110 éve született Boldog I. János Pál

Száztíz éve, 1912. október 17-én született Boldog I. János Pál pápa, aki alig 33 napig ült Szent Péter trónusán. Ő volt az első katolikus egyházfő, aki a múlt században született és az utolsó, aki abban az évszázadban halt meg, és eddig az utolsó olasz pápa. 

Albino Luciani néven látta meg a napvilágot a Dolomitok lábánál fekvő, észak-olaszországi Forno di Canaléban. A tisztes szegénységben élő család négy gyermeke szeretetben és hitben nevelkedett, és amikor a hatéves Albino bejelentette, hogy papi pályára lép, az egész rokonság lelkesen támogatta. A fiút a szemináriumban túl élénknek találták, a jezsuita rendbe – ahova jelentkezett – nem is vették fel. Pappá szentelése után, 1935-től két évig szülőfalujában volt kántor, majd a közeli bellunói szemináriumban tanított dogmatikát, filozófiát, egyházjogot. 1941-ben kezdett dolgozni teológiai doktori értekezésén, a címet magna cum laude minősítéssel szerezte meg. A szabályzat megkövetelte volna, hogy egy évet a római pápai egyetemen töltsön, de az előírás alól maga XII. Piusz pápa mentesítette, hogy tovább taníthasson. 1947-ben lett pápai kamarás, majd a bellunói egyházmegyei szinódus titkára, 1954-től az ottani püspök általános helynöke. A gyönge egészségű, visszahúzódó természetű Luciani 1959-ben lett Vittorio Veneto város püspöke, a tisztségbe Szent XXIII. János pápa iktatta be, e minőségében vett részt az 1962 és 1965 között ülésező II. Vatikáni Zsinat minden tanácskozásán. Szent VI. Pál pápa 1969-ben velencei pátriárkának nevezte ki, majd 1973-ban bíborossá emelte.

A pápa halála után összeült konklávé 1978. augusztus 26-án, a tanácskozás második napján, a negyedik szavazás után Luciani püspököt választotta meg a katolikus egyház fejévé. Ő maga vonakodott e tisztességtől, bizalmasainak azt mondta, hogy megválasztása esetén visszautasítja a pápaságot, de végül úgy érezte, hogy kötelessége igent mondani. A sorban 262. pápa legfőbb pásztori szolgálatát I. János Pál néven 1978. szeptember 3-án kezdte meg.
Mindössze harminchárom napos uralkodás után, 1978. szeptember 28-án halt meg dolgozószobájában. A hagyományokra hivatkozva holttestét nem boncolták fel, és már másnap örök nyugalomra helyezték a Szent Péter Bazilika grottájában, a kiadott hivatalos közlemény szerint halálát szívinfarktus okozta.

Halálának körülményei azóta is számos találgatásra adnak okot az összeesküvés-elmélete hívei között.

A legtöbb szerint megmérgezték, a legelterjedtebb változat szerint azért, mert szándékában állt felszámolni a vatikáni korrupciót, le akarta törni a bíborosok hatalmát, nyilvánosságra kívánta hozni a Vatikáni Bank botrányában érintett főpapok nevét (ez utóbbi téma felbukkan a Keresztapa című filmtrilógia harmadik részében is). Mások szerint azért kellett meghalnia, mert vissza akarta hozni a korábbi, latin misének is nevezett tridenti misét. Ő volt az első pápa, aki kettős nevet választott magának két elődje, XXIII. János és VI. Pál pápák tiszteletére, és ugyancsak elsőként adta az I. sorszámot nevéhez (ez addig mindig utólag, megkülönböztetésül került a név elé). Eltörölte a pápai tiarával való megkoronázást, szakított az uralkodói többessel, egyes szám első személyben beszélt. Közvetlen személyisége, derűs lénye miatt a köznyelv mosolygós pápának nevezte, temetési szertartásán a zuhogó eső ellenére több mint egymillióan vettek részt. Utódának a lengyel Karol Wojtylát választották meg, aki elődje iránti tiszteletből II. János Pál néven kezdte meg uralkodását.

Mivel abban az évben a katolikus egyház három feje is ült Szent Péter trónusán, az 1978-as évet a három pápa évének is szokták nevezni. A katolikus egyház történetében nem I. János Pál uralkodásának harminchárom napja a legrövidebb: tíz pápa is volt korábban, aki ennél kevesebb ideig töltötte be hivatalát. Az egyházfő boldoggá avatási eljárását 2002-ben kezdték meg, az egyházmegyei szakasz 2006-ban fejeződött be, s 2009-ben kezdődött a „római” fázis, amelynek során egy csodát is hitelt érdemlően igazolni kellett. I. János Pált Ferenc pápa idén szeptember 4-én avatta boldoggá a Szent Péter téren.

(MTI)

A címlapkép forrása: Vatican News