Gáborij Damjan ukrán görögkatolikus pap 11 éve szolgál hazánkban. A háború elől menekülők érkezésével sokszorosára nőtt a budapesti egyházközség létszáma, a vasárnapi iskolába járó gyerekek száma; több vidéki városban is igénylik az ukrán hívek a liturgiákat, a lelkipásztori gondoskodást. Az itteni ukrán közösség múltjáról és jelenéről a lelkipásztort a Magyar Kurír kérdezte.
Gáborij Damjan (Дам’ян Габорій) görögkatolikus lelkipásztor Lengyelországban tanult teológiát, újságírást és tömegkommunikációt, itt végezte a doktori képzést is, majd hazatért Ukrajnába. Tizenegy éve végzi a Magyarországon tartózkodó ukránok pasztorációját.
„Öt éven keresztül Kijevből havonta egyszer látogattam Magyarországra. 2016 óta a családommal Budapesten élek. Ezért az egyházi szolgálatomat három szakaszra oszthatom.
Az első szakaszban a szolgálatom inkább formalitás volt; a látogatásaim egyházi és állami ünnepekhez kapcsolódtak. Az ukrán hívek közössége folyamatosan hozzászokott az ukrán szertartású vallásos élethez, ezáltal a lelkigondozás egyre nagyobb teret kapott; havonta egyszer imádkozni nem volt elegendő. Így a gyülekezet az ukrán és magyar püspökökhöz fordult, hogy segítsenek nekik gondoskodni az ukrán anyaegyház lelkipásztorairól.”
A második szakasz 2016-ban kezdődött az ukrán görögkatolikus hívek számára, amikor Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi nagyérsek és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita megállapodásával, a magyar kormány közreműködésével megkezdődött Gáborij Damjan atya állandó magyarországi szolgálata. Ekkor még csak egyetlen aktív ukrán görögkatolikus közösség működött Budapesten, amely azóta sokat fejlődött, különböző plébániai közösségek, szombati iskola és óvoda, valamint katolikus cserkészcsapat jött létre.
Az elmúlt években háromszorosára nőtt az ukrán közösség Magyarországon, mivel egyre többen érkeztek dolgozni, és az ukrán görögkatolikus egyház gondozása alá kívántak kerülni, anyanyelvükön szerettek volna imádkozni
– folytatódott a történet. „Ez már kihívássá vált egyházunk számára, mivel megnövekedett a lelkigondozásra vágyók száma.”
Tavaly az ukrán egyházközség azzal a kéréssel fordult Sevcsuk érsekhez, a magyar püspökökhöz és a magyar kormányhoz, hogy engedélyezzék egy budapesti templom, iskola és óvoda építését. Ezerötszáz aláírást gyűjtöttek össze, és a kérést Magyarország Ukrán Országos Önkormányzata, a magyarországi ukrán közéleti szervezetek is támogatták.
hirdetés
Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök ukrán nyelven tartotta a liturgiát április 3-án Budapesten, a belvárosi Szent Mihály-templomban. Jobbról Gáborij Damjan ukrán görögkatolikus pap látható. (Forrás: Magyar Kurír)
„2021 szeptemberében Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi nagyérsek hivatalos megbeszélést tartott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Kocsis Fülöp metropolitával, és a kormány ígéretet tett arra, hogy telket biztosít, és támogatja egy új templom építését az ukránok számára, ezzel a reménnyel élünk”
– mondta Damjan atya.
A lelkipásztor a jelenlegi helyzet kapcsán hozzátette: „Magyarországi szolgálatom harmadik szakasza az ukrajnai háborúhoz kötődik. A háború nagy változásokat hozott, mivel a hivatalos adatok szerint mintegy félmillió újonnan érkezett ukrán tartózkodik Magyarországon, így a lelki gondozási igény is növekszik.
Budapesti plébániánk híveinek száma megháromszorozódott. Vasárnap már két istentiszteletet tartunk, az egyházi iskola mintegy háromszáz új gyereket fogadott be. Az óvoda eddig csak szombaton működött, de mára már mindennap, ide ötven gyermek jár.
Mivel Magyarországon nincs ukrán templom, Budapest egyik belvárosi római katolikus templomát, a Szent Mihály-templomot használja az ukrán Istenszülő Közbenjárása egyházközség. „Őszintén köszönjük a magyar görög- és római katolikus püspököknek, hogy megnyitották templomaikat az ukránok előtt, valamint a magyar kormánynak, hogy segítettek a lelkipásztori munka megvalósításában. Reméljük, hogy a közeljövőben elkezdjük építeni templomunkat, mert az ukránok számára ez nagyon fontos.
Rendkívül hálásak vagyunk minden magyar embernek – nagyon szolidárisak, segítőkészek az ukránokhoz. Fontos, hogy jó kapcsolat legyen népeink között, mert csak így tudja mindenki más országban otthon érezni magát”
– zárta Gáborij Damjan a beszámolót.
Forrás, fotók: Magyar Kurír
