A palacsintás plébános most a menekülteknek süt
Gyenes Csaba tiszaszigeti plébános az ukrán határhoz látogatott csapatával március 2-án, hogy a menekülteknek, gyerekeknek és segítőiknek naponta ezerszámra kedveskedjen palacsintával. A „palacsintakirály” néven is ismert pap több Guinness-rekordot is felállított már. Ezt a tapasztalatát a mostani tragikus helyzetben önkéntesen kamatoztatja azok javára, akik menekülnek, éheznek és félnek – olvashatjuk a Magyar Kurír cikkében.
A tiszaszigeti plébános eddig nagyjából 150 rendezvényen vett részt 40-50 fős csapatával, összesen körülbelül félmillió palacsintát sütöttek. Több Guinness-rekordot is felállított már velük.
„A csoportos 24 órás palacsintasütés Guinness-rekordját mi tartottuk 33 ezer darabbal, amit Kevermesen sütöttünk. Dunaföldvár megkeresett minket, mert szerették volna a rekordot megdönteni. Elfogadtuk a meghívást, ott 48 ezer sült ki 24 óra alatt 1300 kilogramm lisztből.”
A Guinness-rekordok felállítása is mindig valamilyen jótékonykodáshoz kötődik, például iskolák javára ajánlják fel a kész palacsintákat.
Rengeteg jószándékú ember adja össze a nyersanyagot vagy a pénzt, amiből megveszik a hozzávalókat és a tölteléket.
A mostani önkéntes alkalomra is jöttek segítők. „Én maradok, még nem tudom, meddig, amíg tudok” – mondja Gyenes Csaba. Sokan azt gondolhatnánk, elég lenne egy papnak imádkoznia a békéért. Ő nem marad meg az imánál, hiszen „imádkozni minden pap tud”. Látva a háború szörnyűségei elől menekülőket, hozzáteszi:
„Szeretettel várjuk Putyin urat és a tanácsadóit a béke jegyében egy palacsintapartira.”
Gyenes Csaba az épület udvarán azt is elmondta: „Az első nagy palacsintasütés 2001-ben volt árva gyerekek számára. Akkor 3085 darab készült 24 óra alatt. Évente nyolc-tíz rendezvényre hívják őket, de most maguk ajánlották fel, hogy szívesen jönnek ezzel a gesztussal segíteni. „Tegnap a segítők között volt olyan, aki több mint 500 kilométert utazott. Csongrád és Békés megyéből is érkeztek busszal vagy autóval. Tiszasziget mellett van Újszentiván és Kübekháza, onnan is jöttek barátaink.
A papság és a palacsintasütés megférnek egymás mellett, olyan ez, mintha vajas kenyeret kenne valaki, vagy főzne egy paprikás krumplit, vagy mintha elvinné autóval az orvoshoz a szomszédját, vagy kölcsönadná a fűnyíróját. Számomra ez ugyanaz.”
– mesélte a Magyar Kurírnak a plébános.
Papként még egyelőre nem fordulnak hozzá a menekültek, de nyitott a lelki beszélgetésre vagy a papi szolgálat hagyományos formáira itt is.
Forrás: Magyar Kurír
