Atombomba bevetésével az elszánt ukrán védelem megtörhet
Az atomfegyverek bevetésével olyan nyomás helyeződne Ukrajnára, amit nehezen bírna ki, hiszen a nukleáris háború a totális pusztulás fenyegetését jelentené – nyilatkozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
– Sokat lehet hallani arról, hogy az ukrán haderők átvették a kezdeményezést a frontvonalakon. Mi ennek az oka?
– Ez valóban így van, de hiba lenne ebből elhamarkodott következtetéseket levonni. Látható, hogy az ukrán ellentámadás Harkov megyében sikeres volt, ugyanakkor erre az orosz vezetés többféle módon is reagált. Ami talán a legfontosabb az az, hogy részleges mozgósítást rendeltek el, hiszen az ukrán sikerek alapját elsősorban az jelentette, hogy létszámfölénybe kerültek az orosz erőkkel szemben. Mint ismert Ukrajnában hónapok óta teljes körű mozgósítás van, volt idejük felkészíteni a csapataikat, így ők átvették a kezdeményezést a csatatereken. 
– Az elmúlt hetekben Oroszország is mozgósít, hova vezet mindez?
– A háború kiszélesedéséhez. A hivatalos adatok szerint ez 300 ezer új katona bevetését jelenti. Más hírek szerint viszont ez a szám valójában jóval magasabb lehet, de erről biztosat nem tudunk.
Mindenesetre ezeknek az új erőknek a bevetése nagy hatással lehet a frontvonalak későbbi alakulására.
Az ukránok, ha még nem is merítették ki teljesen a saját mozgósítható állományukat, valószínűleg már közel kerültek ennek határaihoz. Azaz valószínű, hogy a jelenlegi ukrán létszámbeli fölény a jövőben kiegyenlítődik.
– Azzal, hogy egyre több katona kerül a frontvonalra, a háború és az emberek szenvedése is tovább mélyül.
– Sajnos valóban ez várható. A háború intenzitása minden bizonnyal fokozódni fog, bár most a jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, hogy Oroszország a következő hónapokban inkább a védekezésre készül. Az általuk ellenőrzött területek megtartása lesz a cél. Felmerült az is, hogy adott esetben akár Belarusz irányából ismét Kijev ellen fordulhatnak az orosz csapatok, vagy megpróbálhatják elvágni az ország nyugati részén húzódó utánpótlásvonalakat, de mindezek most csak találgatások.
– Milyen más lépéseket tett Oroszország a részleges mozgósítás mellett?
– Részben más, katonai, illetve politikai jellegű intézkedéseket. A katonai lépések között megemlíthető, hogy egységes parancsnokságot hoztak létre Szergej Szurovikin vezetésével. Így a különleges hadművelet irányítása egy kézbe került. Továbbá ide tartozik az is, hogy fokozták a hátországi infrastruktúra elleni légicsapásokat.
– Említette a politikai lépéseket, ott melyek a legfontosabbak?
– Az, hogy az oroszok által ellenőrzött ukrán területeket hivatalosan is elcsatolták. Ennek a politikai jelentősége elsősorban abban áll, hogy gyakorlatilag elkötelezte magát Oroszország amellett, hogy a háborút a végsőkig folytatja. Ezek a területek már bekerültek az orosz alkotmányba, úgyhogy az orosz vezetés nem mondhat le róluk:
azaz elvileg addig kell folytatnia a háborút, míg ezek a területek teljesen orosz ellenőrzés alá nem kerülnek.
– Az orosz vezetők is egyre többet hangoztatják az atomfegyverek bevetését, valóban képesek lennének azok használatára?
– Ha az orosz hivatalos kijelentésekből indulunk ki, akkor valóban fennáll a lehetősége a taktikai atombomba bevetésének. Vlagyimir Putyin és több más orosz vezető is beszélt már erről. Nyilván az ország nukleáris doktrínájának megfelelően lehet ezeket a fegyvereket bevetni: azaz korlátozott azon lehetőségeknek a köre, amelyekben bevethető hivatalosan az atomfegyver. 
– Ekkor jöhet képbe a piszkos bomba bevetésének esetleges ürügye?
– Az oroszok szerint Ukrajna készül bevetni egy ilyen fegyvert, hogy az oroszokat vádolhassa meg vele, abban bízva, hogy ezáltal további támogatásokat kaphat és növekedhet az Oroszországra nehezedő nyomás. Ukrán részről viszont azt állítják, hogy az oroszok provokációként használnának fel egy ilyen piszkos bombát, hogy tovább mélyítsék a konfliktust, amely a tényleges nukleáris fegyverek előtt is megnyitná a kaput.
A piszkos bomba tömegpusztító fegyvernek minősül, amely esetén az orosz nukleáris doktrína megengedi az atomfegyverek bevetését.
Ha egy ilyen bomba bevetésre kerülne, arra válaszként Oroszország atomfegyverrel is reagálhatna.
– Mi haszna lenne annak, ha Oroszország valóban atomfegyvert vetne be? Céljait jobban el tudná vele érni?
– Az eredeti célok között valószínűleg az szerepelt, hogy Ukrajnában egy gyors hatalomváltást hajtsanak végre és szüntessék meg Kijev Nyugattól való függését, érjék el Ukrajna Oroszországgal szemben „baráti” semlegességét. Ez a gyors puccskísérlet nem sikerült az oroszoknak, így a háború elmélyülésével vélhetően változtak a célok is, amelyek ma nem pontosan ismertek. Ukrajna teljes megszállása és elcsatolása valószínűleg most sem szerepel az orosz tervek között. Ukrajna „semlegessége” sem látszik jelen állás szerint véghez vihetőnek.
Így lehet cél akár a minél nagyobb infrastrukturális károkozás, Ukrajna kimerítése, katonai értelemben vett működésképtelenségének elérése.
Ugyanakkor Oroszországnak sem feltétlenül érdeke – még – a nukleáris fegyverek bevetése, hiszen az komoly szennyezést és környezeti károkat is okoz számára is, ahogy egy, a jelenleginél jóval kiterjedtebb humanitárius katasztrófa is problémákat jelenthetne Oroszország számára is.
– Akkor miért vetnék be?
– Ha erre sor kerülne – ami jelenleg még korántsem biztos – az azért történhetne, mert az atomfegyverek bevetése lélektani határt jelent, ami adott esetben egy nagyon elszánt védekezést is megtörhet.
Olyan nyomást helyezne így Oroszország Ukrajnára, amit nehezen bírna ki, hiszen a nukleáris háború a totális pusztulás fenyegetését jelenti.
Az atomfegyverek bevetése ellen szól azonban az is, hogy nem világos jelenleg, hogy milyen választ adnának egy esetleges ilyen lépésre a nyugati államok.
Tóth Gábor
Bogár László: „Black out”-ok és teljes elsötétedés vár Európára
Nógrádi György: Rendkívül távol vagyunk a háború végétől – VIDEÓ
A címlapkép az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóról készített kép, melyen egy Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétát lőnek ki az orosz nukleáris erők gyakorlatán az északnyugat-oroszországi Pleszeckben 2022. október 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által videokonferencia keretében megtekintett gyakorlatokon ballisztikus rakétákat és robotrepülőgépeket lőttek ki, és a Kreml szerint az összes célba talált. Forrás: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
