Kaszab Zoltán: El a kezekkel a gázunktól!
A bonyolult történetet, amely a Bizottság újabb valóságtól elrugaszkodott történetéhez vezetett, érdemes az elején kezdeni. Magyarország a 2010-es évek első felében egy nagyon komoly gáztározó kapacitás kiépítésébe kezdett. A balliberális portálok és politikusok természetesen már akkor a terv ellen voltak, mondván felesleges ekkora mennyiségű gázt tárolni. A kabinet ugyanakkor már akkoriban nagyon okosan készült a rosszabb időkre. Amelyek aztán mostanra el is érkeztek. És itt jön a történet másik fele.
Az Ukrajnával való téves „szolidaritás”, a felesleges jóemberkedés és a moralizálás ugyanis mára oda vezetett, hogy bizony Európának attól kell tartania, hogy nem lesz elegendő gáza télen.
Attól ugyanis szegény ukránoknak nem lesz jobb és az oroszoknak sem lesz rosszabb, hogy sok Uniós ország egyszerűen elzárta az Oroszországból érkező gázcsapokat, vagy csökkentette a szállításokat. Ezek után pedig már Moszkvának sem volt érdeke, hogy megbízható partner legyen és maga kezdte el csökkenteni az Unióba irányuló gáz menyiségét. Persze hiába mondták energetikai szakértők és realista politikusok, hogy vigyázni kell, mert ezt a telet még biztosan nem bírjuk ki az orosz energiahordozó nélkül, az ész nélküli moralizálás felülírta az alapvető stratégiai és biztonsági érdekeket. Egyesek tehát tücsök módjára, a pillanatnak élve jóemberkedtek, míg mások hangya módjára inkább csendben maradtak és elkezdték a tározóikat tölteni.
Most persze, hogy „közeleg a tél”, a tücskök is ráébredtek arra, hogy fázni fognak és mi sem lehetne kézenfekvőbb, minthogy a takarékos és előrelátó hangyától kérjenek – ha már nekik nincs.
A tücskökkel persze nemcsak az a gond, hogy nincs honnan beszerezniük a gázt, hanem az is, hogy alig tudnak valamennyit tárolni. A jobboldali elfogultsággal aligha vádolható 444 írta meg, hogy a magyar tározók jelenlegi, 45%-os töltöttségi szintje abszolút értékben több gázt jelent, mint amennyi a lengyelek 98%-os telítettségű tározóiban van. Merthogy az eddigiekből már világossá válhatott, de azért tegyük egyértelművé: a jelenlegi helyzetben Magyarország az Unió legszorgosabb hangyája. A rezsicsökkentés módosításával pedig
biztosított egyrészt az, hogy a gáz továbbra is megfizethető maradjon, másrészt hogy komolyabb korlátozások nélkül átvészelhető legyen az idei tél. Persze csak akkor, ha a Bizottság nem húzza keresztül a számításokat.
Brüsszelben ugyanis egy olyan tervet készülnek elfogadni, melynek értelmében a Bizottság kötelező spórolásra (!!!) ösztönözhetné a tagállamokat. Vagyis Brüsszelből mondanák meg, hogy Nyíregyházán, vagy Barcson hány fokra fűtsék a radiátorokat, mikor főzzenek és mennyi vízben zuhanyozzanak. Ez persze elsőre (és sokadjára is) teljesen irreálisnak tűnik, ugyanakkor érthetővé válik, ha tovább gondoljuk a dolgokat és emlékezünk Mandfred Weber pár héttel ezelőtti mondataira. A Néppárt elnöke ugyanis úgy fogalmazott, hogy a tagországoknak kötelezően el kellene osztaniuk egymás között a gázt, hogy akinek van, ki tudja segíteni azt, akinek elfogyott.
És itt válik érthetővé a kötelező spórolás terve: ha ugyanis a megspórolt gázt kötelezően szét is osztják, akkor egy kevés mindenkinek jut – persze annak a kárára, aki előrelátó volt.
Így tudja tehát a tücsök is túlélni a telet – élősködve az előrelátó hangya hátán. Persze egyértelmű, hogy ezt a hangya nem akarja. És nem azért, amit minden balliberális tücsök felhoz most, hogy a hangya nem szolidáris a tücsökkel. Igenis az. Csakhogy a hangya hosszú ideje mondja a tücsöknek, hogy baj lesz abból, amit csinál, és akárhányszor ezt szóvá tette, mindig a hangya volt elhordva minden rossznak. Sajnos azonban a hangyának nem biztos, hogy lesz választása: a Bizottság ugyanis furfangos módon nem a miniszterelnökök, hanem az energiaügyi miniszterek tanácsára viszi be a tervét, ahol az elfogadáshoz elegendő a minősített többség is. Vagyis hiába ellenzi Magyarország és még néhány tagállam a kötelező spórolást, a Bizottság ellenükben is keresztülviheti a tervét. Láttunk már hasonlót, méghozzá a migrációs kvóta kapcsán – és láttuk, milyen „jól” működött az is. Ne legyenek kétségeink: ha a tücskök legyőzik a hangyákat, annak nagyon rossz üzenete lesz az európai integrációra nézve is.
Címlapkép forrása: pxhere.com
