Jogszerűtlenül vizsgálódnak Karácsonyék

Majdnem eladták a munkahelyüket

Az előzmény ismert, a Városháza tervezett eladásával kapcsolatban hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, továbbá tanúk is bizonyították, hogy

a tárgyaló felek, akik között felbukkant Bajnai Gordon volt miniszterelnök is, értékesítési jutalékrendszerről beszéltek.

Tavaly november végén felállt a Városháza-ügyet vizsgálóbizottság. Karácsony Gergely főpolgármester ezzel kapcsolatban botrányos kijelentéseket tett. „Én azt állítom, hogy sz*rok rá, hogy mi van ezeken a hangfelvételeken elnök úr, ugyanis emberek beszélgetnek egymás között.” 

A baloldali többségű közgyűlés januárban azt a jelentést fogadta el, amelyet Soproni Tamás (Momentum) bizottsági alelnök készített, és amely szerint a vádak nem voltak megalapozottak. Kovács Péter (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök jelentését pedig leszavazták. A Városháza-ügy a nyomozó hatóságokhoz került.

„Bosszúbizottság” alakult

A Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége a januári testületi ülésen megszavazta, hogy az V. és VII. kerületi önkormányzatok korábbi lakáseladásainak vizsgálatára eseti bizottságot hoz létre, amelynek elnöke Niedermüller Péter lett. A bizottság megalakulásával kapcsolatos megkeresésünkre a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció sajtóosztálya kiemelte, a cél az, „hogy Karácsonyék eltereljék a figyelmet a botrányos Városháza-ügyről.

A »bosszúbizottságnak« se jogköre, se hatásköre nincs más kerületek ügyeit vizsgálni. A fővárosi kormányhivatal kimondta, hogy a főváros nem hozhatta volna létre a kerületeket vizsgáló bizottságot.

Az ellenzéki frakció ezért nem delegált tagot a bizottságba”.

A lakások kapcsán volt a fővárosnak elővásárlási joga, de nem élt vele

A sajtóosztály hozzátette „Belváros-Lipótváros Önkormányzata a tavalyi év folyamán, az általa pályázaton értékesített ingatlanokkal kapcsolatban,

a jogszabályi előírások szerint járt el, és értesítette a Fővárosi Önkormányzatot az elővásárlási jogával kapcsolatban. Erre a Fővárosi Önkormányzatnak 30 napja volt, de nem élt a lehetőséggel”.

A januári közgyűlésen az eseti bizottság megalakulásával kapcsolatos vitában Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester felhívta a figyelmet, hogy „nyílt, nemzetközi pályázaton volt meghirdetve, nem jelentkeztek, nem éltek az elővásárlási joggal”.

Spekulál a főváros

A főváros ingatlanfejlesztőként kíván fellépni az ügyben, és

a „kivéreztetett költségvetésből” 851 millió forintot különített el a lakások visszavásárlására.

„Értem, hogy ez tisztán egy spekuláció, tehát arról beszélünk, hogy megvesszük és drágábban eladjuk” – jegyezte meg Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője a közgyűlési vitában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a földhivatalnál már bejegyezték az ingatlanokat, „tehát várhatóan az összes ingatlannál jogi perek lesznek”. Később azt is hangsúlyozta, hogy „elkezdjünk egy tőlünk teljesen független önkormányzatot, mint egy hatóság átvilágítani, ez egyszerűen nonszensz”.

Karácsony „nyomoz” a lakáseladások ügyében

A budapesti kormányhivatal február 16-án

törvényességi felhívást küldött a fővárosnak, amelyben felhívta a közgyűlést, hogy helyezze hatályon kívül a vizsgálóbizottsággal kapcsolatos határozatát.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán politikailag túlfűtött választ írt, amelyben elutasította a kormányhivatal felhívását, és

a nyomozó hatóságok már jelenleg is zajló munkáját semmibe véve, mintegy a fővárossal akarja kivizsgáltatni a „Schadl-ügyet”, amelyben semmi kompetenciája nincs az eseti bizottságnak.

Amit vizsgálhatna, a saját tevékenysége, nevezetesen az, hogy miért nem élt az elővásárlási jogával?

A kormányhivatal az érvényes jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet

A kormányhivatal többek között leírja, „a tulajdonjog-gyakorlás jogszerűségének kérdésében a bíróság foglalhat állást” hozzáteszi,

„bírói útra tartozó jogügyleteket illetően, érintettnek nem minősülő másik önkormányzat, illetve annak szerve véleménynyilvánításra nem jogosult”.

A levélben kiemelik, a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére nem jogosult, és ilyen feladattal „eseti jelleggel létrehozott bizottságát sem bízhatja meg”.

Egyik önkormányzat nem vizsgálhatja a másikat, mert mellérendelt

„Tekintettel arra, hogy

a helyi önkormányzatok önkormányzati alapjogai egyenlőek,

nem lehetséges a helyi önkormányzatok, így a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között szervezeti értelemben vett függőségi, alá-, fölérendeltségi viszony kialakítása. Egyik önkormányzat (legyen az települési vagy területi) sem adhat utasítást a másiknak, nem vonhatja el jogszabályban biztosított hatáskörét, jogszerűen nem korlátozhatja működését, nem elemezheti vagy változtathatja meg döntését, a helyi önkormányzatok viszonyát tehát a mellérendeltség jellemzi” – fogalmazott a törvényességi felhívásban a kormányhivatal.