Befejeződött a Ciszterci Rend Generális Káptalanja Rómában
A mintegy két hétig tartó, minden önálló ciszterci monostor nagyobb eljárójának részvételével tartott Ciszterci Rend Generális Káptalanja október 21-én befejeződött. A Generális Káptalan a Ciszterci Rend legfőbb kormányzó szerve, melynek feladata a szerzetesrend lelki összefogása, a szükséges közös szabályok megalkotása, a generális apát és a prokurátor (ügyvivő) megválasztása – számolt be róla a Magyar Kurír oldalán a Zirci Ciszterci Apátság.
A szerzetesrendek időről időre generális káptalant, vagyis nagygyűlést tartanak. Ezt elsőként 1119-ben a ciszterciek vezették be annak érdekében, hogy a bencésekből kivált reform szerzetesrend lelki és fegyelmi egységét megőrizhessék. Ebben az időben egyre több ciszterci monostort alapítottak, s ezek – eltérve az akkori bencés kongregációk monostoraitól – anyagiakban és vezetésükben teljesen függetlenek voltak. Éppen ezért vált szükségessé, hogy a Carta Charitatis elnevezésű rendi alkotmány megszületése után lelkiekben és fegyelemben egységesek maradhassanak.
A generális káptalan a középkorban minden évben hagyományosan a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én kezdődött, több mint 300 apátság elöljárójának részvételével a Cîteaux-i Apátságban.
Ma a Rómához közeli Casa Divin Maestro lelkiségi-, konferenciaközpontban ötévente, közel 100 elöljáró részvételével, októberben zajlik két héten át a Ciszterci Rend Generális Káptalanja.
Az elöljárók nagygyűlése közös Szentlélek hívó szentmisével kezdődik, az egyes napok vázát a reggeli laudes és szentmise, majd a napközi imaóra és esti dicséret jelöli ki. A káptalan feladata egyrészt közös szabályokat hozni a lelkiséget és a rendi vezetést illetően, másrészt megválasztani a rend vezetőit és vezető testületeit.
Idén az egész szerzetesrendet érintő megújított szabályzás jött létre a rendi növendék-nevelésről és képzésről: az érdeklődői, jelölt-, noviciátusi és ideiglenes fogadalmas időkről, illetve javaslatokat fogalmaztak meg az örökfogadalom utáni továbbképzésről.
A káptalan során minden ciszterci kongregáció – melybe az egyes apátságok tartoznak – beszámol saját életéről. Idén a Carta Charitatis, a rendi „alkotmány” nézőpontjából vizsgálták meg, hogyan segítik egymást az egy kongregációban élő közösségek.
A tanácskozás programjában ezután a generális apát tanácsának tagjait választották meg három férfi és három női szerzetes személyében, illetve két-két póttagot is választottak.
Végül a szinódus választott tagjait, öt-öt főt és három-három póttagot neveztek meg. A szinódus – amely a választott tagokon túl a prézes apátokból, generális apáti tanácstagokból áll – kormányozza a rendet azokban az években, amikor nincsen generális káptalan.
A kéthetes tanácskozás kiemelkedő eseménye volt a pápai audiencia, amikor Ferenc pápa kihallgatáson fogadta a generális káptalan résztvevőit. Itt a Szentatya a ciszterci rendnek szóló tanítást fogalmazott meg, mely Mauro G. Lepori OCist generális apát szavai szerint az elkövetkező évek hasznos útjelzője lesz az egész rend számára.
A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának képviseletében a generális káptalanon Bérczi L. Bernát OCist zirci apát, prézes apát, valamint Peter Verhalen OCist dallasi apát és Horváth Olga kismarosi apátnő vett részt.
(Forrás és fotó: Zirci Ciszterci Apátság/Magyar Kurír)
