Család és karrier? Nem összeegyeztethetetlen!

Család vagy karrier? Esetleg család és karrier? Milyen szerepeket vállal egy nő ma Magyarországon? Hol tart a nők foglalkoztatása és egyáltalán kell-e választania a közösség és a család szolgálata valamint az egyéni érvényesülés között? A többi között ezekre a kérdésekre is számtalan elgondolkodtató válasz érkezett a Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában címmel tartott konferencián.

Nem mindegy, hogy egy nő szerepét a társadalomban csupán az egyén, vagy az egész közösség oldaláról vizsgáljuk, mint ahogyan az sem mindegy, hogy visszamegy-e dolgozni az anyuka gyermekszülés után, vagy otthon marad évekig. Ma Magyarországon egy nőnek arra is van lehetősége, hogy gyermekei mellett lehessen, és anyaként teljesedjen ki, de ahhoz is kap segítséget, ha a gyermekvállalás mellett a karrierjét is szeretné tovább építeni. Természetesen egyik sem egyszerű helyzet, és mindennek megvannak a maga buktatói, pozitív és negatív oldalai, hiszen ma a társadalom még mindig nem tekinti teljesen egyenértékűnek a két területen végzett munkát, holott sem hasznát, sem nehézségét tekintve nem lehet előbbre helyezni egyiket a másiknál.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy szemléletváltozás történjen a kérdésben, s ehhez járult most hozzá az a tanácskozás is, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Nőtagozata valamint Foglalkoztatás- és Munkaügyi Szakbizottsága  rendezett Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában címmel csütörtökön. A rendezvény egyik fő témaköre az volt, hogyan lehet a nők számára könnyebbé tenni a család és karrier összeegyeztetését, amelyre számtalan válasz és még több elgondolkodtató felvetés érkezett.

A rendezvény megnyitóján Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár beszélt arról, hogy neki, magának sem könnyű mindig kétgyermekes édesanyaként mindezt megvalósítani. Ám ahogyan ő is megpróbál mindkét területen teljes értékűen részt venni, hisz abban, hogy mindez lehetséges, és hogy a probléma megoldása nem csupán a családok és a társadalom, de a gazdaság szempontjából sem mellékes.

Mint kiemelte: a kormány ezért is támogatja kiemelten a nők visszatérését a munka világba, hogy a munka és a családi élet összehangjának megteremtése és a családbarát munkahelyek kialakítása megvalósuljon. Számtalan olyan intézkedés született, amely mindezt elősegíti: 

A munkáltató például kérésre köteles napi négyórás foglalkozást biztosítani a gyermek négyéves koráig, három vagy többgyerekes szülők esetében a legkisebb gyerek hatéves koráig, a gyerekek után járó pótszabdságot pedig már mindkét szülő igénybe veheti egymástól függetlenül.

További eredmény, hogy a munkahelyvédelmi akció révén 2020-ban átlagosan mintegy 11 ezer kisgyermekes szülő részesült munkahelyvédelmi kedvezményben 1,8 milliárd forint értékben.

A szülők munkába való visszatérését segíti a gyerek hároméves korától kötelező óvodáztatás is, valamint a nagyszabású bölcsődefejlesztés, amelynek köszönhetően 2010 óta 80 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma – mondta az államtitkár.

Nem csupán az édesanyákat segíti a kormány, hiszen 2010 óta több mint három és félszeresére emelte a családok támogatására fordított összeget: bevezette az otthonteremtési támogatást, és széleskörű adókedvezményekkel biztosítja, hogy évről évre több maradjon a családok kasszájában. De nemcsak anyagi támogatásról van szó, hanem annak a szemléletnek a megerősítéséről, amely értéket lát a családalapításban, és megteremti annak lehetőségét – hangoztatta.

Hornung Ágnes kitért arra is, hogy nem csak védeni és őrizni kell a hagyományos értékeket, hanem „magunkhoz is kell ragadni a kezdeményezést, ez a mozzanat pedig a családalapításban érhető leginkább tetten”. Ezért a kormány legfontosabb céljai között szerepel, hogy

az első gyerek minél korábban megszülessen, mert így nagyobb az esély a további gyerekek megszületésére; legyen minőségi kapcsolat a család és a munka között; a gyereket vállaló és nevelő családok anyagilag is megerősödjenek, és jobban járjanak, mint a gyereket nem vállalók.

A konferencia egyik szekciójában a család és karrier összeegyeztethetőségéről beszélt Szalai Piroska foglalkoztatási szakértő, Kovács-Pifka Péter, a KDNP Foglalkoztatás- és Munkaügyi Szakbizottságának elnöke, Molnár-Bánffy Kata, a Képmás Kiadó és a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője, Máthé Zsuzsanna, a Szent István Intézet igazgatója, valamint Janó-Veilandics Franciska újságíró.

A beszélgetés során elhangzott, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ma hazánkban a nők már szabadon választhatnak, visszatérnek-e a munka világába gyermekvállalás után. Ez ugyanis nem volt mindig így, korábban ezzel automatikusan elvesztették a nekik járó családtámogatási ellátásokat. Mára a munkáltatóra nehezedő terhek is csökkentek, így egyre többen és szívesen alkalmaznak fiatal anyukákat, akiknek sokszor jobb az időmenedzsmentje, mint a gyermektelen kollégáknak.

Az sem igaz, hogy a nők foglalkoztatása hazánkban gyerekcipőben jár, hiszen a női munkavállalók és azon belül a női vezetők aránya tekintetében is előkelő helyet foglalunk el az európai országok között. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy bár nehéz a munka és a magánélet összeegyeztetése, de megéri a fáradtságot, hiszen a pici gyermekek is kirepülnek egyszer, és akkor már újra fókuszba kerülhet a karrier egy nő életében. Ideiglenes visszavonulásról van tehát szó, amely senki számára nem kötelező.

A beszélgetésben résztvevő felek ugyanakkor szóltak arról is, nem szabad alábecsülni a nők egyéb, társadalomban betöltött szerepét, legyen szó akár gyermeknevelésről, akár az idősebb generáció gondozásáról. Az is elhangzott, hogy azt sem szabad lebecsülni, aki nem a szamai karriert, hanem a családját választja, hiszen mindenkinek mások a lehetőségei és a preferenciái. Végeredményben pedig elfogadhatatlan a mai világ üzenete, amely szembeállítja a gyermekvállalást a karrierrel, az egyéni boldogulást a társadalmi jóval, amely aztán ahhoz vezet, hogy a nők nem mernek gyermeket vállalni, vagy megszülni már megfogant gyermeküket.