Francesca Rivafinoli: Csodafegyverünk, az amerikai petíció
Egy egész éven át zajlott az Európa jövőjéről szóló nagyszabású konferencia: Guy Verhofstadt társelnökletével uniós intézmények, nemzeti hatóságok és átlagpolgárok együtt agyaltak, hogyan is lehetne jobbá, erősebbé tenni az Európai Uniót. Iszonyúan átbeszéltek tehát mindent, készült is egy 336 oldalas jelentés a sok-sok reformjavaslattal. Még záróünnepséget is tartottak a végén, bár ne tartottak volna: az ugyanis eléggé mélyen beleég a retinába, amikor (Adenauer és Schuman után fél évszázaddal) „Európa jövője” mottóval színes pólós fiatalok 9 perc 26 másodpercen keresztül vonaglanak az az Európai Parlament plenáris üléstermében egy úgynevezett „értelmező tánc” keretében, mely alatt egy férfihang franciául duruzsol valamiféle relaxációs mondatokat, úgymint „megérkeztél a Holdra, és egyik oldalon látod a Napot, a másikon a fénylő Földet. (…) Kezeid lebegnek a fejed körül, egyik a másik után. (…) Kezeid halakká válnak (…) Karjaidból liánok lesznek”, és így tovább –az egészet talán egy munkanélküli brüsszeli masszőr találhatta ki, tekintve, hogy az elrendezés miatt Ursula von der Leyenéknek végig kitekert nyakkal kellett nézniük az épületes performanszt.
Mindenesetre megvolt a monstre konzultáció, kijelöltetett az út a csillagok felé; ám alig száradt meg a tinta a fáradságosan kimunkált javaslatokon, benne az egyhangú szavazás visszaszorítását sürgető progresszív pontokkal, jön Guy Verhofstadt és az uniós O1G-munkacsoport (beleértve Cseh Katalint), s felkiált:
lárifári, online petíció kell ide!! Külön petíció a vétó eltörléséért! Ha van kerékkötője az EU fejlődésének, az a tagállami vétó!
Amellyel nem volt gond, amikor például 2019 őszén Emmanuel Macron megakadályozta Észak-Macedónia csatlakozási folyamatának szimpla megkezdését (milyen abszurd elképzelés már, Észak-Macedónia mint uniós tagállam, pff!), de amely vétó elviselhetetlen most, amikor a magyar kormány (a szubszidiaritás és az arányosság uniós alapelveiből kiindulva) javasolja, hogy ne legyen kötelező minden egyes tagállamnak érzéstelenítés nélkül lábon lőnie magát.
A gondolatot tett követte: hét EP-képviselő petíciót indított a change.org című amerikai weboldalon, de nagyon durván. Így a „Gendersemleges mosdókat India étteremláncaiba!” (8392 aláírás) és a „Rúgják ki a Stellenboschi Egyetemről a diáktársa asztalára vizelő jogászhallgatót! (105 143 aláírás) témájú petíciók között most ott figyel a követelés: „Le a vétókkal az európai politikában!”. Az első héten ippeg ötezer aláírást sikerült összegyűjteni, többek között brit kibicektől – a támogatók adatai mennek egyenesen a kaliforniai adatkezelőhöz, mert az önérzetes európai még egy űrlapot se bír összedobni az USA segítsége nélkül.
Mi lesz a következő vajon? Guy Verhofstadt a Wishről próbálja megrendelni a magyarországi választások eredményét?
Miközben eleve nem világos, mi is az elképzelés. A petíció azért követeli a vétójog megszüntetését, merthogy akkor gyorsabban lehetne határozott lépéseket hozni például Putyinnal szemben. Ehhez képest az első 7 nap alatt mintegy 4985 aláírást sikerült összekalapozni (Verhofstadtot egyébként 645 ezren kedvelik a Facebookon). Hány hónapig tart vajon a gyűjtés a tervek szerint, szem előtt tartva, hogy az Európai Unióban nagyjából 447,7 millióan élnek? És az uniós szerződések melyik cikke rendelkezik arról, hogy amennyiben egy amerikai weboldalon összegyűlik adott számú, ismeretlen eredetű és kétes hitelességű aláírás, akkor haptákba vágja magát az Európai Tanács, és többségi szavazással eltörli az egyhangú szavazás hatályos szabályát?
Ha a drága jó Guy Verhofstadték valóban azt akarnák, hogy fájjon Putyinnak, méghozzá mihamarabb, akkor nem petíciókkal bohóckodnának, hanem odaszólnának az oly együttműködő saját kormányaiknak, hogy Orbán ide vagy oda, saját hatáskörben zárjanak el minden vonatkozó csapot, most.
Annál putyinistább húzás kevés van, mint hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagok húsz legnagyobb importőre közé tartozó uniós bezzegországok döntéshozó pozícióban lévő politikusai (Belgiumtól Németországon át Spanyolországig) a top20-ba be se férő Magyarország elleni online aláírásgyűjtéssel és Facebook-posztokkal növelik az áramfogyasztást. Mennyivel vagányabb lépés lenne offline mozgalmat indítani, buzdítva mindenkit, akinek elege van az okvetlenkedő Orbánból, hogy tiltakozásképpen csak azért is, proaktívan kapcsolja ki a saját kazánját.
A petíció aláírói közül egyébként többen is azzal indokolják csatlakozásukat, hogy a kétharmados döntéshozatal az igazán demokratikus: ha valahol valakik kétharmaddal eldöntöttek egy kérdést, akkor senki ne akarja antidemokratikusan felülírni a többségi álláspontot. Egyetértünk.
Hollik: Elég a brüsszeli és a hazai baloldal őrült ötleteiből!
Francesca Rivafinoli: Óceánjárózni szükséges, főzni pazarlás?
A címlapkép forrása: Youtube/ Live: Closing event of the Conference on the Future of Europe
