Elképesztő, miért áll le a jégkármérséklő rendszer
A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.
A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Hangsúlyozták:
tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.
A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.
A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.
Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.
(MTI)
A címlapképen Sütő Gábor, az országos jégkármérséklő rendszer egyik talajgenerátorának üzemben tartója szétszereli a szerkezetet a Baranya megyei Garén 2018. május 7-én. Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák. A magyarországi jégkármérséklő rendszer Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik. Forrás: MTI Fotó: Sóki Tamás
