem teteje és padlója beszakadt, a szép lépcsőkarok megsérültek, a vesztibül üvegteteje is betört, ugyanakkor ezek a sérülések mind helyreállíthatóak voltak.

Az épület háború utáni sorsa tragikus végeredménnyel járt. 1949-ben ugyan kiadták a palota bontási engedélyét, de végül a romeltakarítási munkákon dolgozó ipari tanulók szállását és munkásétkezdéjét helyezték el benne. 1953-ban kiürítették, de nem a bontás miatt, hanem azért, hogy a KÖZTI munkatársai felmérhessék a palota állapotát és falkutatást végezzenek. Azt tervezték ugyanis, hogy a korábbi Teleki palota késő barokk épületét visszaállítják, de végül ebből sem lett semmi. A kiürített és üresen álló palota így évről-évre egyre jobban pusztult. Az 1960-as években egy filmforgatás miatt felgyújtották az épületet, amely megadta a kegyelemdöfést József főherceg palotájának. Végül 1968-ban az épület maradványait robbantásos és kézi technikával elbontották.

Helyén évtizedekig elhanyagolt ásatási terület, rommező és parkoló éktelenkedett. A terület hasznosítására véget nem érő politikai és építészi vita bontakozott ki. Nemrég azonban Magyarország kormánya létrehozta a Nemzeti Hauszmann Programot, amely célul tűzte ki a Budavári Palotanegyed elpusztított épületeinek visszaépítését. A program részeként a közelmúltban elkészült a Főőrség, a Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Hauszmann-féle rámpa, illetve 2021 augusztus 20. óta eredeti szépségében látogatható a Budavári Palota ékszerdoboza, a Szent István-terem is. A munkálatok azóta is gőzerővel folytatódtak. A Vöröskereszt Egylet egykori székháza áprilisban, az egykori Honvéd Főparancsnokság november közepén érte el szerkezetének legmagasabb pontját. A Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldalán megjelent információk szerint József főherceg egykori palotájának építési munkálatai is a terveknek megfelelően haladnak, már a II. emelet zsaluzásánál tartanak. A program keretében újjáépítik a teljes főhercegi rezidenciát, amelynek külső megjelenése hűen követi majd Korb Flóris és Giergl Kálmán terveit. A belső történelmi terek közül pedig a díszlépcsőház és a bálterem születik újjá.

(A sorozat folytatódik)

Fecske Gábor László

A címlapképen József főherceg palotájának Szent György téri főhomlokzata látható (Erdélyi Mór fotográfiája, 1906)