Az amerikai újságíró szerint a Republikánus Párt sokat tanulhatna Orbántól

Jeremy Carl amerikai újságíró az országgyűlési választás előtt öt hétre Magyarországra látogatott. Elemzésében itt szerzett tapasztalatairól, a magyar belpolitikai viszonyokról, valamint a választás kimeneteléről ír.

Április 4-én, a választás másnapján, az American Greatness oldalain részletesen elemezte a magyar belpolitikai helyzetet, amely a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez vezetett. A tanulmány elkészítése előtt Carl személyesen látogatott Magyarországra, ahol több újságíróval, politikussal és választópolgárral találkozott. Itt szerzett tapasztalatai alapján született meg a cikk, amely olyan nézőpontot mutat be, amelyet Amerikában ma nem sok helyen lehet olvasni.

A beszámoló elején arról értekezik:

sokak számára furcsának tűnhet, miért foglalkozik ennyi jobboldali amerikai a magyarországi politikával. Hiszen az ország területileg „kevesebb, mint egynegyede Montana államnak, ahonnan származom” – írja Carl.

Szerinte viszont az emberek csodálkozása alaptalan, és csak az lehet az oka, hogy nem értik Magyarország stratégiai jelentőségét a jobboldali politikában.

A szerző szerint „Orbán a világ legkiemelkedőbb konzervatív politikusa”, aki tökéletesen kihasználta politikai hatalmát a jobboldali érdekek érvényesítésére. Carl úgy látja, ez az egyik dolog, amiben az amerikai konzervatívok tanulhatnának tőle.  

Az újságíró elemzésében több olyan témát is érintett, amit gyakran a miniszterelnök szemére vet az ellenzék, és amely intézkedések jelentőségének elferdítésével igyekeznek a magyar kormányt külföldön rossz színben feltüntetni.

„A hagyományos művészeti formák kiemelt állami támogatásával visszaállították az ideológiai egyensúlyt a művészetekben. Útjára indítottak egy művészeti reneszánszt – az egységesen baloldali nemzetközi művészeti intézmények legnagyobb bánatára” – vélekedik a szerző a magyarországi helyzetről.

A gondolatot, miszerint Magyarországon a hagyományos népi kultúra mellett továbbra is nagy teret kapnak a baloldali értéket közvetítő műalkotások, egy személyes példával illusztrálta: „Tartózkodásom alatt megtekintettem egy avantgárd előadást a Nemzeti Színházban. Éppen olyan sokkoló volt, mint a New York-i kamaraszínházakban bemutatott darabok.”

Szerinte Orbán lényegében annyit tett, hogy politikai egyensúlyt teremtett a magyar kulturális és intellektuális intézményekben.

„A baloldalnak, amely hozzá van szokva ezen intézmények monopóliumához, mindenfajta egyensúl, vagy versenyhelyzet kirekesztésnek számít”

írja a magyarországi kultúra helyzetéről.

Amellett, hogy hatalmas népszerűségnek örvend a nép körében, Orbán sok intézkedésével is példát mutat a Nyugatnak

Carl szerint Orbán nyílt külpolitikát folytatott, amellyel el is nyerte a választók bizalmát. A háború kapcsán minden helyzetben kiállt Magyarország semlegessége mellett, és nem engedett semmilyen politikai nyomásgyakorlásnak, aminek sok nyugati jobboldali politikus igen.

Az amerikai szerző hozzáteszi, hogy a folyamatos humanitárius segítségnyújtás ellenére Magyarország a hála helyett támadással találja szemben magát.

„Annak ellenére, hogy Magyarország 140 000 ukrán menekültet fogadott be, Zelenszkij nyílt támadást indított Orbán ellen. Mindezt azért, mert Magyarország nem akart részt venni az erőszakos szankciókban, és nem küldött katonai támogatást Ukrajnának.”

Carl szerint Orbán azzal is sok szavazót nyert meg magának, hogy a kezdetektől fogva egyértelműen semleges, háborúellenes politikát folytat.

Az újságíró úgy látja, Orbán győzelmével az igazi jobboldal győzedelmeskedett az áljobboldal felett. Ez utóbbit gyakran adják el jobboldaliként az amerikai választópolgároknak is.

„Jól tükrözi az elmúlt években kialakult magyar politikai helyzetet – amelyet Orbán is jócskán formált –, hogy az egyesült ellenzék egy magát keresztény, konzervatív, kiábrándult fideszes családapaként aposztrofáló jelöltben látta a legtöbb esélyt Orbán legyőzésére” – olvasható az elemzésben.

A szerző végül kitér az országgyűlési választásokkal egyidőben lezajló gyermekvédelmi népszavazásra is. Aggasztónak tartja Brüsszel támadó és ellenséges reakcióját, amely azt mutatja, hogy

az EU-nak „fontosabb a szodómia és a transzneműség népszerűsítése, mint a magyar választópolgárok demokratikus joga, hogy megvédjék gyermekeiket a felnőtt tartalmaktól”.

„Összességében Orbán elsöprő győzelmet aratott egy konzervatív, nacionalista, migrációellenes, hagyományos családpárti, és egyértelműen háborús beavatkozásellenes politikával. Van mit tanulnia az amerikai Republikánus Pártnak”, olvashatjuk az elemzés konklúzióját.

Így vélekednek a német lapok Orbán Viktor győzelméről

 

A nyugati világ csak ámul Orbán népszerűségén

 

Címlapkép: A 2022. április 3-i országgyűlési választás Magyarországon. Forrás: MTI/Kovács Tamás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!