Nem lesz az iszlám többségi vallás Európában
Tény, hogy 2050-ig növekedni fog a muszlim lakosság száma, akár 60%-kal is. Ez a mostani európai muszlim népesség megduplázódását jelenti, de így is csak az európai lakosság 10 százaléka lesz mohamedán vallású. A keresztények száma ugyan csökkenni fog, de így is többségi vallás marad Európában. – Rosta Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, A kereszténység helye Európában ma című konferencián.
Rosta Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense előadásában beszámolt arról, hogy a vallásosság mérése egy nagyon összetett kutatói feladat.
Elmondta, hogy habár növekszik a szekularizáció, de az európai emberek többsége még mindig hisz Istenben. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy ez a hit és vélekedés egy nagyon általános istenhitet jelent, amelyben nagyon sok minden beletartozik.
Az emberek többsége Istent, mint egy nagyobb, felettes hatalomnak képzeli el, jóval kevesebben vélekednek Istenről úgy, mint egy személyről.
Előadásában beszámolt arról, hogy Kelet- és Közép-Európában a vallásban és a vallásosságban egyben a saját identitás megőrzésének a lehetőségét is látják. A régió sajátos elgondolása – így Magyarországnak is –, hogy a kereszténységet, a keresztény Európát meg kell védeni, valakitől vagy valamitől. A középkorban az oszmánoktól, a 20. században a kommunistáktól.
A sajátos történelmi folyamatok eredménye az, hogy a 2015–2016-os migráns válságot Nyugat és Kelet-Európa népei alapvetően másképpen értékelték. – mondta Rosta Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
A folyamatokban a nyugat-európaiak a szükségét szenvedő emberek tömegét látták, míg a kelet-európaiak a fenyegetettséget.
Előadásában felvetette, hogy van-e valamilyen mozgástere vallásoknak a szekularizáció ellen?
Elmondta, hogy a szekularizációs folyamatokat a modernizáció elleni tendenciákkal szokás összekötni. Hangsúlyozta azonban, hogy még a szekularizációs-elmélet hívei sem állítják azt, hogy a szekularizációs folyamatok nem lehetnének akár megfordíthatóak. Elképzelhető, hogy a jelenleginél különböző események, hatások is érvényesülhetnek a jövőben, amelyek erősíthetik az emberek vallásosságát. Emlékeztetett azonban arra is, hogy komoly, szekularizációs folyamatok elleni ellenállás nem történt az európai országokban.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző felekezeteket érő botrányok – vallási hovatartozás nélkül – egységesen gyorsították fel a szekularizációs folyamatokat, az egyházi intézményektől való elfordulást.
Előadása végén szólt arról, hogy sokakat foglalkoztat az a téma, hogy a jövőben Európa keresztény vagy muzulmán lesz-e? Beszámolt arról, hogy többek között a közösségi média felületein is találkozunk olyan megjegyzésekkel, hogy Nyugat-Európa többsége muszlim lesz. Ezt a jóslatot azonban semmilyen tudományos kutatóműhely nem erősítette meg. Tény, hogy 2050-ig növekedni fog a muszlim lakosság száma, akár 60 százalékkal is. Ez a mostani európai muszlim népesség megduplázódását jelenti, de így is csak az európai lakosság 10 százaléka lesz mohamedán vallású. A keresztények száma ugyan csökkenni fog, de így is többségi vallás marad Európában.
Gert Pickel: A szekularizációs folyamatok nem fordíthatók vissza
Jankovics Marcell: A kereszténységnek komoly ellenségtömeggel kell szembenéznie
Kiemelt fotó Tóth Gábor, Vasarnap.hu
