Sajttorta, amit még egy másfél évessel is elkészíthetünk

Sokáig nem mertem belefogni ennek a süteménynek az elkészítésébe, ugyanis a legtöbb receptet megbolondítják olyan konyhai technológiák bevetésével, mint például a vízgőz feletti sütés és csokiolvasztás, amelyek nem kimondottan a barátaim. A sajttorta viszont egy kifejezetten drága édesség, ha valamilyen vendéglátóipari egységben szeretnénk hozzájutni. Éppen ezért nagyon megörültem, amikor hozzájutottam ehhez a „fapados” változathoz, amelynek receptjét egy barátnőm küldte át angol nyelven.

Amikor először elkészítettem, volt bennem némi szkepticizmus azt illetően, hogy képes leszek-e reprodukálni azt a minőséget, amelyet kedvenc éttermemben megszoktam, de az évek során bebizonyosodott, hogy

ez a sütemény bizony mindent kibír: azt is, ha kicsit változtatunk a hozzávalók arányán, vagy esetleg egy másfél éves segédletével készítjük el.

Utóbbi esetben azért számolhatunk némi utómunkálattal a konyhában (értsd, takarítás), ám a másnapi vendégsereget garantáltan el fogjuk kápráztatni vele. Azért csak a másnapit, mert bizony ennek a süteménynek az áll a legjobban, ha a sütőben hűl ki az éjszaka folyamán, és még utána is bekerül a hűtőszekrénybe. Így viszont előre dolgozhatunk vele, ami nagyon nagy segítség, ha vendégeket várunk ebédre.

Hozzávalók: 

Az alaphoz:


Hirdetés

150 g háztartási keksz,

15 g mandula vagy dió (pirítva vagy anélkül, ki hogyan szereti)

60 g olvasztott vaj

A krémhez:

150 g porcukor (én ezt felezni szoktam, esetleg eritrittel kipótolni, ha nagyon édesszájúak vagyunk, de nem szeretnénk túl sok szénhidrátot bevinni)

250 ml tejföl

600 g krémsajt (mascarpone, de más is megfelelő lehet)

2 nagy tojás

1 cs vaníliás cukor (vagy 1 ek vaníliakivonat)

A tetejére: 

75 g fekete csoki olvasztva (én kevesebbel is beérem, csak a díszítés kedvéért)

Elkészítés
A sajttorta elkészítésének titka, hogy nem szabad magas hőfokon sütni a süteményt. Ha belefogunk, akkor erre mindenképpen nagyon figyeljünk oda!

A kekszes alap elkészítéséhez daráló vagy konyhai aprító segítségével készítsünk kekszmorzsát és ezt keverjük össze a durvára vágott magokkal, valamint az olvasztott vajjal. Az így kapott morzsát egy 23 cm-es, kivajazott tortaformába dolgozzuk bele, ügyelve arra, hogy mindenhol egyenletes legyen az alap, majd 170 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára. (Ez kb. 10-15 perc.)

Ha elkészült az alap, vegyük vissza a sütőt 140-150 fokra, és ezt követően keverjük össze a krém hozzávalóit. Ha ezzel megvagyunk, olvasszuk meg a csokoládét is. (Én mikróban szoktam, de aki szívesebben teszi vízgőz fölött, ne tartsa vissza magát!) Az enyhén kihűlt kekszes alapra kell ráönteni a krémet, amit egy kicsit megrázogathatunk, hogy ne legyenek benne buborékok (én ezt ki szoktam hagyni, nem volt még baj belőle).

Végezetül díszítsük a tortánk tetejét olvasztott csokoládéval, és óvatosan helyezzük be a visszahűlt sütőbe. Ezt követően 30-40 percig süssük a süteményt, ami szépen meg fog emelkedni. Akkor van készen, ha a széle szépen elválik a formától, de a közepe még picit remeg. Ha megsült, kapcsoljuk ki a sütőt, és hagyjuk a tortát kihűlni (akár egész éjszaka!). Amikor kivettük a sütőből, tegyük be a hűtőszekrénybe is pár órára.

Jó étvágyat!

Kapcsolódó, korábbi cikkünk:

Pogácsa, amit még a húsvéti nyúl is megirigyelne

Címlapkép: Raj-Czefernek Léna

 

'Fel a tetejéhez' gomb