Kamarakiállítás és emlékérme az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára

Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából kamarakiállítás nyílt az Esztergomi Bazilika kincstárában, a Magyar Nemzeti Bank pedig „II. András Aranybullája” névvel tízezer forint névértékű arany és ötezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki.

Erdő Péter bíboros a kiállítás megnyitóján kiemelte, az Aranybullában az alkotmány jelképét tiszteljük, és az egyház szerepének jelentőségét növelte, hogy a prímás küldetése volt a király figyelmének felhívása a keresztény értékekre.

Török Csaba, a főszékesegyházi kincstár igazgatója emlékeztetett arra, hogy az Aranybullából kiadása idején hét másolat készült, ezek közül egyet Esztergomban őriztek, de ez megsemmisült. Később családi adományból kaptak egy 1318-ban készült másolatot, amely az okirat legkorábbi előfordulásának számít, mivel a kiadáskori másolatok is eltűntek.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, a most kiadott nagyobbik emlékérme az Aranybulla pecsétjének eredeti méretével azonos. Az arany emlékérme a színesfém emlékérme előoldalára ráilleszthető, ez egyedülálló különlegesség a magyar emlékérme-kibocsátások körében. Az érméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte.

Ismertetése szerint az arany emlékérme előlapján a kizárólag II. András király aranybulláján használt országcímer modern ábrázolása, a hátlapján pedig az Aranybulla modern kivitelű, körirat nélküli uralkodóábrázolása látható. Az „1222” évszám az Aranybulla kiadásának, a „2022” az emlékérmék kibocsátásának évére utal.

Török Csaba, a Főszékesegyházi Kincstár igazgatója, Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek és Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere megtekinti a az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett kamarakiállítást a Főszékesegyházi Kincstárban 2022. május 20-án. MTI/Kovács Attila

Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,50 gramm, átmérője 11 milliméter, széle sima, ebből tízezer darab készíthető verdefényes kivitelben.

A színesfém emlékérme előlapján oklevél ábrázolás látható, a megsemmisült Aranybulla legkorábbi hitelesített másolatának szövegrészletével és az eredeti Aranybulla országcímeres oldalt megjelenítő függőpecsétjével. Hátlapján az eredeti Aranybulla függőpecsétjének az uralkodót ábrázoló oldala jelenik meg.

A színesfém érme súlya 117,5 gramm, átmérője az Aranybulla eredeti pecsétjének méretével megegyezően 67 milliméter, ebből patinázott kivitelben szintén tízezer darab készíthető.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kiadott emlékérmékkel a kezükben az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Esztergomban a Szent Adalbert Központban 2022. május 20-án. MTI/Kovács Attila

Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, nevét aranypecsétjéről kapta.

Jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették – írta összegzésében az MNB.

Hozzátették: így került be az Aranybulla Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén pedig egészen 1848-ig az Aranybulla volt a magyar rendi ellenállás, a magyar függetlenségi törekvések egyik sarokköve.

(MTI)

A címlapképen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Esztergomban a Szent Adalbert Központban 2022. május 20-án. Forrás: MTI/Kovács Attila

Iratkozzon fel hírlevelünkre!