Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával
A törökök is kiálltak Ukrajna mellett
Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden telefonon leszögezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Törökország ellenez bármely döntést, amely Ukrajna területi egységét célozza, miután Moszkva bejelentette, hogy elismeri két kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét – jelentette a Reuters brit hírügynökség kedden. A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megismételte, hogy Törökország elfogadhatatlannak tartja a Kreml döntését. Azt javasolta, „minden lehetséges diplomáciai eszközt vessenek be a nemzetközi térfélen” a válság megoldása érdekében. A közlemény nem szólt arról, hogy Erdogan beszélt-e Zelenszkijjel a büntetőintézkedésekről a telefonhívás során.
Vlagyimir Putyin orosz elnök lépése nyomán az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szembeni lehetséges büntetőintézkedéseket jelentett be és továbbiakat fontolgat. Törökország, amely a Fekete-tenger felségvizein határos Ukrajnával és Oroszországgal is, elméletben ellenzi a szankciókat. A hétfő óta szenegáli látogatáson tartózkodó török államfő Dakarban újságíróknak nyilatkozva is kitért az ukrán helyzetre. „Elfogadhatatlannak” minősítette a két délkelet-ukrajnai „népköztársaság” orosz elismerését.
„Ezt a döntést mi elfogadhatatlannak tartjuk. Felszólítjuk az érintett feleket, hogy tegyenek tanúbizonyságot jószándékukról és tartsák magukat a nemzetközi joghoz”
– fogalmazott Recep Tayyip Erdogan.
Meg kell erősíteni a keleti szárnyat
Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében. Ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban. Azután, hogy az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival. Az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén az elnök, továbbá Mateusz Morawiecki kormányfő és Jaroslaw Kaczynski, a nemzetvédelmi és belbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes részvételével tartottak tanácskozást. Duda ezt úgy értékelte: különféle forgatókönyvek lehetségesek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és a szeparatistákat ennek nyomán „most szabályos orosz egységek erősítik meg”.
Duda kiemelte az Európai Unió és a NATO egységének, valamint „komoly szankciók” kivetésének a szükségességét. Hangsúlyozta továbbá: lengyelországi viszonylatban, valamint a szövetséges államok körében új biztonsági berendezkedést kell megvitatni. Duda ebben az összefüggésben az orosz egységek fehéroroszországi jelenlétére is rámutatott. „Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket”, ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé – jelentette ki. Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, efelől a térségben senkinek sincs kétsége – nyomatékosította.
Ukrajna megmentése
Jaroslaw Kaczynski a lengyel fegyveres erők „komoly fejlesztését”, valamint a „fegyveres erőkön alapuló valódi szövetségek” építését nevezte szükségesnek.
„Lengyelországnak biztonságot kell garantálni, Ukrajnát meg kell menteni”
– jelentette ki.
„Ukrajna megmentése”, területi egységének megőrzése Kaczynski szerint Lengyelország és egész Európa stratégiai érdeke, valamint a nemzetközi jog globális érvényességének kérdése is. Mateusz Morawiecki a helyzet politikai és diplomáciai megoldása mellett kiemelte a „megfelelő hatású”, Vlagyimir Putyin orosz elnököt „a további agressziótól” visszatartó szankciók szerepét. Szorgalmazta az európai energetikai, klíma- és nyersanyag-politika átértelmezését is, azzal érvelve, hogy Oroszország erejét éppen a nyersanyagforrásai adják. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában „emberek fognak meghalni, Nyugat-Európa pedig, mintha mi sem történne, folytatja a gazdasági együttműködést” Moszkvával. Ebben az összefüggésben a kormányfő az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezetéket, az európai gázszállításokat említette.
„Lehetetlen normális üzleteket kötni egy támadóval, aki sérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását”
– fogalmazott Morawiecki.
Ez már valami, de nem elég
A varsói sajtókonferenciával egyidőben Olaf Scholz német kancellár bejelentette: Berlin felfüggeszti az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének folyamatát. A bejelentésre Morawiecki a sajtóértekezlet után a Facebook közösségi honlapján reagált.
„Pozitív hír, mindazonáltal sokkal messzemenőbb lépéseket várunk”
– olvasható a bejegyzésben.
A kivetendő szankciókról Kaczynski is nyilatkozott egy másik, kedd délutáni sajtóértekezleten.
„Ez is valami, de igazából nagyon kevés”
– jelentette ki.
Újságírói kérdésre kifejtette: a szankciókat az Északi Áramlat-2 beruházáson kívül a vezeték első, Északi Áramlat-1 nevű vonalára is kellene vetni. Sorolta továbbá a pénzügyi büntetéseket. Ezen belül Oroszország kizárását a nemzetközi SWIFT-rendszerből, valamint a konkrét személyeket, köztük orosz oligarchákat és magát Putyint is érintő szankciókat. Emellett az Oroszországgal közös sportesemények lemondását. Az első kivetendő szankciócsomagnak „erőteljesnek kell lennie, máskülönben alig várható, hogy Oroszország meghátrál” – szorgalmazta a politikus. Úgy látta: a súlyos szankciók esetében sem várható gyors eredmény, tekintettel Oroszország „nagyon jelentős eszköztartalékaira”. Amennyiben azonban a Nyugat nem szánja el magát az ilyen lépésekre, „új, az utóbbi évtizedeknél sokkal rosszabb világ köszönt be” – figyelmeztetett Kaczynski. Bejelentések szerint az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei kedd délutáni informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját.
Reagáltak a hollandok is
Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket, amiért hétfőn elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök kedden, rövid sajtónyilatkozatában. Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva e lépését olyan „elfogadhatatlan” cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”. A hírportál szerint, a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe.
„Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént”
– mondta Rutte.
Hozzátette: véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát. Rutte egy hétfő esti televíziós vitában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen paranoiás”. Mint mondta, Putyin az ukrán kormányt diktatúrának próbálja beállítani. Míg az orosz vezetéssel ellentétben a kijevi kormányt demokratikusan választották meg. Azt is megerősítette, hogy Hollandia támogatni fogja Ukrajnát, ha háborúra kerülne sor. Kizárta azonban, hogy országa katonákat küldene a térségbe, mivel „Ukrajna nem tagja a NATO-nak”.
Segítenek, de nem katonákkal
Múlt héten a holland kabinet úgy döntött, hogy 100 mesterlövészpuskát, 30 000 darab lőszert, 3000 katonai sisakot, 2000 golyóálló mellényt, valamint több fegyver- és aknakereső rendszert szállít Ukrajnának. A belga szövetségi kormány feje, Alexander de Croo a VRT rádiócsatornának kedden úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az Oroszország elleni uniós szankciók minél előbb hatályba lépnének, és oda sújtanának, ahol „a legjobban fáj” Moszkvának. De Croo „Ukrajna területi integritása nagyon súlyos megsértésének” nevezte Oroszország legújabb lépéseit.
„Oroszország azt teszi, amit mindig is tenni akart: megszerezni Ukrajna területének egy darabját”
– jelentette ki.
A VRT kérdésére, hogy Belgium miként reagál Ukrajna katonai felszerelés küldésére vonatkozó kérésére, a miniszterelnök azt mondta, hogy „minden igényt a védelmi minisztérium elemez, a többi szövetséges országgal konzultálva”.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mértékben a NATO keretein belül dolgozzunk”
– nyilatkozta a belga kormányfő.
Még nem menekülnek
Mind ez idáig nem nőtt az Ukrajnát elhagyók száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi tájékoztatása szerint, de a szervezet részéről máris leszögezték: készek támogatást nyújtani a válság mélyülése esetén. Genfi sajtótájékoztatóján Shabia Mantoo UNHCR-szóvivő hozzátette: figyelemmel kísérik az eseményeket, és készek segítséget nyújtani egy esetleges migrációs hullám esetén. Ugyancsak kedden Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője is kitért a térség romló biztonsági helyzetére. Felszólította a szemben álló feleket, tegyenek meg mindent a civilek védelméért. Laerke Genfben elmondta azt is, hogy az OCHA korábban 190 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől az itt élők megsegítésére.
Az ukrán kormány adatai szerint a Krím 2014-es megszállása, valamint a Donyec-medencében kezdődött konfliktus óta 1,5 millió belső menekültet regisztráltak az országban. Jelenleg az ENSZ 1500 munkatársa dolgozik Ukrajnában, mintegy százan közülük az ország keleti részén. A világszervezet főtitkára, António Guterres hétfőn szóvivője útján azt közölte, az ENSZ teljes mértékben kiáll Ukrajna szuverenitása mellett.
Magyarország is támogatja Ukrajna szuverenitását
Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország — szomszéd államként — aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Orbán Viktor tájékoztatta Zelenszkij elnököt arról, hogy Magyarország a koordinált európai válaszcselekvés részeseként támogatni fogja a helyzet rendezésére irányuló közös uniós erőfeszítéseket. Ennek keretében a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország ahogyan eddig, ezután is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.
Megvédik a szakadárokat
Az orosz képviselők kedden jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.
„A donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése, valamint a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások ratifikálása véget kell, hogy vessen a konfliktusnak, az ott élő polgártársaink halálának”
– jelentette ki nyilatkozatában az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.
A képviselők a két szöveget egyhangúlag fogadták el, az egyik esetben 400, a másikban 399 támogató szavazattal, mivel egy képviselő nem nyomta meg időben a gombot. A szövegek kedden még átkerülnek a felsőház, a Szövetségi Tanács elé. A kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások egy évtizedig érvényesek. A megállapodások a védelem, a gazdaság és a pénzügyek területén együttműködést írnak elő Moszkvával. Az Állami Duma honlapján közzétett szövegek szerint a felek egymás védelméről, a katonai bázisok megosztásáról és a határok közös védelméről rendelkeznek. A szövegeket kísérő magyarázó feljegyzés szerint a megállapodások „jogalapot teremtenek a térség békéjének fenntartásához és a felek fenntartható biztonságának garantálásához szükséges orosz katonai egységek jelenlétéhez” ezeken a területeken. A dokumentumok meghatározzák a felek kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét, ha valamelyik fél támadás célpontjává válik, és rendelkeznek a határok közös védelméről.
El kell kerülni a háborút
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt. Rámutatva, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”. A KMKSZ elnöksége kedden kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy „tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében”. A dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását.
„Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez”
– áll a nyilatkozatban.
A KMKSZ a jótékonysági alapítványai ellen folyó, „megalapozatlan vádak alapján megkezdett bűnvádi eljárások” ellenére „továbbra is kész részt vállalni egy stabil, működőképes megyei tanácsi többség kialakításában”. A szervezet elnöksége a jelenlegi feszült helyzetben felelőtlennek tartja azokat a támadásokat, amelyek nemrégiben a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjét érték a népek testvériségéről tett kijelentései okán. Emellett a megyei közgyűlés elnökét a budapesti látogatása miatt – amelyet rendkívül eredményesnek és előremutatónak tart a KMKSZ. A KMKSZ elnöksége emlékeztet arra, hogy a megyei közgyűlés KMKSZ-frakciója megszavazta a területi alapon szerveződő helyi önvédelmi egységek megyei költségvetésből történő finanszírozását. Felhívja ugyanakkor „az illetékesek figyelmét, akadályozzák meg, hogy fegyverek kerülhessenek bűnözők, szélsőséges erők kezébe, és hatáskörükön belül mindent tegyenek meg a közbiztonság szavatolásáért”.
Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette kedden, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak.
„Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen”
– fogalmazott Zelenszkij.
Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár „népköztársaságot”, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”. Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen.
„Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről”
– hangoztatta.
Az ukránok csaknem fele kész harcolni
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben.
„A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk”
– hangoztatta.
Az Ilka Kucseriva Alapítvány kedden közzétett felméréséből az derült ki, hogy Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni vagy segíteni az ukrán fegyveres erőknek. Ezen felül az orosz ajkú ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi feszültségért elsősorban Oroszország a felelős.
A védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek köszönhetően Európa ráébredt arra, mi a valódi ára az őszinte válaszok elkerülésének. Kijelentette, hogy a Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió felélesztése felé. Közölte, hogy Ukrajna katonai és politikai vezetésének minden erőfeszítése a védelem megerősítésére irányul. Hozzátette, hogy érzelmektől túlfűtve többen kaotikus döntések felé taszíthatják Ukrajnát, Kijevnek viszont nem szabad engednie, meg kell őriznie a „hidegvérét”. Közben Dmitrij Horosilov, az önkényesen kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „parlamentjének” alelnöke kedden az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a „népköztársaság” egész Luhanszk megyét saját területének tekinti, és felszólította Ukrajnát, hogy vonja ki onnan csapatait.
Felrúgott megállapodás
„Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta”
– felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2 megállapodásból.
Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni. A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek támogatásával” állították meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este az orosz lakossághoz intézett televíziós üzenetben jelentette be, hogy Moszkva elismeri a két délkelet-ukrajnai régió függetlenségét. A szakadár területek vezetőivel barátsági, együttműködési és együttműködési megállapodást írt alá. A szerződést a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” parlamentje kedden ratifikálta, és a nap folyamán ezt meg fogja tenni az orosz törvényhozás is.
Kiállnak Ukrajna szuverenitása mellett
Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”. Mun Dzse In dél-koreai elnök kedden figyelmeztetett: tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és a konfliktus tárgyalásos rendezésére szólította fel a feleket. Bár közvetlenül nem bírálta Oroszországot, Mun Dzse In emlékeztetett: az Egyesült Államok és más nyugati országok a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértéseként értékelték, hogy Oroszország békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre. Jelezte: egy katonai összeütközés nem csak Európa, de az egész világ számára jelentős politikai és gazdasági következményekkel járna.
Kisida Fumio japán miniszterelnök hevesen bírálta Moszkvát Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértéséért, és aláhúzta, hogy országa komoly lépéseket — egyebek között szankciókat — fontolgat. Oroszország „tevékenysége elfogadhatatlan, és határozottan elítéljük” – mondta.
„Japán komoly aggodalommal követi a fejleményeket”
– tette hozzá.
Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter azt emelte ki, hogy a nemzetközi jog nem ad alapot a szakadár területek elismeréséhez. Oroszország ezzel még jobban aláássa Ukrajna szuverenitását. Megjegyezte: aggódnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépésével az inváziót készíti elő. Egyúttal a helyzet békés rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések fokozására szólított fel. Scott Morrison ausztrál kormányfő szerint Oroszországnak feltétel nélkül ki kellene vonulnia az ukrán területekről. Fel kellene hagynia továbbá a szomszédos országok fenyegetésével. Morrison elfogadhatatlannak és jogtalannak nevezte Moszkva lépéseit, amelyeket szerinte nem indokolt provokáció. Rámutatott: több ország kemény szankciókat készített elő Oroszország ellen. Marise Payne ausztrál külügyminiszter hozzátette: elítélik, hogy Moszkva úgynevezett békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre, mert valójában nem békefenntartókról van szó.
Darabokra tépett megállapodás
Melanie Joly kanadai külügyminiszter leszögezte: országa „partnereivel és szövetségeseivel együtt határozott reakciót ad a nemzetközi jog durva semmibe vételére”. India ENSZ-nél akkreditált nagykövete mindenkit önmérsékletre szólított fel. Kiemelte: a feszültség csökkentése a legfontosabb, és Újdelhinek meggyőződése, hogy a kérdést csak diplomáciai párbeszéddel lehet megoldani. Törökország — amely Ukrajnával és Oroszországgal is jó kapcsolatokat ápol — ugyancsak bírálta a szakadár területek elismerését. Az ankarai külügyminisztérium szerint Moszkva ezzel nemcsak a minszki egyezményt, hanem Ukrajna politikai egységét, szuverenitását és területi integritását is megsértette. Törökország a nemzetközi jog betartására kérte a szemben álló feleket. A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia is határozott hangon bírálta Moszkva lépését, és szankciókat követelt.
„Oroszország darabokra tépte a minszki megállapodásokat”
– mondta Alar Karis észt államfő hétfő este Tallinnban.
„Ez azt mutatja, hogy Moszkva célja nem a konfliktus megoldása, hanem annak elmélyítése”
– fűzte hozzá.
A lett államvezetés közös nyilatkozatában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a lehető legszigorúbb intézkedésekkel szabjon gátat az orosz agressziónak, és nyújtson segítséget Ukrajnának. A lett kormány a NATO keleti szárnyának megerősítését is követelte az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte miatt. Gitanas Nauseda litván államfő a Twitteren azt írta: a szakadár területek elismerése a nemzetközi jog elfogadhatatlan megsértése. A történtek „szürreálisnak tűnhetnek a demokratikus országok számára” – mondta Ingrida Simonyte litván kormányfő.
„Ugyanakkor reagálásunk módja meghatározza, hogy a következő nemzedékek hogyan tekintenek majd ránk”
– tette hozzá.
Csehország is Ukrajna mellett
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. A délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának Oroszország általi elismerését a cseh külügyminisztérium is elítélte.
„Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése”
– jelentette ki Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter Oroszország döntését a Szovjetunió felélesztése irányában tett lépésnek minősítette a szabad országok kárára, amit szerinte „a civilizált világ soha nem tűrhet el”. Moszkva lépését az ellenzéki ANO mozgalom is elítélte.
„Mi, mint Cseh Köztársaság, történelmünkből kifolyólag ezt a lépést különösen érzékenyen látjuk”
– jelentette ki keddi sajtótájékoztatójának elején Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakcióvezetője, volt pénzügyminiszter.
Moszkva lépése kapcsán a cseh politikusok és a média az 1938-ban a korabeli nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezményt is emlegetik, amely alapján Csehszlovákiának le kellett mondania az ország németek lakta területeiről a náci Németország javára.
Az ENSZ BT tagjai is elítélték Oroszország döntését
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére, Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is „nyitott a diplomáciára”. Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. Kijelentette:
„A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni”
– fejtette ki a Nyugat kérésére szervezett találkozón.
Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget. Ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást.
„Tudjuk, hogy valójában milyenek”
– mondta az amerikai diplomata.
Nyitottak a diplomáciai megoldásra
Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást – mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.
„Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében”
– vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.
A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják. Hozzátette, Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén. Felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyeck-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.
„Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől”
– ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta.
Hangoztatta: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását. A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy „az ENSZ beteg (…) a Kreml által terjesztett vírustól”. Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától. A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott.
Semmi kreativitás
„Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét”
– mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba.
„Semmi kreativitás”
– tette hozzá. „A Kreml másológépe nagyon jól működik.”
Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését. Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát.
„Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget”
– mondta.Franciaország számára Oroszország „a halogatás és a konfrontáció útját választotta” – panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet.
Békés eszközök kellenek
Indiai kollégája, T.S. Tirumurti „mély aggodalmának” adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, a brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország „vonuljon vissza”, Brazília képviselője pedig „azonnali tűzszünetre” szólított fel Kelet-Ukrajnában. Az állandó BT-tag Kína nem ítélte el kifejezetten Oroszországot.
„Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban”
– mondta Csang Csu nagykövet.
Felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben elszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy „folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek ésszerű megoldásokat”.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: Sztanyiszlav Kozliuk/MTI/EPA
