Ungváry Zsolt: Kényes tartalmak megjelenítése – kegyelet vagy dokumentálás

Egy – pillanatnyi tudásunk szerint – magányos merénylő lelőtte Abe Sindzó volt japán miniszterelnököt. Ez egyszerre gyilkosság, de politikai esemény, sőt történelem is. Mindhárom vetületében a világon mindenütt komoly médiaérdeklődésre számot tartható, tragikus esemény. Mivel a technika fejlődésének köszönhetően ma már könnyű fényképet vagy videót készíteni – akár már egy bármelyikünk zsebében lapuló telefonnal is –, ezért a merényletről több felvétel is született, amelyeket a különböző internetes felületeken bárki megnézhetett.

Egy idő után azonban a Facebook és a Twitter letiltotta azokat a tartalmakat, amelyek a merényletet ábrázolják „Nem toleráljuk az erőszak semmilyen formájának a megjelenését a platformunkon”, írták.

Kétségkívül léteznek kegyeleti szempontok, ám mégis furcsa, amikor az információáramlásban fontos szerepet betöltő cégek eldöntik, mit lehet megmutatni és mit nem. Milyen kontextusban tálalható valami, és milyenben nem.

Az utóbbi száz évben a technika hihetetlen fejlődésen ment keresztül, így számtalan dolgot tudunk olyan formában dokumentálni, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Vajon ha Hunyadi László kivégzéséről lenne videónk, azt is letiltaná a Facebook? Mit nem adnánk érte, ha fotókon követhetnénk nyomon Hannibál elefántjainak átkelését az Alpokon, sőt hangosfilmen láthatnánk Jézus keresztre feszítését.

Az írásbeliség szerencsére sokkal ősibb a mozgókép-rögzítésnél, ezért az evangéliumok a rendelkezésünkre állnak, és milyen szerencse, hogy a korabeli cenzor nem húzatta ki belőle azokat a sorokat, amelyeken Krisztust megkorbácsolják vagy átdöfik az oldalát.

A Kennedy megöléséről készült amatőr filmet évtizedek óta elemzik és újranézik, miképpen a II. János Pál elleni Ali Agca-féle merényletről is rendelkezésünkre állnak a felvételek. Nem töröljük le kegyeleti okokból, hiszen ezek fontos dokumentumok. Tasner Antal, Széchenyi titkára egy seregnyi mondatot kihúzott-kivágott utólag a legnagyobb magyar naplójából, mert úgy ítélte meg, nem volna ízléses közzé tenni. Pótolhatatlan veszteség egy félreértelmezett gesztusból.

Miközben a kommunikációs tereket uraló (a demokratikus elveket tökéletesen mellőzően, néhány senki által meg nem választott ember irányítása alatt álló) cégek az erőszakra hivatkozva letiltják egy történelmi esemény hozzáférhetőségét, nyugodtan szemet hunynak olyan vitathatatlanul életellenes tartalmak közzététele felett, mint például az „abortuszhoz való jog” propagálása vagy a háború meghosszabbításához vezető fegyverszállítások népszerűsítése.

Talán ha a szarajevói merényletről készült volna felvétel, annak kielemzése hozzásegíthetett volna egy tárgyalásos végkifejlethez. Már persze ha a korabeli Facebook nem tiltja le az egészet.

A címlapképen Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök az úttesten hever a Jamato-Szaidaidzsi vasútállomásnál, ahol merényletet követtek el ellene egy választási kampányeseményen a közép-japáni Narában 2022. július 8-án. Forrás: MTI/AP/Kyodo News