A felelős államtitkár elégedett az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeivel

Potápi Árpád János – a Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen – azt mondta: a nemzetpolitikában előttünk álló feladatokat a nemzetrészekkel közösen határoztuk meg, és közösen is hajtjuk végre, az elért eredményekre pedig méltán lehetünk büszkék.

Az államtitkár hangsúlyozta, a nemzetpolitika kiemelt céljai közé tartozik az identitás megerősítése, a családok támogatása, 2015-2016-tól kezdve pedig egyre inkább a gazdaságfejlesztés is, hiszen az erősödő határon túli magyar vállalkozások magyar embereket foglalkoztatnak.

Ma már szinte egységes Kárpát-medencei térről beszélhetünk oktatásban, kultúrában, gazdaságban, médiában, annak ellenére, hogy a határok megvannak – közölte a politikus.

Potápi Árpád János komoly eredménynek tartja azt is, hogy a nemzeti összetartozás érzése mellett megvan a nemzeti összetartozás élménye is. A fiatalok Erdélybe vagy a Délvidékre látogatva természetesnek veszik, hogy ott is magyar gyerekekkel, magyar világgal találkoznak.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott előadásában azt mondta, a 21. század olyan világot hozott számunkra, amelyben minden feloldódott. Hangsúlyozta, Európa csak akkor fogja tudni újradefiniálni magát a világban, ha a nemzetek Európájában gondolkodik. A politikus komoly problémának nevezte, hogy az európai politika a nemzethez tartozást és az állampolgárságot nem tudja elválasztani egymástól.

Szili Katalin hangsúlyozta, minden nemzetnek kell, hogy legyenek szimbólumai – mint a himnusz vagy a zászló -, amelyek kifelé és befelé, a közösség irányában is rendelkeznek funkcióval. Európában több helyütt is a régiók saját himnusszal rendelkeznek – mondta, példaként említve Ausztria tartományait. Úgy fogalmazott, a Székely himnuszban benne van mindaz, ami a küzdeni akarást, az egymásért való kiállást és a regionális önazonosságot jelenti.

A miniszterelnöki megbízott leszögezte, Székelyföld autonómiája nem a régió elszakadásáról szól, hanem arról az Európai Unió alapelvei között is megfogalmazott igényről, hogy egy közösség szabadon dönthet az őt érintő ügyekről, így arról, hogy szabadon használhatja identitását jelképező zászlóját, címerét vagy énekelheti himnuszát.

Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A 2009-ben Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal száz esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten az Aquincumban csendült föl először nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján. A Székely himnusz bekerült a hungarikumok közé.

Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte az orvosegyetemi tanulmányait, amelyet – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be, és csupán 26 esztendős volt, amikor tífuszban elhunyt.

(MTI)

A címlapképen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Székely himnusz zeneszerzője, Mihalik Kálmán halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen Szegeden 2022. szeptember 6-án. Forrás: MTI/Rosta Tibor