Ungváry Zsolt: Nyugati haladás – egy lépést előre, kettőt hátra
Energiára szükség van. Minden kornak a maga szintjén, a civilizáció biztosításához kell az energia. A Jóisten pedig adott nekünk energiahordozókat, amikből kinyerhetjük, és így működtetni tudjuk a földi világunkat. Egyre jobban, hatékonyabban.
Ha nem használjuk fel a világ által kínált anyagokat, akkor azoknak semmi értelmük sincs. Ha nincs az ember, aki megegye a cseresznyét, megcsodálja a cseppköveket, karkötőt készítsen az aranyból és a fa elégetésével meleget varázsoljon az otthonába, akkor ezeknek a dolgoknak nincsen semmi értelmük. A környezetvédők egy különleges fajtája ugyan vizionál valami ember nélküli világról, amiben jegesmedvék, bánáti bazsarózsák és háborítatlan szénhidrogén készletek várják a végítéletet, de minden szépségnek és csodának kizárólag az ad értelmet, ha lesz ember, aki mindezt észrevegye.
A technika fejlődik. Eleinte fából, vízből, szélből, aztán szénből, kőolajból, földgázból nyertünk energiát. Felfedeztük az elektromosságot, az atommaghasadást. Mindig az aktuálisan elérhető legjobb megoldást próbáltuk választani. Az olaj jobb volt a szénnél, a szén a fánál. Mindig volt egy kis kétségbeesés, mi lesz, ha elfogy az aktuális energiahordozó, de aztán találtunk jobbat, gazdaságosabbat. Így vált meghatározóvá az atom-, és következik a pillanatnyilag kiapadhatatlannak tűnő Napenergia.
Einstein óta tudjuk, hogy egészen kicsi tömegben is hatalmas energia lakozhat. A hetvenes években még azt mondták, a Föld legfeljebb hatmilliárd embert képes eltartani. Kiderült, hogy nyolcat is. A mezőgazdasági termelés fejlődése biztosítja a megélhetést; kisebb területen nagyobb termés. Ma már olyan technológiák is vannak (hidropónia), amelyhez táptalaj sem kell csak víz és különböző oldatok, és akár egy város közepén is tonnaszámra termelhető zöldség.
Az elmúlt évtizedekben a világ minden részén nőtt az életszínvonal, Afrikában is. A lélekszám növekedésével nem hogy nőtt volna az éhínség, inkább csökkent. A mostani problémáknak politikai okai vannak (ukrán-válság), ami döntően a nyugati világ ostobaságának köszönhető. Az Isten, az erkölcs örök, változatlan. Az elvekben, a tízparancsolatban nem értelmezhető a „haladás”. Embert ölni, lopni, hazudni mindig bűn volt és az is lesz. Nem modernebb valami attól, hogy szakít az isteni renddel. Ellenben a technikában van fejlődés, amit butaság volna elvetni.
Ehelyett a mai Európa az erkölcsöt meg akarja változtatni, a technikában pedig visszamenne a középkorba.
Ha a már feltalált és rendelkezésünkre álló atomenergia helyett ismét a széntüzelésből nyerjük az energiát, akkor logikusan a villany- és dízelmozdonyokat gőzösökre kellene cserélni. Videó helyett készítsünk színes fényképet, aztán fekete-fehéret, a cél pedig a dagerrotípia vagy végső soron a portréfestés. Számítógépes szövegszerkesztés helyett az emberi erővel működtethető írógép vagy toll javasolt. (Igaz, az embernek is szüksége van energiára, de ezt a kertben fellelhető tücskökkel és bogarakkal ingyen megoldhatjuk.) Autó helyett biciklit vagy lovat használjunk, az M7-esen kényelmesen leporoszkálhatunk a Balatonra, s ha dugó van, a mezőre is leterelhető a forgalom. Repülő helyett hőlégballont, kórházi műtétek helyett pedig csontkovácsokat és javasasszonyokat vegyünk igénybe.
De ha visszalépünk évszázadokat, akkor a liberálisok számítsanak az inkvizícióra. Parlament helyett rendi gyűlés, köztársasági elnökök helyett királyok dukálnak. Columbus hajózzon vissza, hagyjuk Amerikát az indiánoknak, a négerek maradjanak Afrikában.
A teremtett világgal harmóniában, az Isten terveit felismerve és azt beteljesítve az ember fantasztikus dolgokat alkothat. Ha azonban maga akarja a természet törvényeit meghozni, abból drámai vég lesz.
A címlapképen az újonnan átadott paksi naperőmű napelemtáblái 2019. március 5-én. Forrás: MTI/Sóki Tamás
