Padlón a bérlakásprogram a fővárosban

A kampány bármit elbír

Négy év alatt legalább 150–180 ezer lakás építését tervezzük, ebből legalább 25 ezer állami támogatással épülő, önkormányzati bérlakás lesz. 2006-ra bérlakáshoz juthat minden mai igénylő” – ígérte 2002-ben a baloldal, amit az Origo szemlézett. A lap kiemeli, hogy az MSZP a 2006-os választási programjában is ígéretet tett a bérlakásépítés fokozására, de „a KHS adatai szerint 2002 és 2006 között 518, 2006 és 2008 között pedig csak 17 lakást építettek központi költségvetési szervek”. Most ismét a bérlakásépítéssel kampányol az ellenzék, 30 ezer fiatal lakhatási problémájának megoldását ígéri. 

Két év után végre készült egy tervezet

Karácsony Gergely is hasonló ígérettel kampányolt. „A jelenleg üresen álló lakások bevonásával és a nonprofit lakásépítések elindításával fokozatosan, a mai 4,6 százalékról 10 százalékra emeljük a szabályozott lakásbérleti szektor arányát Budapesten” – ígérte a Párbeszéd bérlakásprogramját hangoztatva. Két és fél év után végre a

Fővárosi Közgyűlés emberierőforrás-bizottsága elé készülnek terjeszteni egy tervezetet a Fővárosi Lakásügynökség létrehozásáról.

A lakásügynökség idén indulna és a lakásállományát folyamatosan növelné. Jelenleg a fővárosnak 1246 bérbe adható lakása van. A következő hét év alatt 2500 lakásra tervezik bővíteni a bérelhető lakások számát. A főváros tulajdonában lévő lakásokon túl szeretnének építeni, vásárolni és más úton bevonni, például magántulajdonosoktól bérelni, bedőlt hitelesektől megvásárolni (eszközkezelő), nyugdíjasoktól életjáradékért megörökölni, illetve adományok formájában. Mindez

a jelenlegi számítások szerint legkevesebb 50 milliárd forintba kerülne, amelyhez kormányzati forrásokra, bankkölcsönökre és közvetlen uniós támogatásokra számítanak.

Az elmúlt több mint két évben semmi sem történt. Most elkészült egy javaslat, amelyben vannak jó tervek, de a megvalósítása már rendkívül bizonytalan lábakon áll – reagált a tervekre Hassay Zsófia, a Fidesz–KDNP fővárosi önkormányzati képviselője, aki tagja az emberierőforrás-bizottságnak. Ha egy párt kampányígéretet tesz, az a minimum, hogy utánanéz meg lehet-e valósítani, mert vissza fognak kérdezni az emberek. A bérlakásprogramhoz hasonló a helyzet a klímaígéretekkel, a fejlesztési tervekkel vagy a fűtéstámogatással. Az előterjesztők ismerték a korábbi költségvetések feszességét, és tudták, hogy ezeket az ígéreteket nem lehet ilyen formában megvalósítani. A külföldről lemásolt minták sem biztos, hogy átültethetők Budapestre, hiszen kint teljesen mások a lakásbérleti szokások – mondta Hassay Zsófia.

A főváros bérlakásaiból jelenleg is közel kétszáz üresen áll

Karácsony Gergely azt is megígérte, hogy „megújítjuk a lakásállomány mára teljesen elhanyagolt kezelését, karbantartását, bérbeadási rendszerét, fokozatosan felújítjuk a rossz állapotban lévő lakásokat”. Ebben sem történt előrelépés,

ma is üresen áll 186 lakás, pedig ezeknek a rendbehozatala nem milliárdos nagyságrendű tétel.

– hívta fel a figyelmet a képviselő. Véleménye szerint a lakásügynökség cselekvési tervében a magántulajdonosok bevonása a leggyengébb pont. Állítólag a tulajdonosok 26 százaléka hajlandó lenne kiadni a lakását az önkormányzatnak. Igaz a piaci árból legfeljebb 15-20 százalékot engednének, a tervezet viszont 20-30 százalékkal számol. Bár személyijövedelemadó-mentességet ígér a hivatal és hosszú távú garanciákat (3 év), továbbá biztos bérletidíj-fizetést és állagmegóvást, a magántulajdonosok vagyonának védelmére ennél sokkal több biztosítékra lenne szükség – figyelmeztet Hassay Zsófia, hozzátéve, hogy

Karácsony önkormányzati telkek átadását is ígérte bérlakásépítésre, de hogy hol, mikor és miből építkeznének, azt nem tudni.

A bérlakásrendszer működtetése is deficites

A fővárosnál szeretnék önfenntartóvá tenni a bérlakásrendszert. Józan számítások szerint azonban nemcsak a beruházásokhoz, fejlesztésekhez, hanem a működtetéshez is szükség lesz kormányzati vagy banki pluszforrásokra. A lakásügynökség bevétele a lakbér.

Jelenleg a piaci lakbér 20 százaléka szedhető be, és még így is minden ötödik bérlő tartozik.

A benyújtott tervezet szerint ezután különbséget tennének a bérlők anyagi helyzete, és a lakások minősége szerint. Úgy számolnak, hogy a bérlők 80 százaléka fizetőképes lenne és 20 százaléka szociálisan rászoruló. A piaci ár 50 százalékát elérő lakbérbevétellel számolnak. Aki tud többet fizetni, az jobb minőségre számíthat. A lakásügynökségnek figyelnie kell a piaci ár mozgásait, a bérlők jövedelmét és szociális helyzetét, az esetlegesen eltitkolt bevételeket.

Várólista, kilakoltatás

Bár a szociális arculattal kevésbé egyeztethető össze, a tervezet számol a várólisták megnövekedésével és a kilakoltatás kellemetlenségeivel.

A programba bevont magánlakásokban élő, de nem fizető bérlőket rövid úton ki kell lakoltatni. A várólista korrupcióra adhat lehetőséget. Mindezeken túl, más jelentős kockázatok is felmerülnek, mint a „lelakás”, a kifizetetlen közműdíjak és lakbérek, káresemény miatti nem várt kiadások, a társasházi együttélési szabályok megsértése, a „nem megfelelő bérlő” miatt elértéktelenedő ingatlanok vagy az esetlegesen üresen maradó lakások.

A főváros nem válaszolt

Megkerestük a főváros sajtóosztályát, hogy az elmúlt időszakban hány bérlakás épült, hány embert tudtak bérlakásban elhelyezni, csökkent-e a hajléktalanok száma, hány magántulajdonú lakást sikerült bevonni az Utcáról Lakásba Egyesület közreműködésével, de eddig nem érkezett válasz.