Eltűnt épületek nyomában (49.)- Blaha Lujza tér, az épületrombolások és esztelen átalakítások Mekkája

Az eltűnt épületek sorozatomban legtöbbször olyan budapesti középületeket vagy bérpalotákat mutatok be, amelyek helyén ma egészen mást látunk, mint a II. világháború előtt. Vannak azonban olyan szerencsétlen sorsú fővárosi épületek, amelyeket elődeink úgy tettek felismerhetetlenné, hogy bár a háborús sérülésük elenyésző volt, vagy szinte semmi, ennek ellenére minden homlokzati és tetődíszeitől megfosztották és egy teljesen más épületet „faragtak” belőlük.

A Blaha Lujza tér az épületrombolások és esztelen átalakítások Mekkája. A Kálvin tér mellett talán ez az egyetlen olyan tér, amelyet a háborút követő évtizedekben sikerül olyan mértékben tönkretenni, hogy mára már csak torzója valaha volt önmagának. Gondoljunk csak a háborús sérülései miatt lebontott a Hotel Orient Szállodára, a Cziegler Győző tervezte csodaszép Schwarz-bérház sajtópalotává történt botrányos átalakítására vagy éppen a tér közepén egykor állt Népszínházra, azaz a Nemzeti Színházra, amelyet a kommunisták tudatosan romboltak le, egy hamis szakvéleményre hivatkozva. A sorból sajnos a Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán álló épület sem lóg ki, amelyet sokan csak Lottó Áruházként ismernek.

A saroktelken 1840-ben Pullmann Antal megrendelésére Kasselik Ferenc építette lakóház állt, melyet 1872-ben Heinrich Károly kétemeletes klasszicista bérházzá épített át. Ez az épület egészen az 1920-as évekig szegélyezte a Blaha Lujza tér nyugati oldalát. Az akkorra már jórészt 4 emeletes épületekkel körbevett Heinrich-féle épület kiváló helyen emelkedett el, így 1911-ben a Korintusz Építő Rt. megbízást adott Schütz Rezső építésznek, hogy egy modern bérházat tervezzen a klasszicista elődje helyére. A kivitelezők Vogel Jenő, Weidlinger Arnold és Weidlinger Tibor voltak.

Az 1912-re elkészült három utcára (Rákóczi út – Klauzál u. 2. – Dohány u. 33.) néző hatemeletes historizáló Korintusz-bérház hatalmas sarokkupolával rendelkezett. A sarokkupola alatt az építtető cégére helyezkedett el. A Rákóczi útra néző rizalitját négy darab ión pilaszter díszítette, melyeken négy görög istenség szobra állt. A Rákóczi és a Klauzál utcai oldalon Schütz Rezső két manzárd lakást álmodott, melyek 3-3 hatalmas ablakkal rendelkeztek.

Az épület Klauzál utcai frontján, 1912-ben nyílt meg Szigeti Fülöp Apolló Kávéháza. A kávéház a Blaha Lujza tér túloldalán, a Corvin Áruház helyén állt egykori Apolló Moziról kapta a nevét. Miután az Apollót lebontották a kávéház is bezárt, helyén 1924-ben nyitotta meg a kapuit a Bohém Mulató, amely mellett a dr. Markbreiter Ferenc gyógyszerész vezette Csillag Gyógyszertár működött.

1936-ben a bérházat, egyben a földszinti és félemeleti üzlethelyiségeket megvásárolta, a Hangya Szövetkezet, amely a központját és a szövetkezeti boltját is a Korintusz-bérházban tervezte kialakítani. A Károlyi Sándor által alapított Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet egy több száz bolttal rendelkező országos hálózat volt, amelyet Bethlen kormány állami pénzen megtámogatott. A szövetkezet igényeinek megfelelően, a teljes bérházat „átalakították”. Tulajdonképpen az épületet megszabadították minden díszétől: lebontották a jellegzetes, városképet meghatározó sarokkupoláját, eltüntették a szobrait és pilasztereit, egyes helyeken még az ablakok formáit is megváltoztatták. A sarokkupola helyére egy csapott tetőt építettek, amelyre a „Szövetkezei bolt”, éjszaka neonfényben úszó felirata került. A Korintusz Építőipari Rt. cégére helyére a hangya Szövetkezeté került. Az egykori rizalit ablakai közötti négyzet alakú falfelületre a Szövetkezeti boltban megvásárolható termékek széles választéka került felfestésre. 

Az épületet már kupola és homlokzatdíszek nélkül érte a II. világháború. Visszaemlékezések szerint, Budapest ostromában a Keleti pályaudvar felöl előretörő szovjet egységeket az épület 5. emeleti sarokerkélyén kialakított géppuska és páncélököl állásról támadták. Mire a szovjetek a Rákóczi út és a körút torkolatában felállított tarackágyúval és harckocsival, tucatnyi alkalommal eltalálták az épületet, így annak sarokrésze teljesen összeomlott.

A harcok lezárultával az alkalmazottak éjjel-nappal dolgozva hozták annyira rendbe az épületet, hogy már 1945-ben kinyithassanak és megkezdjék az árusítást. A belövésektől romos épületet végül 1948-ra állították teljes egészében helyre, majd nem sokkal később a kommunista hatalom államosította. Előbb I. sz. Állami Áruház, 1949-től a Terv Áruház, 1951-től a Minőségi Áruház nevet viselte.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a földszint és a félemelet teljesen kiégett a Blaha Lujza téri harcok következtében. Tovább rombolta az épület egységét, hogy a Fővárosi Tanács utasítása szerint a ház földszintjét árkádosítani kellett, amelyet végül 1957-ben, Szőke Károly (LAKÓTERV) terve szerint el is végezték, a környék többi épületéhez hasonlóan. A Lottó Áruház nevét a lottó 1957-es bevezetésének köszönhetjük, ugyanis az áruház vezetése megállapodott az Országos Takarékpénztár képviselőivel, hogy a szerencsejáték tárgynyereményeit és vásárlási utalványait kizárólag itt lehessen beváltani.

A rendszerváltáskor aztán a Lottó Áruház is megszűnt. Napjainkban különböző üzletek működnek az épületben, amely már csak méreteiben hasonlít a sarokkupolás Korintusz-bérházra.

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László