„Tiltott gyümölcs effektus”, avagy hogyan célozta meg a fiatalokat az Elf Bar?

Nemrég futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, hogy a fiatalok egy új elektormos cigarettafajtát, az úgynevezett Elf Bart használva dohányoznak. Noha a készüléket itthon tilos hivatalosan forgalomba hozni, hozzájutni mégis igen könnyű külföldi webshopokon keresztül. A színes-szagos e-cigaretta (szó szerint, hiszen dizájnos megjelenése mellett számtalan édes ízvilágban kapható nikotinnal vagy anélkül) főként a legfiatalabbak körében vált divatossá – akik itthon még sima cigarettát sem vásárolhatnának legálisan. Hogy mindez miért alakulhatott így, és mit tehetünk ellene mi, szülők, arról Geist Gábor szociológussal és mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk.

– A fiatalok körében mindig is divat volt dohányozni, még akkor is, ha ez jelenleg törvényileg tiltott Magyarországon. Most ennek egy „modern kori” változata terjed az Elf Bar készülékeknek köszönhetően. Vajon miért éppen a dohányzáshoz nyúlnak legkönnyebben – vagy ha úgy tetszik, legszívesebben – a legfiatalabb korosztály tagjai?

– Több tényező játszik szerepet abban, hogy egy fiatal miért kezd el dohányozni. Ezek között vannak szociokulturális tényezők, a kortárs csoport mintái, úgy mint, hogy a dohányzás menő, a felnőtt(es) szerepek, minták (pl.: családtagok, barátok dohányzási szokásainak) követése. Nem is szólva a példaképnek tekintett zenészek, színészek, celebek, youtuberek, sportolók dohányzási szokásainak követéséről! Fiatalkorúak esetében további tényező, a „tiltott gyümölcs effektus”, a szabályokkal való szembeszegülés. Lényeges tényező a stressz és annak kezelése, a dohányzáshoz kapcsolódó hiedelmek, mint például, hogy a dohányzás megnyugtat, karcsúsít, szexi stb., valamint a szokások, rítusok (például a reggeli kávé és cigi vagy a cigiszünet).

– Az elmúlt években sokat szigorodtak a dohánytermékek forgalmazására, reklámjára, használatára vonatkozó jogszabályok.

– Ez valóban így van, de ezzel együtt komoly befolyásoló tényező a dohányipar marketingtevékenysége, hogy miként teszi vonzóvá a fogyasztók számára az adott cikket. Az új típusú dohánytermékek, így az Elf Bar esetében is, ez egy kulcstényező. Ebben a marketingben talán a legfontosabb elem az az ígéret, ami a dohányzással járó kognitív disszonancia (belső feszültség, ellentmondás – a szerk.) csökkentésére irányul.

A fogyasztót azzal az üzenettel célozza meg, amire vágyik, amit maga (is) hallani, látni szeretne: „nem kell elkerülnöd, feladnod szokásodat, mert mi megoldást kínálunk neked erre, egy új alternatív termékkel, ami a dohányzás korábbi formáinál kevesebb káros anyagot tartalmaz.”

A dizájn és a kiszerelés a fiatalok ízlésvilágát tükrözi, színes, figuratív minták, gyümölcsös ízek, mellékíz nélkül, sokféle variáció. Mivel nincs füstje, másokat zavaró szaga, olyan helyeken is használható, ahol a hagyományos dohánytermékek nem. Ezek a termékek a könnyedség és a kockázatnélküliség látszatát keltik, miközben nincs pontos információ az összetételükről. Magyarországi kereskedelme, birtoklása és külföldről saját célra történő vásárlása is törvényellenes. Azért a dohányzásról szólva fontos megjegyezni, hogy egyrészt

a felmérések szerint 2006 óta Európa-szerte, így hazánkban is csökken a dohányzók száma, illetve, a dohányáruk piaca átalakulóban van, az új típusú füstmentes, hevített dohánytermékek megjelenésével a fogyasztói szokások is változnak.

– Az említett elektromos cigarettákat már egy ideje vizsgálják, és több olyan adat is felmerült, amely azt mutatja, hogy rövid távon súlyosabb tüdőkárosodást tudnak előidézni, mint a hagyományos dohánytermékek. Valóban veszélyesebb az elektromos dohányzás? Miben különbözik az Elf Bar ezektől a készülékektől?

– A hagyományos dohánytermékekkel ellentétben, melyek használatának az egészségre gyakorolt hatásairól sok tudományosan megalapozott információ és több generáción átívelő fogyasztói tapasztalattal rendelkezünk. Az új típusú termékek, e-cigaretták esetében még nem áll rendelkezésre ennyi információ, de a kutatások azt mutatják, hogy – bár ezek a termékek nem füsttel égnek, de – gőzük tartalmaz más, az egészségre káros anyagokat, mint például az ízesítésükhöz használt vegyületek vagy a glicerin.

Ezeknek a vegyi anyagoknak az egészségkárosító hatásai a nikotint nem tartalmazó és a nikotintartalmú kiszerelések esetén egyaránt fennállnak. Utóbbi esetben a nikotintartalom további egészségügyi veszélyeket és függőség kialakulásának kockázatát jelentheti. Így azt mondhatjuk, hogy habár a dohánytermékek használatának kockázatai eltérő mértékűek lehetnek, jelenleg nem ismert olyan termék, melynek használata semmilyen kockázatot nem hordoz magában.

Az Elf Barról – mely nem esett át még az országos gyógyszerészeti hatósági vizsgálaton – nem is tudni pontosan, milyen összetevőket tartalmaz. Ráadásul a több slukkra alkalmas rudak egy doboz hagyományos cigaretta nikotintartalmának többszörösét is adagolhatják nikotinsó formájában.

– A nikotin idegméreg, s akár életre szóló függést okozhat. Társadalmi megítélése ennek ellenére a mai napig megengedőbb, mint egyéb „drogokkal” kapcsolatban. Ez miért lehetséges?

– Összetett, több tényezőből álló okai vannak, ezek történelmi, kulturális és gazdasági természetűek. A nikotint a kábítószerekkel vagy az alkohollal összehasonlítva meghatározó különbség, hogy nem okoz módosult tudatállapotot. A dohánytermesztésnek és a dohányzás különféle formáinak nagyon messze nyúló és mély gyökerei vannak az európai, így a hazai kultúrában is. A dohánytermesztés és a dohányzás története nagyon messze, egészen a Kr. e. 5000–3000 évekre nyúlik vissza, mikor is Dél-Amerikában termeszteni kezdték. Innen került be Európába 1560-ban A francia Jean Nicot – nevéből ered a nikotin szó – hozta be Franciaországba. 1612-ben indult a dohány nagyüzemi termesztése, amikor Pocahontas hercegnő férje, John Rolfe a virginiai birtokára szállíttatott palántákat. Ezt követően kezdetét vette az egyre növekvő mértékű dohánytermelés. De ha csak a magyarországi dohánytermesztés történetét tekintjük, az is  egészen a török hódoltságig nyúlik vissza! 

– Egy korábbi, energiaitalokról szóló beszélgetésünk kapcsán beszélt arról, hogy a mai fiatalok hajlamosabbak a „rohamivásra”, hasonló veszély ennél a készüléknél is fennáll, hiszen nem kell újratölteni folyamatosan, viszont nagyon nagy dózisban is tartalmazhat nikotint. Mi lehet ennek a jelenségnek a hátterében?

– Igen, a „rohamivás” kapcsán arról beszélgettünk, hogy többféle ok áll ennek a jelenségnek a hátterében, melyek

a mai kor fogyasztási mintáihoz kapcsolódnak, úgy, mint „a túlfogyasztás, az élvezetek maximalizálása”. A cél, minél hamarabb és „költséghatékonyabban jól érezni magunkat, lerészegedni”. A jelenségnek a magyar kultúrában hagyományai is vannak, ahogy a szólás is tartja; „félig berúgni kidobott pénz”.

A 18 év alattiak esetében a „tiltott gyümölcs jelenség” is magyarázat. Ez a korosztály a jogszabályok szerint hivatalosan nem vásárolhat alkoholt, illetve a szórakozó helyeken az alkoholos italok ára (is) magasabb, mint máshol, így ott és akkor kell „alapozni” a bulira, ahol erre mód nyílik. Az alternatív dohánytermékek, így az Elf Bar esetében is szerepet kapnak a fenti tényezők, és ezek a termék marketingjében is megjelennek, például „az élmény verhetetlen, nem kell takarítani és az ára is kedvezőbb” haszonmaximalizálás. És igen, létezik a többslukkos, nikotinos kiszerelés is.

– A tiltott gyümölcsöt – jelen esetben az Elf Bart – mégis a fiatalok fogyasztják leginkább, mintha nekik lenne kitalálva az egész.

– Az ital- és a dohányipar marketingjét és a termékek dizájnját tekintve a fentieken túl is több hasonlóság van. Korábban a dohány- és az italpiacon is az elsődleges célcsoport a férfiak voltak. A piaci verseny kiéleződésével és a kulturális változásokkal egyre inkább a nők is a fogyasztói célcsoporttá váltak.

Az elmúlt évtizedben mindkét területet érintő, a termékek forgalmazására, reklámjára irányuló szabályozás szigorodott, és noha ezen a téren bőven van még tennivaló, de erősödtek a dohányzásellenes és az alkoholellenes egészségfejlesztési promóciók és csökkenés tapasztalható a rendszeresen dohányzók számában is. Ezzel párhuzamosan a dohány- és az italipar stratégiáinak új célcsoportjává a fiatal korosztály vált.

Ez a törekvés az új, alternatív termékek esetében a legszembeötlőbben a termékek dizájnjában, ízvilágában és a fogyasztásukhoz kapcsolt üzenetekben tükröződik leginkább. Néhány példa erre: mind a dohánytermékek, mind az italok terén új, fiatalos, könnyedséget, frissességet tükröző csomagolás és ízvilág (gyümölcsös stb. ízek), a kompakt kiszerelés (előre elkészített koktélok/elektromos működésű, zárt rendszerű dohánytermékek). Gyógynövényes, csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok/alacsony nikotintartalmú vagy -mentes dohánytermékek.

Ezeknek az is az üzenete, hogy nem vagy kevésbé károsak az egészségre. Megjelenésük, reklámjuk leggyakrabban a boldog pillanatok, barátokkal való bulizás a szabadidő kellékeként mutatja meg őket.

– Nem olyan régen a rendőrség is bejelentette, hogy keményen fellép az Elf Bar-forgalmazókkal szemben, valamint az iskolában is terveznek felvilágosító előadásokat a készülékkel kapcsolatban. De mi, szülők hogyan tudjuk megvédeni gyermekeinket ezzel a be nem vizsgált termékkel szemben?

– Mint elsődleges szocializációs közeg, a család, a szülők és a szűkebb közösség szerepe, mintái meghatározóak az egészséges magatartás szempontjából, de serdülők számára már nem a szülő lesz a referencia. Nekik a kortársak viselkedése a legmeghatározóbb, így általánosságban elmondható, hogy minél kockázatosabb minták jelennek meg a környezetében, annál valószínűbb, hogy ezeknek lesz kitéve. Tehát ha olyan társaságba jár, ahol a dohányzás a trendi, akkor nagy valószínűséggel ő is ki fogja próbálni. Jó hír, hogy a származási családból hozott minták a legfontosabbak, s az is nagy jelentőséggel bír, hogy milyen a viszony a szülő és a gyermek között.

Erős, biztonságos családi háttér, jó önismeret és önértékelés kell ahhoz, hogy valaki szembemenjen a meghatározó társadalmi mintákkal, és elutasítsa azt, ami a többség számára menő.

Ez egy folyamat, ami a születéstől elkezdődik, és jó, ha a gyermek olyan bizalmi légkörben nő fel, ahol tudja, hogy bátran fordulhat hozzánk, ha valamilyen kérdése, problémája adódik. A mintát mi adjuk, és ez nem csak a dohányzásra vonatkozik. Ha én szülőként dohányzom, akkor valószínűleg hiába tiltom meg a gyermekemnek. De ha mértéktartó magatartást mutatok a függőségre hajlamosító dolgokkal – legyen szó dohányzásról vagy akár a telefonomról, a számítógépről, vagy az evésről-ivásról –, akkor ezt a mintát adom tovább nem verbális üzenetként, ami jó eséllyel célba is ér.

A címlapkép forrása: Pixabay.com