Gulyás: A május 16-i héten választhatja meg a parlament a miniszterelnököt
Alakuló parlament
A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány. Hozzátette: a kormány megalakulásának feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt. Ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve. A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének. Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása. Ezen felül azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket – magyarázta a miniszter. Jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken. Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányfő Kocsis Máténak kormányzati feladatvállalást is ajánlott. A frakcióvezető azonban jelezte, amennyiben szabad választási lehetősége van, akkor továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni.
Kitért arra is, hogy a szerdai kormányüléssel nem közjogi, hanem politikai értelemben ért véget a kormány tevékenysége. Közölte, a kormány mindaddig működik, amíg az új kormány nem alakul meg, valamennyi miniszter ellátja a feladatát, a közjogi helyzet egyértelmű és világos. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a kormány megbízatása az új Országgyűlés alakuló ülésével szűnik meg, és mindaddig, amíg az új kormány nem alakul meg a miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőként látják el feladataikat.
Kiemelkedő részvételi adatok
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg. Elmondta, a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakításáról, és ha ezek eredményre vezetnek, azt a kormányfő közölni fogja a nyilvánossággal.
„Addig minden más találgatás”
– fogalmazott.
Hozzátéve: az megfelel a valóságnak, hogy a miniszterelnök sokakkal már beszélt, sokakkal még beszélni fog azok közül, akikkel a jövőbeni kormányzást elképzeli. A politikus úgy értékelte az április 3-i országgyűlési választást, hogy a részvételi adatokat nézve „a magyar demokrácia mindig akkor volt a legerősebb, amikor polgári kormány volt Magyarországon”. Megjegyezte, három kiemelkedően magas részvételi adatot lehet látni az 1990 óta lezajlott választások történetében. Ezeken – a 2002-es, a 2018-as és a 2022-es – választásokon szinte azonos, 70 százalék körüli részvétel volt. Gulyás Gergely kifejezetten erősnek nevezte a május 2-án megalakuló Országgyűlés és az új kormány legitimációját.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a választás listás eredménye alapján a választópolgárok több mint 54 százaléka – hárommillió-hatvanezren – szavaztak a kormánypártokra, míg „a szélsőbaltól a szélsőjobbig összefogó” ellenzéki listára kevesebb mint kétmillióan szavaztak, míg a parlamentbe újonnan bejutott Mi Hazánkat 330 ezren támogatták. Ez jól mutatja ma a politikai viszonyokat és arányokat – jegyezte meg. Szerinte soha egyetlen párt, illetve pártszövetség sem kapott ennyi szavazatot az elmúlt választásokon, mint amivel a választópolgárok, több mint egy évtized kormányzás után, a polgári erőket megtisztelték.
A vírus nem tűnt el
A miniszter kiemelte: a számok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány intenzitása csökkent, de a vírus nem tűnt el. A járvány miatt 24-en meghaltak, az új fertőzöttek száma 3041. Kórházban 1500 koronavírusos beteget ápolnak, közülük az invazívan lélegeztettek száma 48, vagyis a súlyos kezelésre szorulók száma a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent – mondta. Gulyás Gergely úgy látja, a megbetegedések száma elég jelentős kilengéseket mutat, tehát a vírus továbbra is velünk van, és a legidősebb, valamint más betegségekkel is küszködők a különösen veszélyeztetettek.
Veszélyhelyzet kiegészítése
Arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását. A tárcavezető hangsúlyozta: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen. Kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – tette hozzá. Közölte: Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a béke mielőbb helyreálljon, bár az ország befolyása erre mérsékelt.
Jelenleg reális forgatókönyvnek tűnik, hogy hónapokig, akár évekig tarthat a háború. A csapatmozgásokból az látszik, hogy lehetnek a jelenleginél intenzívebb harcokat hozó szakaszok is – mondta. Elmondta: eddig 625 ezer Ukrajnából menekülő lépte át a határt. Teljesen pontos számok nem állnak rendelkezésre, de több tízezren, talán százezren tartózkodnak Magyarországon. Az érkezők több mint 80 százaléka viszont elhagyta az országot. A cél az, hogy minél többeknek adjanak munkát, illetve iskolázzanak be – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország első biztonságos országként mindent megtesz, hogy azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, menedéket, ellátást, munkát, oktatást, étkezést biztosítson.
(MTI)
Címlapkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. április 21-én. Bruzák Noémi/MTI