Németország visszakapcsolhatja atomerőműveit a háború miatt
– Egy hónapja tart az orosz–ukrán háború. Hogyan reagált a német politikai vezetés az eseményekre?
– A német politika meglepődött, mint ahogy nagyon sok más politikai döntéshozó is. Egy azonban biztos, Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját Németországban mindenki elítéli. Donald Trump volt amerikai elnök a háború kapcsán azt hangoztatja, hogy az orosz–ukrán háború nem következett volna be, ha ő marad az USA elnöke. Lehetséges, hogy akkor sem történik meg, ha Angela Merkel német kancellár a helyén marad – mindez persze csak hipotézis, de egyesek így gondolkodnak. Olaf Scholz nyilvánvalóan nem egy tapasztalt kancellár, hiszen még csak éppen, hogy száz napja van hivatalban Németországban. Ráadásul egyből egy nagyon jelentős krízissel kell megküzdenie.
Az Ukrajnában folyó fegyveres konfliktus a német társadalomban és politikában is nagyon sok új kérdést vet fel.
Olyan problémákat, biztonsági kockázatokat, amelyek korábban nem tűntek valószínűnek. Az új német kormánykoalíciónak tehát egy olyan politikát kell megvalósítania, amelyre korábban nem gondolt senki. Ennek következtében egy paradigmaváltásra kerülhet sor Németországban.
– Ilyen lehet az elmúlt években elhanyagolt haderőfejlesztés kérdése?
– Mindenképpen! A Bundestagban volt egy hosszadalmas vita erről a napokban. A százmilliárd euró összegű haderőfejlesztés elfogadásához azonban kétharmados többség kell.
A német kormányzó pártok ezzel nem rendelkeznek, így szükségük lesz az ellenzéki szavazatokra is.
A CDU-elnöke, Friedrich Merz kijelentette, hogy csak akkor támogatja a kormány ezen példátlan haderőfejlesztését, ha azt a kormánykoalíció minden egyes képviselője ugyancsak megszavazza. Ez pedig egy nagy kihívás a kormánypártok igen vegyes összetétele miatt.
– A másik újragondolás előtt álló kérdés az ország energiaellátása.
– Igen, az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését az európai szankciók hatására leállították. Korábban beszéltünk arról, hogy Németország energiaellátása körül egyébként is nagy kérdőjelek voltak. A jelenlegi orosz–ukrán háború most egyértelműen rávilágított a problémák nagyságára. Ha a németek nem állítják vissza az atomerőműveiket, akkor lehetséges, hogy jövő télen a német lakások fűtetlenül maradnak.
Vannak olyan elgondolások is, hogy ebben az esetben csupán elég lesz 16 fokban, vastagabb ruhaneműkben otthon üldögélni.
Felvetették a vasárnapi autómentes napot, vagy azt, hogy az autópályákon csak 100 km/h sebességgel közlekedhessenek a gépjárművek, hogy ezzel is visszafogják a fogyasztást. Sok az ötlet, de mindannyian tudjuk, hogy egy modern ipari társadalomban ezek az elgondolások nem működőképes alternatívák.
– A szankciók hatására az oroszok mára már rubelben követelik a gázszállítmányok ellenértékét. Mit tehet Németország egy ilyen helyzetben?
– Igen, ez a legaktuálisabb kérdés most, hogy a jelenleg még zajló gázszállításokat hogyan fizessék ki a németek. Ugyanis az orosz fél a napokban azt követelte, hogy azokat kizárólag rubelben fizessék meg. A német kormány szerint azonban a szerződés egyértelműen kimondja, hogy a gázszállítmány ellenértéke dollárba teljesítendő. Ezt pedig egyoldalúan megváltoztatni nem lehet.
Mindenesetre ez egy komoly kihívás, és sok más tisztázatlan kérdés áll Németország előtt is – kiváltképpen abban az esetben, ha Oroszország elzárja a gázcsapokat. 
– A német atomerőművek jelenthetnek ebben megoldást?
– Lehetséges ez a megoldás is. Jelenleg viták folynak arról, hogy a tervek szerint 2022 végén lekapcsolásra szánt három atomerőművet tovább üzemeltessék.
Felmerült az is, hogy esetleg visszakapcsolják a korábbi erőműveket.
A szakértők úgy látják, hogy az erőművek ismételt üzembe állítása lehetséges, és megoldást jelenthetne arra az eshetőségre, ha Oroszország megszüntetné a gázszállítást Európa felé. A német politika ma olyan energiamixet igyekszik kialakítani, amellyel elérheti, hogy kevésbé függjön az orosz gáztól – ezáltal pedig kevésbé legyenek kiszolgáltatva ennek a világpolitikai eseménynek.
– Menekültek is érkeznek Németországba. Mit tudhatunk róluk?
– Eddig néhány százezer menekült jutott el az országba, ami Lengyelországhoz képest lényegesen kevesebb. Németország ugyanúgy ellát mindenkit, mint az elmúlt években. Az ukrán állampolgárok részére sok könnyítést adtak.
Például Németországban egy ukrán állampolgárnak személy igazolvánnyal, tartózkodási hely nélkül is lehet bankszámlát nyitnia.
Ilyenre korábban nem volt példa. Az ukránok integrációja a német társadalomban szerintem sikeres lehet, de azt se felejtsük el, hogy előbb-utóbb a háborúnak véget kell érnie, és az embereknek vissza kell térniük a hazájukba.
Tóth Gábor
Milliók érkezhetnek – Magyarország jelentős szereplője lett a menekültválságnak
A címlapképen dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója látható (Forrás: Mathias Corvinus Collegium)
