Nem csupán a másik ember elfogadására és tiszteletére hívja fel a figyelmet, de az életvédelem számára is nagyon fontos üzenetet hordoz Illés Fanni bejegyzése, amelyet nemrég osztott meg a Facebook-on. A paralimpikon, aki nemrég vált büszke édesanyává, arról mesélt, mennyi kitartás és harc van az eredményei mögött, s milyen nehéz volt megküzdenie azokkal a negatív hangokkal, amelyek azt akarták elhitetni vele és környezetével, hogy vele született fogyatékossága miatt kevesebbet ér másoknál, vagy éppenséggel „nem ér semmit”, nem lesz képes elérni a céljait.

Illés Fanni hosszú bejegyzésében arról vallott, hogyan keretezték életének minden eseményét azok a bizonyos „negatív hangok”:

„Amikor megszülettem, azt mondták nem leszek képes ülni sem, és valószínűleg értelmileg is sérült vagyok. Én hamar megtanultam járni a műlábaimon, és a szüleim azt mesélték, hogy okos gyerek voltam.

Amikor az ép társaimmal iskolába kezdtem járni, azt mondták, le fogok maradni, mert nem tudom majd tartani a tempót. Sokáig kitűnő tanuló voltam, a tanulás sosem okozott gondot.

Amikor kollégiumba költöztem, azt mondták, nem leszek képes gondoskodni magamról. Ezzel szemben én sosem szorultam segítségre az önellátásomban. Amikor jogosítványt szerettem volna, azt mondták, alkalmatlan vagyok a vezetésre. Ehhez képest a vizsgát elsőre sikerült letennem, és azóta is nagyon szeretek autót vezetni.

hirdetés

Amikor elkezdtem úszni, azt mondták, nem lesz belőlem senki, nem viszem majd semmire, hagyjam is abba. Paralimpiai, világ -és Európa-bajnok úszó lettem.

Amikor a párkapcsolat volt a téma, azt mondták, egy „ilyennel” senki nem akar majd együtt lenni, egyedül fogok maradni. Nekem meg van egy vőlegényem, és úgy szeretjük egymást, ahogy vagyunk.

Amikor várandós lettem, azt mondták, felelőtlen ember vagyok, bolond, a gyerekem is fogyatékos lesz. Most van egy tökéletesen egészséges, mosolygós, nagyon okos kisbabám.

Amikor megszületett a kisfiam, azt mondták „sz.r anya” leszek, olyan, aki nem képes lábak nélkül gondoskodni sem róla. Mégis megoldok mindent, és számára én vagyok a legjobb. Tudom és érzem, mert látom Rajta. Ő engem választott, Neki így vagyok és leszek tökéletes.”

Az életével mindenki számára példát mutató paralimpikon úszónő kihangsúlyozza, hogy azoknak a bizonyos negatív hangoknak sosem volt igazuk vele kapcsolatban, de ennek ellenére azóta is el kell őket viselnie.

„Mégis, naponta megpróbál valaki, igen, Te kedves ismeretlen, kioktatni arról, miért érek kevesebbet mint gondolom, mit nem csinálok jól. Naponta akarja valaki elvenni kéretlen, negatív tanácsokkal azt a hitet, amiért én megdolgoztam, amit magamban, jogosan az életemmel, az eredményeimmel felépítettem.

Szomorú, hogy továbbkódoljuk generációról generációra azt a viselkedést, hogy neked ez nem sikerülhet, neked ez nem fog menni, te nem érsz semmit. És már régen nem csak a fogyatékossággal élőkről beszélünk.

A kéretlen tanácsok és vélemények pedig egyre gonoszabbak, egyre mohóbbak, egyre kapzsibban akarnak hibát találni, mintha ez diadal, érdem lenne, nem pedig szörnyű sötétséget vetítene elő. Én és a családom, köszönjük, jól vagyunk.

Szeretetben, békében élünk, és nagyon sokat dolgozunk az eredményeinkért, a testi és lelki egészségünkért. A kisfiam beleszületett abba, hogy természetes lesz számára a másik ember elfogadása és tisztelete. Arról pedig nekünk, szülőknek kell gondoskodnunk és fogunk is, hogy megadjuk számára azt a pozitív hitet, hogy meg tudja valósítani az álmait. Mert szerintünk egy társadalom, egy közösség akkor ép és egészséges, ha ugyanilyen pozitívan támogatják egymást.”

– összegezte küzdelmei tapasztalatát és eredményét Illés Fanni.

A címlapkép forrása: Facebook/Illés Fanni