A Boldog Ceferino Intézet a megújulás jegyében szervezett országos cigánypasztorációs konferenciát, melyre Pál apostol szavaival hívták a résztvevőket: „…újuljatok meg lelketekben és elmétekben…” (Ef 4,23) „A rendezvény célja a roma csoportok lelki közösségének megerősítése, a különböző csoportok pasztorációs törekvéseinek megismerése és a mások javára végzett munka segítése” – mondta a konferencia kapcsán Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője.
Az esemény több évtizedes múltra tekint vissza, korábban Gödöllőn, majd Egerben rendezték meg. Az ország számos pontjáról jönnek résztvevők a találkozóra, melynek keretében a kulturális hagyományok felelevenítésére is rendszeresen sor kerül. Hazánkban mintegy száz településen vannak aktív cigánypasztorációs közösségek, amelyek egyházmegyei, egyházközségi vagy szerzetesrendi fenntartásban végzik szolgálatukat. Számos katolikus kötődésű civil szervezet is kapcsolódik a helyszínekhez, melyek között 95 közösségi ház és tanoda dolgozik a helyben élő családokért.
Ez alkalommal az ország mintegy harminc településéről érkező, százhúsz roma és nem roma résztvevő hallgatta együtt a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációban tevékenykedő lelkipásztorait.
Az eseményről a Magyar Kurír oldalán olvashatunk beszámolót.
November 4-én, pénteken délután, a kegykép első könnyezésének emléknapján lovári nyelvű római katolikus szentmisét mutatott be Székely János szombathelyi megyéspüspök a kegytemplomban, melyen részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök is.
A homíliát Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök mondta.
Idézte a 102. zsoltár sorait: „Megújul ifjúságod, mint a sasé.” „A természettudósok szerint minden évben van egy időszak a sasfiókák kirepülése előtt, amikor a szülők már nem hoznak eleséget a fészekbe, hanem egy határozott mozdulattal kilökik őket a fészekből. A sas ilyenkor alászáll a fiókának, és feljebb repül vele. Ebben az időszakban önmagáról nem gondoskodik kellőképpen, nagyon fárasztó szakasza ez az életének (a fióka ahogy megkapaszkodik benne, sokszor megtépázza a tollazatát is), szinte beleöregszik. Amikor azonban a fiókák kirepülnek, újra megerősödik, szinte megfiatalodik. Ne a rendkívüli dolgokban keressük a megújulást – mondta e példa kapcsán Szocska Ábel –, hanem a mindennapokban, a hétköznapjainkban, mert a megújulás nem feltétlenül rendkívüli esemény, amely nagy fordulattal jár és bátorságot igényel. A megújulás megtörténhet a mindennapjainkban is, azáltal, hogy tesszük a dolgunkat.”
hirdetésA Családvár épületében Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke tartott elmélkedést Megújulás a Bibliában, megújulás a cigánypasztorációban címmel.
Miben kellene megújulni? – tette fel a kérdést a főpásztor, melyre a következő válaszok érkeztek a közönség soraiból: tiszta, őszinte szó, amely az evangélium tisztaságából fakad; az igaz bűnbánat; megtérés; újrakezdés Istennel; szeretet; őszinteség; a másik elfogadása; a feltétel nélküli szeretet minden embertársunk iránt és megbocsátás.
De mit is mond erről a Biblia? Két szó van a Szentírásban az új kifejezésére, amelyben a magyar csak egyet használ. Az egyik a neosz görög szó, amely azt jelenti, hogy időben új, friss, nem régi. A kainosz szó pedig minőségi megújulást, új szintre lépést jelent. Mi ez utóbbi megújulást keressük – hangsúlyozta Székely János. – Ezt a megújulást nem az ember hozza létre, hanem ajándékként kapjuk: Az igazi megújulás Istentől van.
Gondolatmenete végén, a szinodális út kapcsán a főpásztor felvetette, hogy a lelkipásztorokat képezni kell a közösségépítésre, amelyben nem irányítanak, hanem együttműködnek. A cigánypasztorációban a szívünket efelé kell nyitni, mert a cigányság szíve nyitott a hitre; ezen a kapun pedig a pap tud átlépni, közvetíteni tud cigány és nem cigány testvérek között
– mondta Székely János püspök, arra kérve a cigányokat, hogy hívják maguk közé a papokat imádságaikra, együttléteikre. Ezzel párhuzamosan az eucharisztiát is közösségibbé kell tenni, hogy a templomban megszólalhasson civil ember is. A templomban elhangzó tanúságtételek növelnék a hitelességet. Emellett az evangéliumnak meg kell jelennie cigány hagyományok köntösében a polgári tárasadalomban is – fejtette ki az előadó. – Legyen hitünknek egy cigány arca is!
Az országos cigánypasztorációs konferenciáról szóló beszámolót teljes terjedelmében a Magyar Kurír oldalán olvashatják el.
A címlapkép forrása: Boldog Ceferino Intézet; Máriapócs Nemzeti Kegyhely
