Elege van a poloskákból? Most segíthet legyőzni őket

A lakosság segítségét kérve mérik fel a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska elterjedését és kártételét a Növényvédelmi Intézet Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztályának kutatói.

A klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható változásokat indítanak el az őshonos életközösségekben – többen ezek közül potenciális mezőgazdasági kártevők.

Az inváziós rovarok által okozott problémák megelőzésének és kezelésének támogatása érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) most két projektet is elindított e fajok terjedésének és esetleges kártételének folyamatos monitorozására. Ezek keretében a kutatók citizen science módszer alkalmazásával, a lakosság bevonásával mérik fel a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska kiskerti kártételét, illetve egy új idegenhonos inváziós rovarfaj, az élénkzöld lepkekabóca elterjedését.

Két évtizede élünk velük

A 2000-es évek eleje óta két inváziós címerespoloska faj jelent meg Magyarországon: a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys).

A két faj azóta hazánk minden régiójában elterjedt.

Mindkét faj sokféle növénnyel táplálkozik, amelyben nagy arányban szerepelnek termesztett haszonnövények is: paradicsom, paprika, alma, cseresznye. Bár a károkozásukra vonatkozóan korábban is közöltek adatokat, a kártétel jelenlegi országos mértéke pontosan nem ismert. Szóbeli közlések, illetve a közösségi médiában megjelenő bejegyzések és hozzászólások alapján valószínű, hogy a két faj jelenleg a kiskertekben okozza a legnagyobb problémát.

A lakosság segítségét kérik

Az ATK NÖVI kutatói arra kérik a lakosságot, hogy aki zöld vándorpoloska vagy ázsiai márványospoloska egyedet lát, töltse ki az online kérdőívet, és lehetőség szerint küldjön fotót a rovarokról az invaziospoloska@gmail.com  e-mail-címre. A fajok azonosítását a kérdőívben található ábrák segítik. A felmérés alapján a kutatók pontosabb képet kaphatnak a két faj károkozásáról, az eredményeket pedig specifikus védekezési módok kidolgozásához használják fel a jövőben.

Kiemelt képünk forrása Pixabay.com