Fricz Tamás: Az Orbán-kormány önvédelmi fegyverkezésbe kezd

– Hogy látja mennyire válságkormány az ötödik Orbán-kormány?

– Maximálisan, de erre nagy szükség is van. Láthatjuk az orosz-ukrán háború felülírt mindent. A háborús veszélyhelyzetből adódik, hogy ebben a rendkívüli állapotban újra kell gondolni az egész ország gazdasági, politikai és honvédelmi politikáját és azok lehetőségeit. Fájó, de egy ilyen helyzetben az oktatás és a kultúra nem tud olyan prioritást kapni, mint máskor.

– Az újonnan felállt kormány mennyire tud majd megbirkózni az egyre megsokasodó, váratlan problémákkal?

– A korábbi Orbán-kormányok óriási tapasztalatra tettek szert a válságkezelésben. Ha jobban belegondolunk, akkor az előző három kormányzat lényegében mindig valamilyen súlyos válságot kellett, hogy kezeljen. 2010-ben a második Orbán-kormányra maradt az óriási pénzügyi világválság magyarországi következményeinek a legyűrése. Az eladósodás hatalmas nehézséget jelentett, amelyet végül a sokat emlegetett unortodox gazdaságpolitikával sikerült leküzdeni. 2015-ben a migránsválság, 2020-ban pedig a világjárvány kezdődött meg. Ezekből a kihívásokból egészen tűrhetően jött ki a magyar kormányzat.

Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy vége lenne ezeknek a megpróbáltatásoknak.

A migráció és újabb járványok bármikor ismét megjelenhetnek.


Hirdetés
– Február végén megkezdődött az orosz–ukrán háború.

– Pontosan. Sajnálatos tény, hogy maga a háború az, ami az ötödik Orbán-kormányt meghatározza. Orbán Viktor megújuló kormánya tehát azt fogja tenni, ami eddig is rá volt jellemző: válságok közepette, állandó ellenszélben igyekszik majd a magyar emberek érdekeit képviselni. Jelentős tapasztalatok vannak a kormányzat oldalán, mégis sok mindenben más ez a válság, mint a korábbiak: sokkal bonyolultabb és összetettebb. Látható, hogy egymásra torlódott krízisek sorozatát kell megoldani a kormányzatnak.

– Dübörög az infláció, energia- és élelmiszerválság van, növekszik a bizonytalanság.

– Igen, a háború egész Európa életét, gazdasági versenyképességét veszélyezteti. Ebben a sokrétegű, egymásra rakódó válságok esetében szükség van a veszélyhelyzeti kormányzásra. Gyors beavatkozásokra van szükség, olyanokra, amelyekkel a válságproblémákra hatékony válasz adható, illetve a veszteségek csökkenthetők.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond, miután ötödik kormányának tagjai esküt tettek. (Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd)
– Ez látszik az új kormány felépítésén is?

– Jól látható, hogy a kormány prioritási rendszerében a gazdaság áll a központi helyen. Szinte minden minisztérium is ezt a célt igyekszik kiszolgálni. A feladat a gazdasági válság megelőzése, illetve, hogy ütőképes, válságálló gazdasága lehessen Magyarországnak. Jelentős szerep hárul Nagy István Agrárminisztériumára, hiszen az élelmiszerválságot el kell kerülni. Ezt kívánja elérni többek között a magyar gabonaexport korlátozása is.

– A háborús körülmények tekintetében meglepő, hogy egy civil, Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett a honvédelmi miniszter.

– A minisztercsere vélhetően annak szól, hogy egy, a fegyverbeszerzési ügyekben jártas, hasonló céggel is rendelkező személyre, Szalay-Bobrovniczky Kristófra van most szükség. Lényegében azt a feladatot kapta, hogy a Zrínyi programot felgyorsítsa, a megváltozó viszonyokhoz a szükséges haderőfejlesztést lebonyolítsa, az ország védelméhez szükséges eszközöket megteremtse. A szomszédságunkban lévő háborúból az is következik, hogy bármilyen fejleményre fel kell készülnie a Magyar Honvédségnek.

Hangsúlyozom: bármilyen eshetőségre.

A történelmi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a helyi problémák bárhol, bármikor fellángolhatnak. Ha egy ilyen pillanat elérkezne, akkor az nem érhet bennünket váratlanul. Készen kell állnunk, mert nincs garancia arra, hogy egyes – ma elképzelhetetlennek tűnő – fegyveres fenyegetések, háborúk ne következzenek be. 

– Úgy gondolja, hogy Ukrajna a közeljövőben akár meg is támadhatja Magyarországot?

– Ez most valóban irreálisnak tűnhet, mégis a több százéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy bizonyos helyzetekben a környező országoknak akadhatnak rossz gondolatai velünk kapcsolatban. Tény, hogy Ukrajna egyre gyakrabban merészkedik túl mindenféle diplomáciai határon. Furcsa és fenyegető nyilatkozatokat tesz Magyarország irányába, amelyeknek nincs helyük. A történelmünk azonban arra tanít bennünket, hogy nem lehetünk felkészületlenek.

Ukrajna a mostani háborúban olyan mértékű nehézségekkel néz szembe, hogy ilyenekben biztosan nem gondolkodik.

Ha mégis meggondolatlanul ellenünk fordulna, akkor a NATO szerződésünk 5-ös cikkelye alapján a NATO-tagoknak meg kellene védenie bennünket. Ugyanakkor a saját erőnkből is képesnek kell lennünk arra, hogy megvédjük magunkat. Azaz, amit az 5. Orbán-kormány csinál, az nem más, mint egy önvédelmi fegyverkezés.

Orbán Viktor ötödik kormányának tagjai. (Forrás: MTI, Miniszterelnöki Sajtóiroda, Fischer Zoltán)
– Hogyan érhető el mindez?

– Magyarország az elmúlt években megtalálta saját nemzeti érdekeit és azokat az utakat, amelyek a különböző nagyhatalmak között ez bejárható. Nem könnyű út ez, mert nem szabad teljes egészében elköteleződnünk egyetlen nagyhatalom irányába sem. Nem szabad engedni a nyomásnak – bárhonnan is érkezzen –, mert ha ez megtörténne akkor azzal feladnánk a politikánkat, amely végső soron a szuverenitásunk elvesztéséhez vezetne. Nincs más lehetőség, mint a nemzeti politika folytatása, ehhez viszont ütőképes gazdaságot kell létrehozni.  Ehhez sajátságos, magyar utat kell járnunk, ami természetesen nem abból áll, hogy szakítanunk kell a NATO-val vagy éppen az Európai Unióval, de a nemzeti érdekeinket nem vethetjük alá az utóbbi szervezetek esetleges zsarolásának. Ezt a lavírozást a magyar kormány az elmúlt években elképesztően sikeresen csinálta, meglátjuk, hogy sikerül ez ebben a háborús helyzetben.

Tóth Gábor

Bogár László: Orbán védőháló nélküli kormányzásba kezd

Nógrádi: Az oroszok már nem bírják sokáig

Süli: Felépítjük az új atomerőművet

A címlapképen Fricz Tamás politológus látható. (Forrás: Fricz Tamás)

'Fel a tetejéhez' gomb