Baj van: egész Európát fenyegeti az energia-ellátási válság
Villamosenergia-ellátással kapcsolatos szolidaritási megállapodásról számolt be a Magyar-Német Intézmény Berlini gyorsa.
Szakértők szerint 2022-2023 tele súlyos energiakrízist hozhat Európa számára elsősorban az ukrajnai háború miatt elmaradozó orosz energiaimport következményeként. Ennek jegyében Németország már lépéseket tett tartalék szénerőműparkjának kapacitás-kiszélesítésére, Ausztria pedig visszalépett a szénerőművek teljes leállítását elrendelő 2020-as határozatától.
Az egész Európát fenyegető energia-ellátási nehézségekre válaszul Németország a villamosenergia-ágazatra vonatkozó kockázati felkészültséggel és szolidaritással kapcsolatos egyetértési nyilatkozatot (Memorandum of Understanding – MoU) írt alá Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával közösen az uniós energiaügyi miniszterek június 27-i luxemburgi csúcsát megelőzően.
A megállapodás értelmében egy esetleges válsághelyzetkor a hat közép-európai ország illetékes minisztériumai kölcsönösen részletesen tájékoztatják egymást a kialakult helyzet országspecifikus paramétereiről, valamint a nemzeti szinten megtett és tervezett intézkedésekről, illetve amennyiben lehetséges, lépéseket tesznek regionális intézkedések foganatosítására.
Az Európába irányuló energiaellátás akadozásának, vagy akár részleges leállásának esetére a hat állam megállapodott egy sor intézkedésről a várható negatív hatások tompítása érdekében. Ennek értelmében az országok megegyeztek a tartalékkapacitások és rugalmas terhelések határokon átnyúló felhasználásáról, a villamosenergia-ellátás rövid távú biztonságának fokozott felügyeletéről, a lakosságnak szóló takarékossági felhívásokkal kapcsolatos információcseréről, folyamatos tapasztalatcseréről, mobil generátorok használatáról, valamint az esetleges hálózati kapacitáscsökkentéssel kapcsolatos tervek egyeztetéséről.
A teljes írás a Magyar Német Intézet Berlini gyors folyóiratában érhető el.
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
