Ukrajna ismét garanciákat kér a világ vezető hatalmaitól

Franciaország távozásra szólít fel

Franciaország azt ajánlja minden Ukrajnában tartózkodó állampolgárának, hogy hagyja el az országot, azokat pedig, akik a háború által leginkább fenyegetett övezetekben vannak, felszólítja, hogy haladéktalanul távozzanak a térségből.

„Ajánlatos elhagyni Ukrajnát minden francia állampolgárnak, aki nem halaszthatatlan okból tartózkodik az országban”

– hangsúlyozta szombaton a francia külügyminisztérium. Párizs mostanáig az ukrajnai utazásoknak csak az elhalasztását javasolta.

Ukrajna jó kezekben van

Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről elmondta, hogy nagy a háború kockázata. Még nagyobb lenne azonban, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira. Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást kíván, és biztonsági garanciákat. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb – közölte. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna „jó kezekben van” és megvédi magát, lakossága pedig „nem pánikol”. Egyben több támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.

Oroszországi incidens

Közben az orosz Nyomozó Bizottság vizsgálatot indított szombaton annak az esetnek a kivizsgálására, amelynek során állítólag egy ukrán tüzérségi lövedék csapódott be a határ orosz oldalán – közölte honlapján az illetékes hatóság. A lövedék az Ukrajnával határos Rosztovi területen egy falusi házra esett, megrongálva annak tetejét. Emberéletben nem esett kár, és senki sem sérült meg. Az incidens a Taraszovszki járás Patronovka településén történt – közölte a helyi önkormányzat. Ebben a járásban jelenleg mintegy 60 menekült él, akik a kelet-ukrajnai szakadár „Luhanszki Népköztársaságból” érkeztek.

Szombaton korábban egy biztonsági forrás arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy a hajnali órákban a Taraszovszki járás területén, egy kilométerre az ukrán határtól felrobbant egy tüzérségi lövedék. A robbanásnak nincsenek sérültjei, és anyagi kár sem keletkezett. Később ugyanezen a területen egy másik lövedék is felrobbant. A forrás szerint ezt feltehetőleg egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőből lőttek ki. Ukrajna álhírnek nevezte az értesüléseket. Leszögezte: a kormányerők nem lőtték a térséget, és nem áll érdekükben, hogy fokozzák az egyébként is nagy feszültséget.

Menekültek

A Rosztovi területen rendkívüli állapotot hirdettek a Donyec-medencéből érkező menekültek nagy száma miatt – közölte Vaszilij Golubjev helyi kormányzó. A minisztériumok, kormányhivatalok munkatársai 24 órában dolgoznak, és kétóránként — szükség esetén azonnal — jelentést tesznek a helyzetről. Pénteken Leonyid Paszecsnyik és Denisz Pusilin, a donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaság” vezetői bejelentették, hogy a harci cselekmények veszélyének növekedése miatt a polgári lakosság egy részét, zömmel nőket, gyerekeket és időseket a szomszédos orosz Rosztovi területre menekítik. Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására a menekültek fejenként 10 ezer rubel (40 ezer forint) segélyt kapnak.

Egyenlő és oszthatatlan biztonság elve

Moszkva biztonsági igényeinek figyelmen kívül hagyása rossz hatással van Európa és a világ stabilitására, mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter francia kollégájának, Jean-Yves Le Driannak szombaton. A telefonbeszélgetés során Lavrov leszögezte: minden országnak teljesítenie kellene kötelezettségvállalásait, hogy érvényesüljön az „egyenlő és oszthatatlan biztonság” alapelve.

„Oroszország térségbeli legitim jogainak semmibevétele nemcsak az európai kontinens, hanem a világ stabilitását is befolyásolja”

– írta közleményében.

Lavrov szerint azért nem sikerült rendezni az ukrajnai konfliktust, mert Kijev továbbra sem hajlandó eleget tenni a minszki egyezményekben foglaltaknak. Egyúttal fegyveres provokációval vádolta az ukrán erőket. Le Drian eközben azt hangsúlyozta, hogy továbbra is lehetséges a párbeszéd, és Franciaország elkötelezett ebben. Ugyanakkor hozzátette: Oroszország döntésén múlik, hogy él-e a lehetőséggel.

„Oroszország tettei és szavai jelenleg nincsenek összhangban egymással”

– vélekedett a francia diplomácia vezetője.

Hadgyakorlat az oroszoknál

Ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel végzett szokásos éves gyakorlatot hajtott végre szombaton az orosz hadsereg, valamennyi eszköz eltalálta a kijelölt célpontokat – közölte honlapján a Kreml. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője arról tájékoztatott, hogy a hadgyakorlatot, amelynek az indítására Vlagyimir Putyin adott utasítást, az orosz elnök mellett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is a Kreml szituációs terméből követte figyelemmel. Lukasenka pénteken érkezett Moszkvába, hogy orosz hivatali partnerével tárgyaljon. A gyakorlaton Kinzsal és Cirkon nevű hiperszonikus rakétákat is indítottak. A hadászati gyakorlatot pénteken jelentette be az orosz védelmi minisztérium, amely közölte, hogy azon az orosz légi- és űrerő, a déli katonai körzet, a hadászati rakétaerő, az Északi Flotta és a Fekete-tengeri Flotta erői és eszközei vesznek részt.

A tárca szerint a műveletet már korábban betervezték a hadvezetés és az irányítás szervei, a hadihajók és a stratégiai rakétahordozók legénysége harckészültségének, valamint a hadászati nukleáris és nem nukleáris erők fegyverzete megbízhatóságának tesztelése céljából. Arra a kérdésre, hogy a gyakorlatot nem kellett volna-e elhalasztani a nemzetközi feszültségre való tekintettel, Peszkov pénteken azt mondta, hogy jelenleg egy sor hadgyakorlat folyik, amelyek a szakértők és a külföldi országok számára „teljesen átláthatóak”, ezért szerinte senkinek sincs oka aggodalomra.

Teljesíthetetlen követelések

Moszkva szándékosan támaszt teljesíthetetlen követeléseket a NATO-val szemben – jelentette ki szombaton Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Stoltenberg úgy vélte, jelenleg a legnagyobb veszélyt a nagyarányú katonai mozgósítás és a háborús retorika elegye jelenti. Ennek révén az orosz vezetés teljesíthetetlen elvárásokat támaszt a NATO felé, majd katonai következményekkel fenyegetőzik. Stoltenberg az alapvető európai értékek és az európai biztonság elleni nyílt támadással vádolta Moszkvát. Hangsúlyozta, hogy a NATO tagországai teljes mértékben elkötelezettek egymás védelmében.

Bár Moszkva megpróbálja visszaforgatni a történelem kerekét azáltal, hogy újrateremtené a Szovjetunió idején fennálló befolyási övezetét, a NATO-tagországok egységesek, „és minden szükséges lépést megtesznek a saját és szövetségeseik védelmében” – mondta a főtitkár. Az ülésen felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Kijelentette: Oroszország jövőbeni gazdasági boldogulását kockáztatja Ukrajna esetleges megszállásával. Egy ilyen lépés ugyanis rendkívül súlyos pénzügyi és gazdasági szankciókat vonna maga után. Azzal vádolta Moszkvát, hogy „durva kísérletet tesz a nemzetközi rend szabályainak felülírására”. Von der Leyen egyúttal azt vetette az orosz kormány szemére, hogy — Kínával együtt — a nemzetközi status quo megváltoztatására törekszik. Az erősebb jogát a jogállamiság fölé helyezné, az önrendelkezés helyébe pedig a megfélemlítést állítaná.

MSC konferencia oroszok nélkül

A konferenciát egyébként 1991 óta először orosz résztvevők nélkül rendezték. Az 58. MSC-t megnyitó pénteki köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Hangsúlyozta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen. Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg. Köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra meghívták például Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is meghívást kapott. Ők arra hivatkozva hárították el a részvételt, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata