Kijev nem hisz a támadásban

Felelőtlenség a hangulatkeltő kijelentés

A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden úgy vélekedett, hogy felelőtlenség hangulatkeltő kijelentéseket tenni az ukrajnai helyzet kapcsán. Főleg miután a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport hétfőn gazdasági szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen. Arra az esetre, ha megtámadná Ukrajnát. Vang Ven-pin külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján arra szólította fel a feleket, hogy méltányos és nyílt módon teremtsék meg a szükséges körülményeket a helyzet politikai rendezésére. Hangsúlyozta: a konfrontáció támogatása a hidegháborús taktikához történő visszalépés lenne. Vang egy nappal korábban arról is beszámolt, hogy Kína Ukrajnában állomásozó diplomáciai kirendeltségei a megszokott módon üzemelnek.

A kijevi kínai nagykövetség mindazonáltal felhívásban figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat és intézményeket, hogy kísérjék figyelemmel a helyzet alakulását, és fokozott körültekintéssel járjanak el – tette hozzá. Amerikai tisztségviselők az elmúlt napokban azt mondták: hírszerzési értesüléseik azt sugallják, hogy Oroszország „bármelyik pillanatban” dönthet Ukrajna megszállásáról. Washington szerint az ukrán határ mentén felsorakozó orosz katonák száma eléri a 130 ezret. Oroszország ugyanakkor visszautasítja a nyugati vádat, hogy meg akarná támadni Ukrajnát. Hszi Csin-ping kínai elnök február 4-én Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Megbeszélésüket követően pedig közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását. Január végén Vang Ji kínai külügyminiszter Oroszország „jogos aggályainak” orvoslását sürgette Ukrajna kapcsán Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetésekor.

Románia menekültáradatra készül

A tárcavezető az Antena 3 hírtelevízióban beszélt az előkészületekről. A kedden véglegesítendő cselekvési terv a menekültek lehetséges érkezési útvonalainak feltérképezésére. Emellett ideiglenes befogadótáborok kialakítására és elektromos energiával történő ellátásukra, valamint a menekültek egészségügyi gondozásának biztosítására is kiterjed. Az ukrán határ menti romániai megyékben leltárba vették a célnak megfelelő épületeket — sportcsarnokokat, kollégiumokat, panziókat és szállodákat —, valamint azokat a helyszíneket, ahol ideiglenes táborokat alakíthatnak ki. A menekültek jogállását tanúsító iratokat a belügyi alkalmazottak, elsősorban a bevándorlási hivatal (IGI) dolgozói fogják kiállítani – magyarázta a miniszter.

Bode nem adott pontos választ arra a kérdésre, hogy Románia hány menekültet tudna befogadni. Csak annyit mondott: felmérték, jelenleg hány szálláshelyet tudnak biztosítani épületekben és ideiglenes táborokban, ugyanakkor, mint mondta, Románia felkészült arra, hogy megfelelő választ adjon bármilyen válságra.

„A belügyminisztérium erőfeszítései között elsőbbséget élvez az államhatárok védelme. Szeretném világosan leszögezni: Románia határai biztonságban vannak, Románia biztonságos ország”

– idézte az Adevarul a belügyminisztert. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács január 26-i, az ukrán válság miatt összehívott ülésén döntött az ország reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről. Egyebek mellett arról, hogy Bukarest hogyan készüljön fel lehetséges menekültáradatra. Romániának több mint 600 kilométernyi közös határa van Ukrajnával.

A vaskupola rendszert nem adják

Izrael megakadályozta a rövid hatótávolságú rakéták ellen kifejlesztett izraeli vaskupola légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden. Ukrajna még a jelenlegi háborús feszültség előtt arra kérte az Egyesült Államokat, hogy megszerezhesse a vaskupola légvédelmi rendszert. Jeruzsálem azonban attól tartott, hogy átadása esetén közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal, és ezért megtorpedózta a fegyverüzletet – fogalmaz a ynet. A hírportál szerint Izrael mindent elkövet, hogy ne kerüljön egyrészt a Nyugat és Ukrajna, másrészt Oroszország közé. Az ukrajnai vezetés kifejezte Izrael álláspontja miatti csalódottságát.

Tavaly nyár óta Jeruzsálem több lépést tett, hogy megakadályozza Ukrajna felszerelését a vaskupolával, és sikerült levennie a napirendről ezt az amerikai igényt. Izraelben úgy vélik, hogy a Biden-kormány és a Kongresszus vezetői megértik Izrael óvatosságát. Ezért a lap jeruzsálemi forrásai szerint „érzékenyen” és „felelősségteljesen” jártak el a vaskupolával kapcsolatban. A vaskupola légvédelmi rendszert Izraelben fejlesztették ki, de közös vállalkozásban az amerikai védelmi minisztériummal, a Pentagonnal. A két ország közötti megállapodás alapján csakis kölcsönös beleegyezéssel lehet harmadik országnak értékesíteni a rendszert. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet elleni harcokban rendre bevetett, radar észlelésen és elfogó rakéták kilövésén alapuló rendszer rendkívüli sikere világszerte nagy nyilvánosságot kapott. Ukrajna megpróbálta elérni Washingtonban, hogy az amerikai törvényhozók kezdeményezzék az átadását.

Kellemetlen helyzet

Az ukrán kormány tavaly tavasszal hivatalosan is felkérte a Biden-kormányt, hogy adjon Patriot rakétákat és vaskupola rendszert Ukrajnának. Az amerikai kormány és a Kongresszus mindkét háza, a republikánusok és a demokraták is erőteljesebb fellépést láttak helyesnek Moszkvával szemben. Ezért az Egyesült Államok 2022-es védelmi törvényébe bekerült egy módosítás, mely a Biden-kormányt arra ösztönözte, hogy adjon el Kijevnek légvédelmi, rakétaelhárító és aknavető rendszereket – vagy a vaskupola elfogó rakétáit, amelyeket maga az amerikai hadsereg irányítana. Izrael emiatt került kényes helyzetbe, melyben vagy el kell utasítania az amerikai elképzelést, hogy vaskupolát küldjenek az ukránoknak, vagy meg kell kockáztatnia a konfrontációt Moszkvával. Jeruzsálem informális tárgyalásokon világossá tette Washington számára, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok miatt nem tud beleegyezni a vaskupola egységek Kijevbe szállításába. Ezek után a Biden-kormány lemondott átadásukról. Ezt követően az ukránok az elmúlt hónapokban közvetlenül az izraeli kormányhoz fordultak támogatásért.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter február elején mindezek után azt közölte, hogy a vaskupola eleve nem tudna megfelelő védelmet nyújtani országa stratégiai létesítményeinek, a repülőtereknek és a nukleáris létesítményeknek, mert azokat szerinte garázsokban gyártott rakétákhoz és aknavetőhöz tervezték. Ukrajna a ynet szerint továbbra is érdeklődik a Patriot rakéták iránt.

Csehország is a menekültekre készül

Csehország készen áll esetleges ukrán menekültek befogadására, ha kiéleződne Kijev konfliktusa Oroszországgal – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a nemzetbiztonsági tanács hétfő esti rendkívüli ülése után Prágában.

„Felkészültünk különböző számú esetleges ukrán menekült befogadására”

– mondta a miniszterelnök újságíróknak.

Újabb anyagi segítség nyújtását Ukrajnának Prága egyelőre nem tervezi. A közelmúltban a cseh állam mintegy négyezer tarackágyú-lövedéket és egészségügyi csomagokat ajándékozott Ukrajnának, amely fenyegetve érzi magát Oroszország részéről. A kormányfő szerint Csehország ugyanakkor kész segítséget nyújtani Szlovákiának is, és szükség esetén azonnal rendőri alakulatot küldhet a szomszédos országba, amely segítene a szlovák-ukrán határ felügyeletében és védelmében. Hasonló cseh rendőri egységek már Magyarországon és Észak-Macedóniában is segédkeznek a határvédelemben.

A kormányfő megerősítette, hogy a kijevi cseh nagykövetséget és a lembergi konzulátust egyelőre nem zárják be. A cseh diplomaták családtagjai viszont már elhagyták Kijevet. Az ukrán fővárosban több mint húsz, a konzulátuson pedig mintegy harminc ember maradt dolgozni. A Cseh Légitársaság (CSA) szintén közölte, hogy egyelőre nem állítja le kijevi járatait, de figyelemmel kíséri a helyzetet. Három ukrán légitársaság, amely rendszeres járatokat üzemeltet Prága és Kijev között, szintén nem korlátozta tevékenységét. Csehországban jelenleg több mint 150 ezer ukrán állampolgár él és dolgozik, ezért a légijáratok iránt folyamatos az érdeklődés. A prágai külügyminisztérium már korábban felszólította a cseh állampolgárokat, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzanak Ukrajnába, és kerüljék el az ország keleti régióit.

Ideiglenes intézkedés

„Az orosz haderő felvonulásának drámai felgyorsulása miatt ukrajnai nagykövetségünket ideiglenesen áthelyezzük Kijevből Lvivbe”

– fogalmazott Blinken közleményében.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Biden-kormány továbbra is kapcsolatban áll az ukrán politikai vezetéssel és „intenzív diplomáciai erőfeszítéseket folytat, hogy enyhítse a válságot”. Blinken kiemelte, hogy a mostani lépések csak „óvintézkedések”. Az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt rendíthetetlen. A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a diplomáciai megoldásra törekszenek.

„Kapcsolatban állunk az orosz kormánnyal, Biden elnök felhívta Putyin elnököt, én pedig tárgyaltam Lavrov külügyminiszterrel”

– fogalmazott.

„Bízunk benne, hogy munkatársainkat visszaküldhetjük a (kijevi) nagykövetségre, amint a körülmények lehetővé teszik” – tette hozzá Blinken. A tárcavezető felhívta az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok figyelmét arra, hogy regisztráljanak a külügyminisztériumnál. Tájékozódjanak a biztonsági helyzettel kapcsolatos új fejleményekről.

Amerika a távozásra szólít fel

A külügyminisztérium szombaton jelentette be, hogy a kijevi nagykövetségen megszünteti az amerikaiaknak nyújtott konzuli szolgáltatást, amelyet átmenetileg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában lévő amerikai képviseleten vehetnek igénybe. A Biden-adminisztráció a múlt héten arra szólította fel a még Ukrajnában tartózkodó amerikaiakat, hogy 48-72 órán belül hagyják el az országot. Oroszország ugyanis bármikor támadást indíthat Ukrajna ellen. Az amerikai külügyminisztérium vasárnap, a Twitteren írt bejegyzésében arra hívta fel az Egyesült Államok állampolgárainak figyelmét, hogy a szárazföldi határon keresztül léphetnek be Ukrajnából Lengyelországba. Az amerikai tisztviselők folyamatosan arra biztatják az amerikaiakat, hogy éljenek a kereskedelmi járatok nyújtotta lehetőségekkel. Hagyják el Ukrajnát a konfliktus esetleges kitörése előtt. Az amerikai kormány ugyanis nem támogatna egy olyan tömeges evakuálást, mint amilyen Afganisztánban történt.

Fokozott találgatások

António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn mély aggodalmát fejezte ki az Ukrajna körüli kiélezett feszültségek és egy esetleges katonai konfliktussal kapcsolatos „fokozott találgatások” miatt, erre tekintettel a nagyhatalmakat a kedélyek lecsillapítására irányuló intenzív diplomáciára sürgette.

„Egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk még a lehetőségét is egy ilyen katasztrofális konfrontációnak”

– mondta Guterres újságíróknak nyilatkozva az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) nagyköveteivel tartott munkaebédet követően.

„Most van itt az ideje a feszültségek oldásának és a helyzet lecsillapítását szolgáló intézkedéseknek. Nincs helye uszító szólamoknak. A nyilvános nyilatkozatoknak a feszültségek csökkentését, nem pedig feltüzelését kell szolgálniuk” 

– jelentette ki Guterres.

A nap folyamán Guterres külön-külön tárgyalt Oroszország és Ukrajna külügyminisztereivel. Mint azt az újságíróknak elmondta, tartani fogja a kapcsolatot velük „az elkövetkezendő órákban és napokban”. Guterres egyben felidézte, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint a tagállamoknak tartózkodniuk kell nemzetközi kapcsolataikban az erőszakkal fenyegetéstől, illetve a más országok területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszak alkalmazásától.

„A diplomácia elhagyása a konfrontáció kedvéért nem egy határvonal átlépése, hanem zuhanás a szakadékba”

– fogalmazott az ENSZ-főtitkár.

„Röviden felhívásom ez: ne valljunk kudarcot a béke ügyével” – tette hozzá. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő egyébként hétfőn közölte, hogy a világszervezet nem tervezi kimenekíteni Ukrajnában lévő több mint 1600 fős személyzetét, amelyből 220-an külföldiek.

Még van idő

Van még mód az ukrajnai válság diplomáciai megoldására – állapította meg hétfői telefonos egyeztetésén Boris Johnson brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök. A két vezető fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól. A Downing Street hétfő esti beszámolója szerint Johnson és Biden tájékoztatta egymást a világ más országainak vezetőivel tartott legutóbbi megbeszéléseiről. A brit miniszterelnök és az amerikai elnök a londoni kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyetértett abban, hogy továbbra is van döntő fontosságú mozgástér a diplomáciai erőfeszítések folytatásához és ahhoz, hogy Oroszország „visszalépjen az Ukrajnával szembeni fenyegetéseitől”.

Moszkvai beszámolók szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is úgy nyilatkozott Vlagyimir Putyin elnöknek tartott tájékoztatóján, hogy a tárgyalási lehetőségek távolról sem merültek még ki. Jóllehet e tárgyalásokat nyilván nem lehet a végtelenségig elhúzni, ő azonban a folytatást, sőt az erőfeszítések fokozását javasolja. A Downing Street illetékese szerint Johnson és Biden hangsúlyozta hétfői megbeszélésén, hogy bármiféle további orosz behatolás Ukrajna területére elhúzódó válságot jelentene Oroszország számára. Ez a válság pedig Oroszországnak és az egész világnak kiterjedt károkat okozna.

Egyetértésben az Johnson és Biden

A két vezető egyetértett abban is, hogy a nyugati szövetségeseknek egységesnek kell maradniuk az orosz fenyegetésekkel szemben. Beleértve jelentős szankciócsomag bevezetését arra az esetre, ha az orosz agresszió eszkalálódna – közölte a kétoldalú megbeszélésről beszámolva Johnson szóvivője. Boris Johnson és Joe Biden hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól. Mivel ez minden egyéb intézkedésnél nagyobb mértékben érintené Oroszország központi stratégiai érdekeit. Johnson elnökletével kedden összeül a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA), hogy megvitassa a legutóbbi ukrajnai történéseket.

Kijev nem hisz a támadásban

Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet. Ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése „kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, „amíg behatolnak a területünkre”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán „hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra”.

„Lehet valamilyen bajkeverés Oroszország részéről? Igen, lehet, de mi készen állunk rá”

– hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Danyilov „ostobaságnak” nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint „ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik „külföldön tartózkodva felfújják ezt”, hogy „hagyják abba a riogatást”.

„Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk”

– fogalmazott az RNBO titkára.

Túlbiztosítás

A tisztségviselő szerint egyes vállalatok, amelyek repülőgépeket bérelnek, „túlbiztosítják magukat”. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap volt egy kormányülés, amelyen további forrásokat — 16,6 milliárd hrivnyát — különítettek el a biztosító- és lízingtársaságok számára „bármilyen probléma esetére”. Azaz arra, hogy szavatolják a repülésbiztonságot Ukrajnában.

Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldi hírügynökségeknek eljuttatott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. Nem sokkal korábban a KLM holland légitársaság felfüggesztette az Ukrajnába induló összes járatát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben videoüzenetben fordult az ukránokhoz. Ebben bejelentette, hogy február 16-át az egység napjának nyilvánította. Az általa kiadott rendelet szerint ezen a napon minden településen ki kell tűzni Ukrajna állami zászlóját a házakra. 10 órakor el kell énekelni az ukrán himnuszt, az ország külképviseletein pedig imázsépítő rendezvényeket kell tartani az összefogás és Ukrajna támogatásának kifejezésre juttatása céljából.

Kémek Ukrajnában?

Közben megnőtt a moszkvai kémkapcsolatokkal rendelkező orosz zsoldosok száma Ukrajnában az utóbbi hetekben – tájékoztatták magas rangú nyugati biztonsági tisztviselők a Reuters hírügynökséget hétfőn. Hozzátéve, hogy egyes NATO-tagállamokban ez növelte azokat a félelmeket, amelyek szerint Oroszország megpróbál ürügyet teremteni az invázióhoz. A nevének elhallgatását kérő három illetékes elmondta: megnőttek az aggodalmaik az utóbbi hetekben azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges ukrajnai inváziót megelőzhet egy kiberháború, illetve kibertámadások is olyan kulcsfontosságú ukrajnai létesítmények ellen, mint az elektromosáram- és gázhálózat.

Hírszerzési információkra hivatkozva azt mondták, hogy Ukrajnában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB, a KGB fő utódja) és a katonai hírszerzéssel (GRU) szoros kapcsolatban álló orosz katonai magáncégek zsoldosait vonultatták fel. E cégek fegyvert, különleges műveletekre kiképzett legénységet és katonai kiképzőket is szállítottak Kelet-Ukrajnába az oroszbarát szakadároknak. A GRU egyik volt tisztje például, aki a Wagner magáncégnél is dolgozott, Donyeck megyébe utazott. Az orosz elnöki hivatal hétfőn ismét emlékeztetett arra, hogy Oroszország nem erősítette meg ukrajnai jelenlétét. Orosz katonák nem voltak ott, és most sincsenek.

Az amerikai védelmi tárca szóvivője, John Kirby azonban már februárban azt mondta, hogy Oroszország ürügyet fabrikál a lerohanáshoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy a Wagner és más magán zsoldoscégek nem képviselik az orosz államot. Nem is az állam fizeti őket, de joguk van a működéshez, feltéve, hogy nem sértik meg az orosz jogot. Az Európai Unió tavaly szankciókat hozott a Wagner ellen, amelyet azzal vádolt, hogy erőszakot szít. Természetes erőforrásokat fosztogat és országok destabilizálásában vesz részt világszerte.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: Sztanyiszlav Kozliuk/MTI/EPA