Orosz felhatalmazás

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két „népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.

Előzetes értesítés

A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin telefonon előzetesen telefonon értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy el kívánja ismerni a két ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Az orosz államfői hivatal szerint a két nyugat-európai vezető csalódottságának adott hangot, de kifejezte készségét a kapcsolatok fenntartására. Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett. Ebben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire. Egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe. Rámutatott, hogy az ilyen eszközök ukrajnai telepítése radikálisan csökkenti a rakéták repülési idejét.

Az orosz vezető hangot adott álláspontjának, miszerint nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre. Rámutatott, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak. Így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a „kommunistamentesítés” jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi „kommunistamentesítést” akar, azt Oroszország el tudja intézni.

Nincs ok az álmatlan éjszakára

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. Kijelentette, hogy most „nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.

„Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon”

hirdetés

– hangoztatta az államfő.

Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett.

„Csakis ezt az utat követjük”

– emelte ki.

Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.

„A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje”

– fogalmazott az elnök.

Polgárháború?

Utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet. Majd kirobbantotta a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.

„Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja”

– jelentette ki az államfő.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat. A térségben dúló konfliktust pedig Moszkva „polgárháborúnak”, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi. Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

„A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket”

– szögezte le az elnök.

Hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat. A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

Johnson invázióra készül

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint valós lehetőség az Ukrajna elleni orosz invázió „a következő órákban és napokban”. A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint Johnson ezt a véleményét az ukrán elnökkel, Vologyimir Zelenszkijjel tartott hétfő éjjeli telefonos megbeszélésén fejtette ki. A tárgyalás előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este bejelentette, hogy Moszkva azonnali hatállyal elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitását.

Johnson az ukrán államfővel tartott megbeszélésén erőteljesen elítélte Putyin lépését. Kijelentette: a fejlemény nyomán működésképtelenné váltak a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások és az egész minszki folyamat. A brit miniszterelnök közölte Zelenszkijjel, hogy London máris egyeztetést kezdett partnereivel. A következő napokban felveti az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ). Johnson tájékoztatta az ukrán elnököt arról is, hogy a brit kormány már felvázolt olyan szankciókat, amelyek célkeresztjében az Ukrajna területi integritásának megsértéséért felelősök állnak. Ezek az intézkedések már kedden érvénybe lépnek.

Liz Truss brit külügyminiszter nem sokkal korábban szintén azt közölte, hogy a brit kormány már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben. A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij egyetértett abban, hogy orosz invázió esetén a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát. Ettől függetlenül továbbra is diplomáciai megoldásra kell törekedni „az utolsó lehetséges másodpercig”. A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy Johnson elnökletével kedd kora reggel összeül a brit kormány különleges fejlemények idején ülésező, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA) a legújabb ukrajnai események megvitatására. A Downing Street szóvivője szerint a COBRA-ülés napirendjén lesz a brit válaszlépések összehangolása is. Beleértve a megállapodást egy jelentős, azonnal érvénybe léptetendő szankciócsomagról.

Amerikai tiltás

Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban. Ezek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Psaki azt írta: a rendelet „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és „kész azonnal reagálni” – tette hozzá a szóvivő. Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól „a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől”, amelyeket Amerika „a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve” arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a „következő lépésekről” és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról.

„Határozottan elítéljük Putyin elnök azon döntését, amely szerint elismeri az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaság függetlenségét”

– jelentette ki hétfői közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

További intézkedések következnek

A politikus szerint a mostani döntés ellentmond a minszki megállapodásban foglalt orosz kötelezettségvállalásoknak, valamint Oroszország diplomácia iránti állítólagos elkötelezettségének, és „egyértelmű támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen.” Blinken úgy fogalmazott: „támogatásunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint Ukrajna kormánya és népe iránt megingathatatlan.” A Fehér Ház közleménye szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért „Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”. Azt is közölték, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Olaf Scholz német kancellárral. Az amerikai elnök Vlagyimir Putyin bejelentése után szintén telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

Amerikai hírügynökségi információk szerint a Biden-adminisztráció elrendelte, hogy az amerikai nagykövetség még Ukrajnában maradt munkatársai is hagyják el a kelet-európai országot. A külügyi tárca február közepén jelentette be, hogy a kijevi nagykövetségen megszünteti az amerikaiaknak nyújtott konzuli szolgáltatást. Ezt  átmenetileg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában lévő amerikai képviseleten vehetnek igénybe. A Bloomberg értesülései szerint a nagykövetséget most „Lengyelországba költöztetik.”

Nagy létszámú hadoszlop indult

Hétfő este már nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába – közölték szemtanúk az ukrán Szabadság Rádióval. Egy helybeli azt mondta a rádiónak, hogy több mint száz egységből állt a hadoszlop. Donyeck központjából indult, ráhajtott a Donyeck és Makijivka közötti autópályára, és feltehetően Jaszinuvata település felé tartott. Más szemtanúk szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át. Északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé. A donyeckiek azt mondták, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin. A szemtanúk elbeszéléseiből nem derült ki, hogy a szakadár erőkhöz tartozó vagy Oroszországból frissen érkezett páncélosokat láttak.

Az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére azt mondták, hogy több forrásból is értesültek haditechnika és mozgósított férfiakból álló csapatok mozgásáról több irányból a frontvonal mentén. Egyebek között több ezer mozgósított embert vittek a szakadárok az általuk ellenőrzött Makijivka településen egy üzem területére, ahol fegyvereket és ruházatot osztottak ki nekik. A hírportál szerint szemtanúk a nap folyamán láttak nagyszámú haditechnikából álló konvojokat Donyeck különböző kerületeiben és a város peremvidékén is.

Éles reakciók

A donyecki és luhanszki „népköztársaságok” orosz elismerése António Guterres ENSZ-főtitkár értékelése szerint sérti a világszervezet alapokmányát – közölte hétfőn este Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

„Az ENSZ a vonatkozó közgyűlési határozatokkal összhangban, továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét a nemzetközileg elismert határai között”

– emelte ki Dujarric a világszervezet állásfoglalásában.

Guterres szerint Oroszország e lépésével megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Az ENSZ főtitkára egyben komoly aggodalmát fejezte ki, és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket. Az ENSZ-főtitkár az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt lemondta a Kongói Demokratikus Köztársaságba tervezett keddi útját. Dujarric egyébként a nap folyamán már szólt arról, hogy Guterres felszólított „minden érintettet, hogy tartózkodjék minden olyan egyoldalú döntéstől, amely sértheti Ukrajna területi épségét”. Mint mondta, az ENSZ főtitkárát különösen a tűzszünet megsértéseivel kapcsolatos, valamint a polgári áldozatokról érkező értesülések aggasztják. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését.

Orbán Viktor az uniós álláspontot támogatja

A miniszterelnök hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. 

Macron célzott európai szankciókat emlegetett

Emmanuel Macron francia államfő elítélte hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és „célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben. A francia elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország „egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását”. Az Elysée-palota azt közölte, hogy Emmanuel Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság „új dimenzióba” lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket. Az Elysée-palota korábban azt is jelezte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Két alkalommal pedig Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

Reagált a NATO is

A „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára hétfői közleményében.

„Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság függetlenségét”

– fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa — amelynek tagja Oroszország is — megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát. A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén. Továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin hétfőn este együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden szavaz. Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin videoüzenetében elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata