Gert Pickel: A szekularizációs folyamatok nem fordíthatók vissza
A „110 éve született Habsburg Ottó” rendezvénysorozat keretein belül A kereszténység helye Európában ma címmel tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A tudományos tanácskozás célja az volt, hogy társadalomtudományi, valamint egyházi és politikai reflexiók együttes bemutatásával világítson rá az európai egyházak helyzetére.
A konferencián előadást tartott többek között Rocco Buttiglione, korábbi olasz miniszter, Ján Figel, Szlovákia volt közlekedésügyi minisztere, Hölvényi György, az Európai Parlament képviselője, Gert Pickel, a Lipcsei Egyetem professzora és Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
Gert Pickel a Lipcsei Egyetem egyetemi tanára az európai vallásszociológia egyik kiemelkedő alakja előadásában beszámolt arról, hogy különböző módszerekkel és elméletekkel lehet megközelíteni az európai szekularizációs folyamatokat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a vallásosság nem tűnt el, egész egyszerűen csak az emberek a hitet és a vallást nem a hagyományos, egyházi intézményekben keresik.
Beszámolt arról, hogy egyes kutatások szerint a modernitás és a vallás között konfliktusok alakultak ki: a 20. század második felére az európai emberek egyre jobban kiszakadtak a vallási közösségekből. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a modern világ keretei megnehezítik az ismételt közösségi elköteleződést. Megnőtt a felekezeten kívüliség, így ma már számos országban a vallás a társadalom peremére szorult.
Hangsúlyozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a vallásosság egy sajátságos kereslet-kínálati modell szerint alakul. Azaz a gyülekezet tagjai saját elvárásaik, és az adott gyülekezet kínálata (közösségi programok, oktatás, kurzusok stb.) szerint választanak közösséget. Európában viszont ez nem így van. Hangsúlyozta, hogy Európa nyugati és keleti része különböző történelmi, társadalmi utat járt be.
A kulturális háttérrel is kell foglalkozni, hogy megértsük a jelen folyamatait.
– mondta Gert Pickel a Lipcsei Egyetem tanára.
Beszámolt arról is, hogy a rendszerváltást követően Kelet-Európában növekedni kezdett a lakosság vallásossága. Nyugat-Európában, ahol nagyobb volt a jólét, ott a vallási intézményeknek a szociális szerepe a háttérbe szorult – mindez pedig felerősítette a szekularizációs folyamatokat.
Rámutatott arra, hogy még Lengyelországban is csökken a szentmisékre látogatók száma, a fiatalok elfordulnak a vallásosságtól.
Elmondta, hogy a lengyel ifjúság sérelmezi a politika beférkőzését az egyház területére. Ugyanakkor beszámolt arról is, hogy Kelet-Európában – így Magyarországon is – a vallás a kulturális identitás fontos része. Azonban a generációk között egyre csökken a vallásos szocializáció, s mindez más folyamatokkal kapcsolható össze: elsősorban az értékrendszerek változásával. Mindebből pedig az következik, hogy a szekularizációs folyamatok nem visszafordíthatók.
Európát ma technokraták és a kísértet-parlament kívánja irányítani
Címlapkép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu
