Kövér: szembe kell szállnunk az identitásellenes szellemi terrorizmussal

A „megmondóelit”

A múzeum és a Szent István Intézet közös, Vörös csillag a kereszt ellen című eseményén Schmidt Mária azt mondta, hogy a rendszerváltoztatáskor még nem ismerték a Nyugatot, tele voltak tévképzetekkel. Azt hitték, hogy éles határvonalat húznak majd a diktatúra és a demokrácia közé. Bíróság elé állítják a kommunista uralom szörnyűségeinek felelőseit, de nem ez történt.

Azok a „megmondók”, akik évtizedeken keresztül igazolták a kommunisták tetteit, ettől kezdve a neoliberális gazdaságpolitikai érdekek és az amerikai típusú liberális demokrácia egyedül üdvözítő volta mellett kardoskodtak ugyanolyan kérlelhetetlen magabiztossággal, mint korábban a szovjetek felsőbbrendűsége mellett – hangoztatta a főigazgató. Úgy fogalmazott: a „megmondóelit”, amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében. Ellehetetlenítette az igazságtételre irányuló erőfeszítéseket. Ahogyan azok a „nyugati enyhülők” is, akik évtizedeken át „elhazudták a kommunista rendszer bűnös természetét”.

„Nyugati csókosok” gyors és olcsó privatizációja

„Kezdtünk rádöbbenni, hogy a fejlettek milyen elvtársias viszonyt is ápolnak a pártállami nomenklatúra fiatalabbjaival, a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, az egyre fontosabbá váló neoliberális közgazdász megmondókkal”. Rájuk támaszkodva tudtak „nyugati csókosaik” gyorsan és olcsón privatizálni – jelentette ki Schmidt Mária. Hozzátéve: „cinkostársak voltak”, egy nyelvet beszéltek.

„Sem az itteni továbbszolgálók, sem nyugati elvbarátaik nem voltak érdekeltek abban, hogy legalább a pártállami múlt legkirívóbb gazemberségeit számon kérjük”

– hangoztatta.

A főigazgató szerint a Nyugat azért beszél mindig kizárólag a nácizmusról. Soha nem említve a kommunizmust, hogy ne kelljen magyaráznia, miért „vívott közösen békeharcot” a szovjetekkel, tárgyalva, kereskedve, „parádézva” velük. Nem volt meglepetés, hogy a német neomarxista elit szobrot állított Marxnak és Leninnek is – jegyezte meg Schmidt Mária. Kijelentette, hogy a Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek. Ezzel magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek. A kommunizmus azért omlott össze mindenütt kártyavárként, nem hagyva maradandó kulturális értékeket, mert valójában nem kínált semmit, a pusztítás ugyanis nem teremt – jelentette ki a főigazgató.

Bűn ne maradjon büntetlen

Szavai szerint a Terror Háza Múzeummal arra törekedtek, hogy a bűn ne maradjon büntetlen, hogy végre neki lehessen kezdeni a gyászmunkának. Köszönetet mondott a több mint 7 millió látogatójuknak és minden támogatójuknak.

„Nélkülük nem tudtuk volna teljesíteni azt a vállalásunkat, hogy megakadályozzuk az egyéni felelősség kollektív felelőtlenséggé maszatolását”

– jelentette ki Schmidt Mária.

Az eseményen Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége is részt vett. A Terror Háza Múzeumot éppen húsz éve, 2002. február 24-én nyitották meg. Ezt is felelevenítették a konferenciával. A kommunizmus áldozatainak emléknapjává február 25-ét nyilvánította az Országgyűlés 2000-ben.

A jövő létkérdése

Szembe kell szállnunk azzal az identitásellenes szellemi terrorizmussal, amely destabilizálni akarja a nyugati világban fennálló demokratikus uralmi rendet – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke a konferencián. A Vörös csillag a kereszt ellen című tanácskozáson Kövér László arról beszélt: az emberi identitás kiemelt célponttá vált az államok mint legitim közhatalmak és a napjainkra a világpolitika színpadára betörő magánhatalmak között dúló háborúban. Hangsúlyozta: utóbbiak egyik stratégiai csapásiránya az állampolgárok nemzeti, vallási és nemi identitásának szétzilálása. Ahogy a szervezett, módszeres és menekültkérdésnek álcázott bevándoroltatás, a politikai elitek tagjainak „behálózása, korrumpálása”. Az állami szuverenitás stratégiai döntési pontjainak saját megbízottakkal elfoglalása, az elitek és a vezetettek egymással szembeni kijátszása és a társadalmi kommunikáció ellenőrzés alá vonása.

Az emberi normalitás szempontjából a jövő létkérdése, hogy a nyugati világ államai mint közhatalmak képesek-e együttműködve megvédeni önmaguk és állampolgáraik érdekeit. Az új nyugati uralmi rend megteremtése céljából hibridháborút folytató magánhatalmakkal szemben – fogalmazott. Létkérdés az is, hogy ebben a küzdelemben „mi, magyarok meg tudjuk-e védeni a magyar állam szuverenitását és cselekvőképességét”. Ezen felül közép-európai sorstársainkkal összefogva erőforrásai tudunk-e maradni az önmagát nem feladó, hanem keresztény és demokratikus fundamentumait megőrző Európának és nyugati világnak – fogalmazott a házelnök.

Éles politikai fegyver

Arról beszélt: napjainkban az államra mint közhatalomra már nem egy másik állam jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a választási legitimációval nem rendelkező, ezért nem ellenőrizhető és nem átlátható, nem elszámoltatható magánhatalmak. A magánérdek érvényesítésének képessége nő, a közérdek érvényesítésének képessége pedig csökken. A közhatalmakként működő államoknak költségvetésük van, a magánhatalmaknak pedig pénzük. Napjainkban a közfeladatokat ellátó államoknak az adóssága, míg a magánérdekeket kiszolgáló magánhatalmaknak a vagyona nő – hangoztatta. Az Országgyűlés elnöke a küzdelem tétjeként az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és nem utolsósorban emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartását, illetve megszerzését említette.

Álláspontja szerint az identitás azért válhatott „éles politikai fegyverré” a radikalizmusában történelmileg csak az egykori bolsevik-kommunista uralmi rendváltáshoz hasonlítható küzdelemben, mert ha az identitás elenyészik, „Európában megszűnik a legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, azaz maga a nemzet mint önálló szubjektum”. Hozzátette, ezzel minden nyugati nemzeti állam elveszítheti legerősebb történelmi létjogosultságát. Kénytelen lehet átengedni funkciói jelentős részének gyakorlását magánhatalmaknak. Kénytelen lehet felolvadni egy magánhatalmak által szervezett és irányított uralmi képződményben. Ha a nemi identitás elenyészik, akkor előbb vagy utóbb megszűnik a férfi és nő alkotta család fogalma és valósága. A családok biztosította biológiai folytonosság nélkül pedig a középosztályok nem tudják fenntartani társadalmi és gazdasági pozíciójukat. Középosztályok nélkül pedig nem fenntartható a parlamentáris demokrácia rendszere, amelyek helyébe az önkény rendszere léphet – fogalmazott a házelnök. Megjegyezte: az emberek vallási identitásának megszűnésével az eddig ismert nyugati kultúra elveszíti transzcendens felfüggesztési pontját. Ezzel pedig elhárul a legfontosabb akadály egy tervezett kultúraváltási folyamat előtt.

Bűntudat

Szavai szerint az emberi identitás legfontosabb tényezői — a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitás — ellen a nyugati világban jelenleg célzott és tudatos politikai agresszió zajlik, amelynek során „a jólét biztosította szabadság eszméjére alapozott XX. századi nyugati fogyasztói kultúrát a XXI. században felváltaná a bűntudatra alapozott kultúra, mert a jólét véges, a bűntudat azonban végteleníthető”. Minden nyugati embernek legyen bűntudata a klímaváltozás miatt. A még jólétben élőknek legyen bűntudatuk az elődeik miatt. A gyerekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó, majdan „környezeti lábnyomot” hagyó magzatuk miatt. A fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben. Az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakójával szemben – hozott példákat Kövér László.

Mint mondta, a szemünk láttára épül a bűntudat kultúrája. Ennek célja, hogy „minden természetes biológiai vagy társadalmi különbözőség természetellenesként való beállításával mindenki ellen fordíthatóvá, és ezáltal könnyebben alávethetővé váljon”. A házelnök szerint ezen erők célja a minden parlamentáris demokráciában nélkülözhetetlen politikai stabilizáló szerepet betöltő középosztályok szétzilálása. A paradigmaváltás végső biztosítéka pedig az európai emberek identitásának megváltoztatása. „Mi, magyarok nem ilyen jövőt akarunk magunknak, nem akarunk” keresztényellenes, gendermarxista technológiai diktatúrában élni – szögezte le a házelnök.

Kereszténység megtartása

Magyarország csak a keresztény kultúra megtartásával tud megmaradni és erősödni – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a konferencián. Fülöp Attila — a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet „Vörös csillag a kereszt ellen” című rendezvényén — úgy fogalmazott, a kommunizmus szellemisége ma is velünk van. Hiszen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kommunizmust képviselni kívánt ideológiának gondolja. Ezért ez a konferencia nem csak múltidézés, de a jelen küzdelmeinek is fontos metszetét adja – mondta az államtitkár.

Fülöp Attila kitért arra is, a Szent István Intézetet azért alapították, mert szerették volna tágítani azt a teret, ahol a keresztény kultúra és hit alapján tudnak beszélni közéleti és közpolitikai kérdésekről. Azért, hogy keresztény múltunk „ne csak dohos raktári emlék maradjon, hanem velünk élő valóság is legyen”. A történelem során sokan és sokszor vitatták a kereszténységet, mint kiindulópontot. Ami viszont ma zajlik, az már „nem vita, hanem dühödt támadás”. A magyarokat ugyanis arról próbálják meggyőzni, hogy akkor lesz sikeres az ország, ha elszakadunk a múlttól és más alapokra helyezzük a nemzet működését – mutatott rá Fülöp Attila.

„A sátán néhai birodalma”

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója úgy fogalmazott, a Terror Háza Múzeum épülete „a sátán néhai birodalma”. Az itt fogva tartott hősökben és ártatlan áldozatokban „győzött a legyőzhetetlen Krisztus”. Jézus nyolc boldogságmondásából kiindulva arról beszélt, nem azért lesz boldog valaki, mert szegény vagy üldözik, hanem akkor is lehet boldog, ha szegény, ha éhes, ha üldözik, de „szíve Istenben van lehorgonyozva”. Ma elterjedt az a mentalistás, amely szerint az embernek joga van ahhoz, hogy megvalósítsa önmagát, elég tudatosan menetelni a kitűzött cél felé, de ha csak magunkat keressük, csak magunkat találjuk meg, ez pedig nem elég a boldogsághoz – hangsúlyozta.

Kozma Imre szólt arról is, hogy a szeretet nem könnyű érzelmekből áll, a keresztény embereknek is nehéz a főparancs megvalósítása, különösen a második része, amely szerint „szeresd embertársadat, mint önmagadat”, még az ellenséget is. Ne elvont távoli eseményekre és személyekre gondoljunk, a jézusi szeretet ott kezdődik, hogy jót cselekszünk, jóval fizetünk a nekünk ártóknak, mert „ez a béke a tökéletesség isteni útja” – emelte ki. Hozzátette, a boldog világ nem valósulhat meg végérvényesen itt a földön, de tudunk segíteni abban, hogy „a jó számára szabad teret teremtünk, és megtörjük a gonosz varázsát”.

(Forrás: MTI)

Címlapképünkön: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Vörös csillag a kereszt ellen című konferencián a Terror Háza Múzeumban 2022. február 24-én. A tanácskozást a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet szervezte a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Máthé Zoltán/MTI